Zöld karácsony – Mengyán Eszter tippjei a fenntartható ünnepléshez

Az ünnepek közeledtével - ha a pandémia miatt a céges rendezvények el is maradnak -számos olyan családi, baráti összejövetel vár ránk, ahol szeretünk csinosan megjelenni. Jellemzően az ünnepi ruhákat keveset hordjuk, hiszen alkalmakra szólnak, vagy sokan akár egynél többször nem is szeretik felvenni ugyanazt a darabot. Mit javasolsz, hogyan oldhatjuk meg az ilyen kiöltözést fenntarthatóbban?

Már Katalin hercegné is felveszi a ruháit többször, pedig elég sokszor fotózzák. Szerintem őt követhetjük ikonként, de mostanában több sztár is visel korábbi darabokat a vörös szőnyegen. Angelina Jolie két lánya is az ő korábbi ruháit viselte átalakítva egy premieren nemrég. Szerintem tehát fel lehet venni többször ugyanazt.

Ha van valakinek olyan alapdarabja, ami alkalmibb, akkor azt különböző kiegészítőkkel teljesen mássá lehet varázsolni. Lehet például másfajta cipőt, övet felvenni hozzá, mint a többi nap, vagy már az is nagyon sokat változtat szerintem, ha más a hajad vagy a sminked. Ez az egyik, a másik pedig, hogy ezeket a ruhákat be lehet szerezni másodkézből. Most már szuper adok-veszek csoportok vannak Facebookon, és lehet jó Instagram-butikokkal is találkozni. Nagyon menő a vintage, és ha már vintage, akkor akár a szülők, nagyszülők ruhatárában is lehet kutakodni. Kinek mi jön be tulajdonképpen.

Vagy lehet akár úgy is gondolkozni, hogy a picit alkalmi ruhadarabot hordhatod hétköznap is. Akkor pedig olyan kiegészítőkkel, amik hétköznapi megjelenésűvé teszik az outfitet. Ezt tehát meg is lehet fordítani, hogy nem csak egyszer veszed fel az adott darabot, hanem kiterjeszted az alkalmat, vagy létrehozol további alkalmakat, amikor viselheted.

Tudnál ajánlani néhány beszerzőhelyet, ahol keresgélnél?

Nagyon rég vásároltam alkalmi ruhát, amikor még céges bulikba jártam voltak flitteres szoknyáim, felsőim, blézerjeim, amiket felvettem a munkahelyemre is. Összeért az alkalmi és a nem alkalmi ruhatáram. Most, ha lenne egy ilyen esemény, lehet, hogy meg lennék lőve. Viszont nyáron kipróbáltam azt - ez a könyvben is szerepel -, hogy kiírtam Facebookra, hogy szükségem van egy fekete, nyári overálra vagy ruhára. Nagyon sok ismerősöm irt, hogy küld egy egész albumot és válogassak. Nyilván egy ilyen kölcsönkapott ruhára jobban kellene vigyázni, hogy ne történjen semmilyen baleset, és megvannak a szabályai, hogy hogyan kérsz kölcsön egy ruhát. Én ezt játszanám meg elsőre, ha alkalmi ruhára lenne szükségem.

Ha pedig nem sikerülne, akkor van egy-két lelőhely Budapesten, bizományi üzletek, amiket nagyon szeretek. Ilyen például a Swappis vagy a Hagor. Ezek azért nagyon jó helyek, mert nem csak vásárolni lehet, hanem be is lehet adni ruhákat, amiket már nem szívesen hordasz. Elég szigorúak a szabályok, de a bevett ruhákat tovább értékesítik, ezáltal körforgásban tartják, tehát ez egy abszolút fenntartható modell.

Véleményem szerint ebben az időszakban a ruhavásárlás mellett leginkább az ajándékok vezetnek túlfogyasztáshoz. Tudnál adni néhány tippet, hogy ezt elkerüljük?

Mi például mostanában kezdjük bevezetni a családban, hogy húzunk, tehát nem mindenkit ajándékozunk meg, hanem egy valakit. Ez lehet saját készítésű, én például az öcsémtől rendszeresen kapok csatnikat, lekvárokat, mert nagyon szeret főzni. A saját készítésű gasztroajándékok mellé kerülhet ajándékkártya is akkor, ha valaki sejti, mit szeretne a másik, de a döntést rábízza: csomagolásmentes boltoknak, fenntartható termékeket áruló üzleteknek is van már ajándékkártyája. Így az illető saját maga tudja eldönteni, hogy mit szeretne pontosan. Most már nem is feltétlen a fizikai ajándék a lényeg, szerintem egyre inkább az élmény-ajándékok felé haladunk. Az együtt töltött minőségi idő sokkal fontosabbá vált.

Egyébként pedig az ajándékozásnál is van lehetőség másodkézből vásárolni. Nagyon sok mindent meg lehet találni, szerezni, akár teljesen új állapotban is. Valamikor valaki csak azért adja el a meglevő tárgyait, mert már van neki egy ugyanolyan, vagy kiderül néhány használat után, hogy mégse annyira szereti. A közelünkben van egy adománybolt, ahol nagyon sok társasjátékot, könyvet, mindenféle konyhai tárgyakat, lakás díszeket lehet találni, szerintem ilyen helyen is érdemes szétnézni. Adományboltban nem csak azok vásárolnak, akik nem tehetik meg máshol, hanem bárki. Tényleg kincsekre lehet bukkanni. Illetve, ha valaki helyi készítésű, hazai apróságokra vágyik, vannak kifejezetten helyi alkotókat összegyűjtő vásárok karácsony környéken. Nagyon sok különleges termékkel lehet találkozni, és ezzel ugye a hazai markatulajdonosokat, alkotókat is tudjuk támogatni, így ez kétfelé ajándék.

Mik azok a helyek, amiket fel szoktál keresni, ahol általában megtalálod, amit adni szeretnél?

A WAMP-ot nagyon régóta szeretem Budapesten, Szegeden pedig a Bödön piacot. Most már sok nagyvárosban találhatunk kézműves piacokat. Ezeken nagyon szeretem a különlegesebb élelmiszereket, amiket a helyi gazdák készítenek. A gasztroajándékok szuperek. Ezeken kívül szeretem a Pauzát is, ami egy fenntartható termékeket áruló lakberendezési üzlet.

Instagramon szerencsére egyre több influenszer ajánl ilyenkor karácsony környéken - akár posztban, akár highlighs-okban - olyan pici markákat, ahol érdemes szétnézni. Ha valaki követ egy-két tudatosabb influenszert, akkor biztos fog találni hasonló bejegyzéseket, ahonnan érdemes csemegézni.

A ruházkodáson és az ajándékozáson kívül meg tudnál osztani néhány olyan területet, amin tehetünk lépéseket a fenntarthatóság jegyében?

A karácsony sokszor az étkezések körül forog, de egy ideje a párommal próbálunk ebben is tudatosabbak lenni. Igyekszünk mindent helyi termelőktől, viszonylag közelről beszerezni. Ha a családunkhoz megyünk, akkor hagyományos karácsonyi menüt eszünk, de a párommal ketten sokkal több zöldséget fogyasztunk, sokkal több nálunk a növényi alapú étel, mint a hagyományos magyar karácsonyi fogásokban. Megpróbálunk mindent megenni, feldolgozni és maradék-menteni. Ehhez recepteket keresgélek, például az Öt Elemes Étrend oldalt nagyon szeretem, de Kocsis Dóri Zero waste szakácskönyve vagy Steiner Kristóf receptjeit is szívesen böngészem.

A párommal egyáltalán nem ajándékozunk karácsonykor, másképp próbáljuk megközelíteni az ünnepet. Tudom, hogy ez nem mindenkinek az útja, de ha már ajándékozunk, akkor inkább próbálunk valamilyen közös programot kitalálni és az élményt megélni, nem pedig tárgyakat venni. Végül is ez is valahol ajándékozás, csak nem a klasszikus értelemben.

Nem eléd meg lemondásként a nagy ajándékozás elmaradását, a tradicionális terülj terülj asztalkám hiányát? Mit javasolsz annak, aki igen, de mégis szeretne tudatosabb lenni?

Szerintem ez egy döntés, nem lemondás. Nekünk tárgyakból minden megvan, ha pedig kell valami, azt év közben megvesszük, amikor kell. A közösen töltött idő a legfontosabb, mert abból van a legkevesebb. A terülj terülj asztalkám pedig nálunk is megvan, csak más jellegű ételekkel. Hagyományos ételeket a családunk készít, így inkább az a kérdéses, hogy, ha majd nem lesz, aki készítse őket, akkor én fogom-e a nosztalgia miatt.

Azt gondolom, hogy a karácsonyt magadnak alakítod egy idő után, a magad szokásrendszerét hozod létre és te döntesz, hogy neked mi a legmegfelelőbb. Az én utamat senkinek sem kell követnie, mindenki maga dönti el, hogy neki mi fér bele. Ha csak annyi történik, hogy több növényi eredetű étel kerül az asztalra, vagy valaki helyi alkotóktól vasáról, szerintem már az is környezettudatosabbá tudja tenni a karácsonyt.

A könyvedben találhatunk olyan részt, ami tanulságos, hasznos lehet az ünnepekkel kapcsolatban?

Vannak a könyvben olyan szereplők, akiknek a workshopjain meg lehet ismerkedni a fenntarthatóság különböző részeivel. Egy ilyen varrótanfolyamot, táskakészítő vagy festőnövényes workshopot élmény-ajándékként is adhatunk. A „csináld magad” kapcsolódik a fenntarthatósághoz, mert így tudhatod, hogy ki készítette az adott tárgyat és milyen körülmények között. Valamint azt is meglátod, hogy mennyi munka van egy termék mögött. Nálam is alakulnak fenntarthatósággal kapcsolatos workshopok, most volt például kender fonalból makramé workshop, és gombabőr készítő workshop. Remélem, hogy jövőre is lesz egyre több ilyen.

Emellett a könyv sok gyakorlati tippet tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet környezettudatosabban öltözködni, és az én utam is bennem van. Nagyon sok magyar szakértő vállalta, hogy beszélget velem bizonyos témákról, úgyhogy van benne interjú többek között a vásárlásmániáról, a klímaszorongás feloldásáról vagy, hogy mennyit számít az egyén ebben az egész folyamatban. Tehát, ha valaki megveszi a könyvet, akkor gyakorlati tippek mellett nagyon felemelő interjúkat is olvashat.

Szerző: Dózsa Kamilla