Vitéz Kürtős: „Az egyetemen kinevettek a tanárok, nem értették, mit akarok egy egyszerű süteménnyel kezdeni, amit bárki meg tud sütni”
András Tünde és Bálint Gáspár Erdélyből, Székelyudvarhelyről indultak, hogy megismertessétek a világgal a hagyományos parázson sült kürtőskalácsot, amelyet Tünde életébe a szerelem hozott be. Ismerd meg inspiráló történetüket!
Ezeket láttad már?
András Tündét kinevették a tanárai az egyetemen, hogy egy egyszerű és teljesen átlagos székely süteménnyel akarja meghódítani a világot. A fiatal lány mégsem adta fel az álmait, a Vitéz Kürtős mára egy jól csengő márkává vált, és a minőségi erdélyi süteményért akár fél órát is képesek sorban állni az emberek.
Bár hagyományos erdélyi édesség, te nem találkozták gyerekként a kürtőskaláccsal…..
Falun nőttünk fel egy nagy családban, négyen vagyunk testvérek. Semmi közünk nem volt a kereskedelemhez, földműveléssel foglalkoztunk és állatokat tartottunk. A család fele művész, a másik fele pedig racionálisabb irányba indult, én ehhez tartozom.
Első éves egyetemistaként, a strandon láttam először ilyen székelyföldi édességet, egy piros kötényes néni árulta hétvégente az otthon sütött finomságot. Nálunk egy másik, nem a faszénen, hanem az olajban sütött verzióját fogyasztották. Alig vártam, hogy felbukkanjon az árus, akiről nem gondoltam, hogy egy nap családtagokká válunk.
Ez hogyan történt?
18 évesen, első éves egyetemistaként ismertem meg Gáspárt, akivel együtt belecsöppentem a kürtőskalács világába is. Az ő szülei akkor kezdték el üzletszerűen csinálni a kalácssütést Székelyföldön, így került a nagymama a strandra. Kimondhatom, hogy a szerelem sodorta az utamba mindkettőjüket.
Miként kerültetek ezzel a termékkel Magyarországra?
A 2000-es évek elején egymás után születtek a testvérvárosi kapcsolatok Magyarország és Székelyföld között. Elkezdték Gáspár szüleit kiállításokra hívni, hogy bemutassák a kürtőskalács sütés ősi mesterségét. Emlékszem, Békéscsabán voltunk először, és hatalmas élmény volt, hogy átjöhettünk. Hét főből állt a csapatunk, kézzel gyúrtuk a tésztát, forgattuk a parázson kalácsot. Nagyon meglepődtem rajta, hogy az emberek képesek voltak fél órát is sorban állni, hogy megkóstolhassák. Számukra ez nagy újdonságot jelentett. Megtetszett, hogy ennyire szeretik Székelyföld hagyományos süteményét.
Hogyan lett ebből biznisz?
Akkor voltam másodéves az egyetemen közgáz, marketing szakon, és amikor Gáspár rákérdezett, hogy csinálnám- e vele ezt üzletszerűen Magyarországon, azonnal igent mondtam. Az összes projektemet, dolgozatomat a marketingről és menedzsmentről, azaz minden addig szerzett tudásomat ebbe a vállalkozásba pakoltam, a névválasztástól kezdve, az imidzsen át a küldetésig.
Az egyetemen kinevettek a tanárok, nem értették, hogy mit akarok egy egyszerű és teljesen átlagos székely süteménnyel kezdeni, amit otthon minden kapualjban készítenek, és amit bárki meg tud sütni. Én nem adtam fel az álmaimat, brandet terveztem. Arra vágytam, hogy a logónk egy nap szembe köszönjön egy óriásplakáton, és én repkedjek a világ számos pontján a legszebb városok között, hogy bemutathassam és megtaníthassam a kürtőskalács sütését.
Hogyan kapta a márka a Vitéz Kürtős nevet?
Gáspár szülei vállalkozásának neve után Lehel kürtős néven kezdtünk. Mivel a családi vállalkozás helyett mi nagyban gondolkoztunk, kérték, hogy találjunk neki egy saját nevet, ami megkülönbözteti a mi termékeinket az övéiktől.
Fura módon jött a Vitéz Kürtős elnevezés. Van egy fakardunk, ez a Vitéz Kürtős egyik ikonikus eszköze, ennek segítségével vesszük le a tésztát a sütőfáról. Többször rácsodálkoztak a gyerekek, és azt kérdezték, hogy mi vitézek vagyunk-e, hogy karddal hadonászunk? Megtetszett a gondolat, hiszen kicsit magunkat is olyan vitéznek tartjuk, aki küzd, megvédi magát, és csak megy előre és előre. Magunkra ismertünk, és így állt össze a Vitéz Kürtős név.
Fel kellett adnotok az erdélyi életeteket, hogy meghódítsátok Magyarországot?
Sokáig kétlaki életet éltünk. Két évig úgy dolgoztunk, hogy hétközben egyetemre jártam Kolozsváron, majd hétvégén kürtőskalácsot sütöttünk a rendezvényeken Magyarországon. Gáspárnak is volt otthon több tevékenysége, azokat is kellett irányítani. Nem volt egyszerű. Idővel kialakult egy megbízható, főleg barátokból, ismerősökből álló csapatunk, akik alig várták, hogy menjünk valahova sütni, így elkezdtem tudatosan rendezvényeket keresni, nem vártam meg, hogy hívjanak.
Akkor kezdett bonyolódni az életünk, amikor egyszerre két helyre vártak minket. Összeállt egy második csapat is, de azért igyekeztünk megtartani a családias légkört. Ugyan átköltöztünk Magyarországra, de a mai napig két-három havonta hazajárunk. Otthon vannak a családtagjaink, barátaink, gyökereink, melyet szeretnénk is megtartani!
Mikor gondoltátok, hogy érdemes lenne fix üzletet nyitni?
Veszprémben megkérdezték, miért csak egyszer jövünk egy évben, és miért nem nyitunk egy állandó üzletet. A gondolat szöget ütött a fejünkbe. Végül 2008-ban Magyarországra költöztünk olyan nagy tervekkel, hogy minden nagy város sétálóutcájában nyitunk egy sütödét.
Minden mindig tökéletesen alakult vagy voltak kudarcok is?
Az az öt vagy hat rendezvény nem tart el egész évben. Meg kellett tanulnunk állandó üzletet működtetni, és ez nem volt könnyű, de levontuk a tanulságokat. Budapesten a III. kerületben nyitottuk meg az első üzletetünket, miután egy karácsonyi vásárt megcsináltunk. Ezt követően egy nagy bevásárlóközpontnál is megvetettük a lábunkat, de rájöttünk, hogy oda azért mennek az emberek, hogy gyorsan és olcsón vásároljanak, így mindenki elsietett mellettünk.
Nem működött a forgalmas metrómegállónál, illetve a belvárosban sem lehetett, hiszen szigorúak a szabályok; a faszén parázsa miatt kifejezetten nehézkessé vált a kivitelezés. Az állandó üzlet nem olyan, mint egy fesztivál, ahova szórakozni, kikapcsolódni mennek az emberek. A mi termékünk olyan helyeken közkedvelt, ahol minden nap más a közönség - mint például az állatkertben.
Csalódott voltál, hogy nem tudod az álmaidat megvalósítani?
Rájöttem, hogy amit egyetemistaként elterveztem, a fix üzletek nyitása vagy a franchising kialakítása, az nem működik, vagy csak nehézkesen. Végre megtaláltuk az ideális helyet és a kellő célközönséget, már csak az üzlet hiányzott. Havonta írtam a fővárosi állatkertnek, hogy szeretnék egy standot, de mindig azt a választ kaptam, hogy nincs hely. Egyszer csak jó hír érkezett, felszabadult egy apró büfé. Bármekkora kihívásnak is tűnt egy ilyen pici helyen berendezkedni, belevágtunk.
Ez lett a működésünk egyik alappilére, a biztos háttér, ami elindított minket az úton, hogy saját rendezvényeket szervezzünk. Ilyen többek között a Kürtőskalács Fesztivál, melynek otthona ma már a Fővárosi Állat-és Növénykert, amit idén tizenegyedik alkalommal rendeztünk meg október 11-13. között. Majd kilenc év után, az Állatkert bővülésekor adódott egy lehetőség arra, hogy sokkal nagyobb helyet alakítsunk ki, így kitaláltuk a kürtőskalács cukrászda koncepciót, ami immáron hat éve működik sikerrel.
Szemmel láthatóan szárnyaltok, de mi a legnehezebb a tevékenységetekben?
Ha nem lennénk ilyen lendületesek, talán már elengedtem volna ezt az egészet. Ketten vagyunk vezetők, és húzzuk egymást: amikor én adnám fel, akkor Gáspár bíztat, amikor ő nem látja a kiutat, akkor pedig én találok rá megoldást! Így működünk jól.
Abba pedig beletörődtem, hogy nem lesz gyorsan és minden belváros sétáló utcáján egy üzletünk, és nap mint nap küzdünk a munkaerő válsággal. Nagyon nehéz megfelelő kollégákat találni, de szerencsére jó csapatunk van, akik nélkül biztosan nem tartanánk itt. Nem csupán alkalmazottak, hanem magukévá tették azt az életérzést, ami minket is hajt előre. Aki nem tudja ezt magára venni, az egy idő után ki is bukik. A legnagyobb bók, ha egy rendezvényen megdöbbennek a vevők, amikor olyan alkalmazottak szolgálják ki őket, akik tulajdonosi szemlélettel állnak az üzlethez.
Mi mindent szerveztek még a Kürtőskalács Fesztiválon kívül?
Workshopokat, rengeteg megkeresést kapunk. A céges rendezvényen szeretnek a dolgozók együtt kürtöskalácsot sütni.
Mit szeretnél még elérni a szakmai életedben?
Elsősorban nem akarom feladni, az a célom, hogy még többet hozzak ki ebből a bizniszből. Világhírű céget jó lenne csinálni, de nehéz lépés.
Megérte átjönni Magyarországra?
Igen, kultúrában, műveltségben magasabb szinten állnak, mint otthon, itt jobban érezzük magunkat. A magyarok értékelik a különleges dolgokat, jobban beleillik a termékünk az elegáns környezetbe, a gyönyörű terekbe, sétálóutcákba, ahol árultunk.
Te fogyasztasz kürtőskalácsot?
Már 21 éve csinálom és a mai napig csillogó szemmel eszem belőle, nem untam rá egy pillanatra sem. Ehhez az is hozzájárul, hogy rengeteg féle változatot fejlesztettünk ki, így mindig másfélét fogyasztok, tényleg nem lehet megunni.
