„Kis mell, pocak… Sosem volt tökéletes alakom, mégsem akarok változtatni a testemen"
Sokat olvasok olyan nőkről, akik számára a legfőbb akadály a szexben a testük miatt érzett szégyen. Annyira rettegnek, mit gondol róluk a partnerük, hogy nem csak levetkőzni nem mernek, de még a kényeztetés közben is ezzel a félelmükkel vannak elfoglalva. Így nem is tudják igazán élvezni azt, ami történik. A testük iránt táplált ítélet miatt megannyi gyönyörről lemaradnak.
Ezeket láttad már?
Sosem akartam elkövetni azt a hibát, hogy bíráljam a külsőm. Nem éreztem ugyan, hogy nekem van a legjobb testem vagy a legszebb arcom a világon, de nem igazán bántam. Kamasz koromban már egyértelmű volt, hogy én kismellű felnőtt leszek. Valahogy éreztem, hogy ez már így marad, ezt kell megszeretnem. Szerencsére kicsi volt, de formás. Tetszett az alakja, még akkor is, ha a pólón keresztül nem is látszott annyira. „Legalább nem kényelmetlen sport közben...” – mondtam magamnak sokszor és örültem, hogy ha nem akarok, nem szükséges melltartót hordanom. Akkor hittem el végérvényesen, hogy szép cicijeim vannak, amikor egy fiú osztálytársam, aki egy bulijáték során láthatott meztelenül, nagyon megdicsérte a melleimet. Onnantól mindig büszkén hordtam őket.
Vannak „szépséghibáim”
Húszéves koromban már volt egy kis pocakom. Sovány voltam, de a hasammal nem tudtam mit kezdeni: sokszor felpuffedt, és emiatt – számomra – elég fura alakom lett. Persze örültem volna, ha lapos a hasam, de ez nem gátolt meg abban, hogy haspólóban menjek bulizni, és abban sem, hogy jól érezzem magam. Van egy fiú barátom, aki évekkel később is emlékezett a fura pocakomra, és mellette arra is, hogy nagyon szeretett volna ágyba vinni engem. Még jó, hogy nem stresszeltem magam a hasam miatt!
Azóta felszedtem pár kilót, ami a mellemnek ugyan jót tett (most már nem csupán szeretem őket, hanem valóban gyönyörűnek tartom), de a hasamnak kevésbé. Bár a csípőm továbbra is szép, íves, a hátamon felütötte fejét két kis hájredő. Szeretem őket? Azt azért nem mondanám, de szerencsére nem feszengek miatta. Főleg az ágyban nem, mert tudom, hogy imád a párom, és ha nincs is tökéletesen kisportolt testem, akkor is tetszem neki. Akárhányszor levetkőzöm előtte, egyértelműen látszik, mennyire lenyűgözi a vulvám és a cicim. Ilyenkor az összes figyelme ezekre a testrészeimre fókuszál. Szerintem egyáltalán nem is látja azokat a hájredőket, amiket én igen.
Nem akarok modell testet
Ma épp egy fotózáson voltam, ahol megkérdeztem a fotóst, milyen a hasam a képen. Éreztem, hogy rábuggyan a szűk farmerre, és egy pillanatra felötlött bennem, hogy szépnek akarok látszani, ezért jobban be kéne húznom a hasam. Aztán gyorsan rendre igazítottam magam: miért kéne elrejtenem, milyen a testem? Nem szépségkirálynő versenyre készülök, hanem magamat mutatom be, én pedig valójában ilyen vagyok. Ráadásul, ha látszik a hasam, azzal a klienseimmel is jót teszek: példát mutatok, hogy így is lehet valaki sikeres, kívánatos, közkedvelt.
Megcsodáltak a naturista strandon
Két éve voltam először nudista strandon. Felszabadító élmény volt látni annyi férfit és nőt szabadon vállalni a közel sem modellalkatát. A legtöbbjük kimondottan túlsúlyos volt, mégis örömmel süttették magukat a napon, vagy társalogtak vidáman a kempingszomszédjukkal pucéran. Nem gátolta őket a boldogságban a testük miatt érzett szégyenérzet. Elfogadták, hogy ilyenek és kész, a szomszéd meg másmilyen. Senki sem tökéletes, azaz valójában mindenki az.
Az én testem volt talán a legközelebb a mai szépségideálhoz, és ettől rettentő büszke voltam magamra. Hiába figyelt ott a hájacska a hátamon, úgy éreztem, én vagyok a legszebb. Igen, bevallom, másokhoz méricskéltem magam. Ezzel a káros szokással sajnos még nem tudtam leállni.
Ahogy vidáman strandoltam, odalépett hozzám egy Adonisz-szerű fiatal férfi. Magas volt, szőke, kidolgozott mellizmokkal és zavarbaejtő méretekkel. Magabiztos volt mindaddig, amíg rá nem jött, honnan vagyok neki ismerős. Amint kiderült számára, hogy én vagyok az a szex-edukátor a YouTube-ról, zavarba jött. Pár perccel később ez a dögös férfi bevallotta: „Igazából volt már, hogy elképzeltelek meztelenül, de a valóságban annál sokkal szebb a tested.”
Abban az évben sem sikerült lefogynom az ideális strandformámra (igazából nem is tudom, milyen lenne az, hiszen sosem láttam), nem is voltam igényesen leborotválva és világított a strandon a fehér bőröm. Ezekkel együtt mondta azt ez az Adonisz, hogy bomba testem van. Hiába dicsért már előtte a párom számtalanszor, ez volt az a pillanat, amikor végre valóban el is hittem.
A következő évben már nem zavart a hájam
Úgy döntöttem, nem görcsölök a fogyáson (aminek sosem kezdtem neki igazán, csak bíráltam magam), hanem innentől inkább igyekszem úgy szeretni a testem, ahogy van. Persze szándékomban áll figyelni az egészségemre, de közben tudatosítom, hogy az én mindjárt negyvenéves testem úgy jó, ahogy van. Nem érdemes elvárni tőle a húszéves feszességét, mert már más a kora. Teljesen normális a mostani állapota. Szeretem a korom és nem bánom, hogy annak megfelelő testem van.
Onnantól a fogyás helyett inkább abba igyekeztem energiát fektetni, hogy szeressem és tiszteljem a testem. Óvjam és gondoskodjak róla – ez pedig nem azt jelenti, hogy igyekszem lefogyni egy olyan súlyra, ami a közel negyvenéves testemnek már nehéz lenne, hanem tiszteletben tartom, hogy ennyi idősen már másak a vonalaim. Kerekedek, asszonyosodok, és ez így van rendben.
Van, akit még ennyire sem zavar a hája
Egy nagyjából velem egyidős kollégám az én olvasatomban szexistennőként is dolgozik (ő nem ezt a titulust használja, számomra az): tantra kezelései során a meztelen testeket érinti, és ébresztgeti a vendég szexuális energiáit. Mindezt a nagyon nem karcsú testében teszi, szintén ruhátlanul, és ez fantasztikus! Gondolj csak bele, milyen felszabadító élmény lehet ez azoknak, akik hozzá járnak gyógyulni! Itt van egy csodálatos segítő, akiből árad a gyönyör azzal együtt, hogy jóval több háj van rajta, mint mondjuk rajtam. Számomra már az gyógyító volt, hogy láttam őt igazán dögös, szexi ruhákat hordani, amikről nem is gondoltam, hogy léteznek ekkora méretben is!
A kerek nők is lehetnek szexik!
Tovább megyek, minden kerek nő lehet szexi. Sőt, minden nő lehet az! Ha nem hiszed, írd be a Google képkeresőbe, hogy „fat and sexy”, és meglátod. Képzeld csak el, milyen isteni lehet érinteni a testüket, belebújni a puhaságukba, végigcsókolni azt. A nagyobb test nem bűn! Sőt, a teltebb nők még szerencsésebbek is, hisz ők nagyobb felületen érzik a gyönyört.
PoliLili felnőtteknek szóló szexedukációs tevékenységével már nem csak az Ébredő Szexualitás blogon és YouTube csatornán találkozhatsz, hanem itt, a Glamourban is! Ingyenes webinárjaira itt tudsz jelentkezni.
