Vajon működnek a nyitott kapcsolatok?

A nyitott kapcsolatok intézménye megoldást jelenthet az ellaposodott kapcsolatok problémáira, egyben pedig utat egy őszintébb és egymás szabadságát sokkal nagyobb tiszteletben tartó kapcsolattípus felé, vagy inkább csak az elidegenedést segítjük elő vele, és a mély intimitás iránti igényünket dobjuk sutba? Dr. Almási Kitti pszichológussal próbáljuk megfejteni a nyitott kapcsolatok lélektanát.

Az idilli állapot?

Gábor 34 éves, orvos. Évek óta keresi megfelelő partnerét, úgy tűnik, igényei nehezen kielégíthetőek. Pedig szerinte nem vágyik túl sokra, éppen csak egy olyan nőre, aki elfogadja a "normálisnak" gondolt együttélési szabályoktól némileg eltérő álláspontját. Gábor olyan kapcsolatban szeretne élni, ahol olykor a partnerén kívül mással is létesíthetne szexuális kapcsolatot. A "harmadikról" azonban szigorúan közös megegyezés alapján döntenének, és az aktus alatt a másik fél is mindig jelen kellene, hogy legyen. "Sok lány, akikkel találkozom azzal próbál sarokba szorítani, hogy egy ilyen kapcsolatban nem lehet határokat szabni, és hogy a folyamatos hűtlenkedés tönkreteszi az intimitást. Pedig szerintem pont a hűtlenség kerülhető el ezzel, hiszen nem arról van szó, hogy megkívánok valakit, és azzal titokban lefekszem, becsapva ezzel a szerelmemet, hanem arról, hogy a partneremnek őszintén elmondom, hogy vágyom valakire, és együtt megbeszéljük, mit tehetnénk, hogy a vágyaim kielégüljenek, és ő se érezze magát emiatt rosszul. Természetesen vele ezt ugyanígy meg kell tennem, vagyis, ha ő kíván meg egy másik férfit, arra is kell megoldást találnunk. Ennél intimebb kapcsolatot el sem tudok képzelni! Ráadásul ha még magából a szexuális élményből sem zárom ki a másikat, végképp nem érzem úgy, hogy őszintétlen lenne ez az egész." - érvel Gábor.

A 29 éves Zsuzsa éppen ellenkezőleg képzeli el a nyitott kapcsolatot, ahogy maga fogalmaz, "úgy, mint ahogyan a köznyelv érti, vagyis, hogy a partneremmel közösen megállapodunk, hogy a mással létesített szexuális kapcsolatot nem tekintjük hűtlenségnek, de erről nem beszélünk aztán folyton, egyszerűen csak nem tekintjük főben járó bűnnek, ha megtörténik". A marketingesként dolgozó nő még abban sem biztos, hogy egyáltalán sor kerülne e tényleges szexuális hűtlenségre, számára már az hatalmas megkönnyebbülés lenne, ha tudná, hogy megtehetné, ha akarná és az is, hogy partnerét nem kellene megutálnia csak azért, mert megkívánt egy másik nőt. "Voltam megcsalt is és hűtlen is. Mindkettőben a titkolózás, a másik szemébe hazudás, a bújkálás volt a legundorítóbb. Vagyis, sokkal inkább az, hogy nem voltam őszinte ahhoz, akit évek óta szerettem, vagy hogy hozzám nem volt őszinte az, akiről azt hittem, sosem csaphat be. Fura módon nem maga az a tény, hogy mást is kívánunk volt az, ami tönkretette a szerelmet, hanem a hazugság." Zsuzsa ezért gondolja, hogy következő kapcsolatában szeretné fölajánlani a nyitott viszonyt.

Hárman nem lehet egymás szemébe nézni

Almási Kitti klinikai szakpszichológus praxisában nem egyszer találkozott már a hűtlenség és a párkapcsolati krízisek témájával. Két könyvben, a Havas Henrikkel közösen írt Szeretőkben és első önálló könyvében, a Hűtlenségben is részletesen tárgyalja ezeket. Kitti szerint nyilvánvalóan rengeteget változott a világ, amióta már nyíltan beszélhetünk a szexualitásról, és amióta a nők is felvállalhatják, hogy vannak erotikus vágyaik, és ők is őszintén, önmagáért is élvezhetik az aktust. A szexuális szabadság azonban nem feltétlenül jelent szexuális szabadosságot. Más dolog szégyen nélkül fölfedezni a saját testünket, vagy legvadabb vágyainkat kiélni a szerelmünkkel ketten, mint bevonni egy harmadik felet is a szexuális életünkbe.

"Lehetséges, hogy az emberi faj számára nem magától értetődő és könnyű a monogámia betartása, azonban bármennyit is változtunk akárcsak az elmúlt évszázadban is, érzelmileg nem vagyuk felkészülve arra, hogy hárman legyünk egy kapcsolatban." Kitti szerint az is ellentmondásos, hogy rengetegen példálóznak a monogámia értelmetlenségével, azonban nem veszik számításba, hogy jellemzően szexuális ösztöneink kiélésének vágyánál erősebb a kötődés, az érzelmi biztonság iránti vágyunk – legalábbis hosszú távon. Ahol van egy állandó harmadik fél, vagy ahol folyton beengedünk kívülállókat is a kapcsolatba, ott nehezen élhetjük meg ezt a fajta érzelmi biztonságot és intimitást.

"Az az igazság, hogy hárman nem lehet egymás szemébe nézni, - mondja igen érzékletesen Kitti, és azt is hozzáteszi - a legtöbb pár, akikkel eddig találkoztam, nem tudta előre, mibe vág bele, amikor a nyitott kapcsolatot választotta."

A pszichológus szerint nem csak az a probléma, hogy sokszor valójában csak az egyik fél szeretné ezt a felállást, a másik pedig csak beleegyezik, hanem az is, hogy még ha úgy is érezzük, szívvel-lélekkel benne vagyunk, akkor sem tudhatjuk, mit érzünk majd, ha valóban nyílttá válik a kapcsolat, ha látjuk a partnerünket egy másik nővel vagy férfival szeretkezni, vagy ha csak tudjuk, hogy most éppen valaki mással van.

"A féltékenység nem egy olyan állapot, amiről előre határozhatunk. Hiába ismerjük magunkat és a partnerünket, ha nem voltunk még benne egy - ráadásul ilyen nagy horderejű - szituációban együtt, akkor nem tudhatjuk, mit fogunk rá reagálni. Lehet, hogy éppen annak megy el a kedve az egésztől, aki javasolta a nyitott kapcsolatot."

Az új mindig csak egyszer új

Természetesen senki sem hibáztatható azért, ha már nem érzi ugyanazt a szenvedélyt partnere iránt, mint amit szerelmük hajnalán. Sőt, mindenki számára, aki élt már hosszú kapcsolatban, teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet folyamatos lobogásban élni. A párok összeszoknak, hozzászoknak egymáshoz, már nem álmodoznak éjjel-nappal a másikról, már nem akarnak folyton ágyba bújni. Valami tehát menthetetlenül elvész. Kapnak azonban cserébe mást: olyasmit, ami valójában sokkal fontosabb. Biztonságot, intimitást és mély szeretetet. Azt az érzést, hogy mindig van kihez fordulni, hogy többé nincsenek egyedül, hogy valahol tökéletesen elfogadják őket. Vagyis tulajdonképpen azt, amit a legtöbb ember keres. A perzselő szenvedély persze hiányzik néha. Nyilván mindenkinek. Egy új férfi vagy új nő fölbukkanása egy pillanat alatt felrázhatja a világunkat. Hiszen az új mindig izgalmasabb, mint a régi. A látszat azonban sokszor csalóka, és az, ami kezdetben egy új élet lehetőségével kecsegtetett, vagy éppen csak kiszakított a szürke hétköznapokból, teljesen tönkre is tehet.

"Egy szeretőben általában azt keressük, ami tartós partnerünkből hiányzik. Mondjuk, a fiatalságot, a szexuális kalandvágyat, a vakmerőséget, az izgalmakat. Sokszor azonban kiderül, hogy annak idején nem véletlenül választottuk épp azt, akivel tartós kapcsolatban élünk, hogy a benne megtalálható értékek fontosabbak, mint az újdonság és az izgalom. Ha ezeket az értékeket nem találjuk meg a szeretőben, hamar ráununk, és menekülnénk vissza."

Kérdés azonban, hogy van-e visszaút ahhoz, akit megcsaltunk, vagy akivel átléptünk egy határt és elveszítettünk valamit a kettőnk közti mély intimitásból? A pszichológus szerint a másik csapda a folyamatos újdonságkeresés ördögi köre. Hiszen semmi sem új örökké. Aki nem tudja másképp izgalmassá tenni a szerelmi életét, mint hogy mindig valaki mást választ, az örökké arra lesz kárhoztatva, hogy egyik partnertől a másikig futva, valódi mélység nélkül élje meg szerelmi életét. Közben pedig pont azt a problémáját nem oldja meg, amire a gyógyírt kereste.

"Azért, hogy ne fulladjon ki egy hosszú kapcsolat, hogy ne unjunk bele a másikba, tenni kell. Mindkét félnek meg kell élnie, hogy értékes és izgalmas ember, igyekeznie kell megvalósítani önmagát, kialakítani egy olyan életet, amelyben nem csak a párkapcsolatában becsülik meg, de sikerélmények érik más területeken is. Ehhez persze teret is kell adni a másiknak, hogy kibontakoztassa magát, sőt, néha el kell távolodni ahhoz, hogy ismét közeledhessünk egymáshoz. Arra is szükség van, hogy érezzük, mindig vonzóak vagyunk valami miatt. A pacienseimnek arra szoktam bátorítani, hogy nyugodtan éljék meg az ártatlan, veszélytelen flörtöket, élvezzék ki, ha másnak is tetszenek a partnerükön kívül. Ezekből a flörtökből sérülés nélkül töltekezhetünk. Az is hatásos, ha partnerünkkel együtt eljárunk társaságba, és megfigyeljük, amint más nőkkel vagy férfiakkal beszélget. Ha látjuk, hogy mások számára is vonzó, számunkra is izgalmasabb lesz. Ehhez nincs szükség nyitott kapcsolatra."