Vigyázat, csalók!

Az egész világon csak nigériai csalásként emlegetett emailek (küldj 3000 dollárt, hogy kimenekítsem a vagyonomat Nigériából, s tiéd a fele) csak a legnaivabb nethuszárokat voltak képesek becsapni. Ezek pedig már amúgy is a netes történelem részei. A modern csalók már banki ügyintézőnek adják ki magukat, megtévesztő weblapokat fabrikálnak, hogy minél több pénzt húzzanak ki a gyanútlan felhasznállók zsebéből.

Trójai program A dolog tényleg úgy működik, mint a mondabeli faló. Kapsz egy linket mailen azzal, hogy kattints rá, mert a bank frissítette a weboldalát, s így naprakész lesz a te géped is. Rákattintasz, és ha nem vagy elég figyelmes, már száguld is a trójai program a gépedre, hogy aztán szép csendben összeszedjen róla-, és továbbítson a csalóknak mindent, ami kell nekik: azonosítókat, jelszavakat, különös tekintettel a banki adatokra.

Megelőzés Jól nézd meg az email feladóját. A @ után csakis a saját bankod neve lehet a ".hu"-val a végén; egy pénzintézet sem használ például ingyenes postafiókot.

Adathalászat Hasonlóan működik, mint a trójai módszer, azzal a különbséggel, hogy vagy emailben, vagy telefonon, azaz közvetlenül tőled próbálják megszerezni az internetbanki belépéshez használatos azonosítót, jelszót. Ezen csalás elleni védekezésül vezették be a bankok például a regisztrált mobilszámodra minden belépési kísérletkor küldött egyszeri azonosító kódot, amellyel be tudsz lépni saját bankszámlád kezelőfelületére. Magyarán, akinél a mobil, annál a kassza kulcsa.

Megelőzés Ha ilyen email vagy telefonhívás érkezik, a legkisebb gyanú esetén is vedd fel a kapcsolatot bankod ügyfélszolgálatával. Egy biztos: egy bank sem kér tőled azonosítókat e-mailben vagy telefonon.

Pharming, azaz megtévesztő honlap Elsőre simán be lehet dőlni a saját bankod webes felületével egy az egyben megegyező oldalnak. De csak elsőre! Ha megnézed a címsort, ott nem a bank, a példa kedvéért: https://www.atebankod.hu címmel találkozol, hanem, mondjuk, ezzel: http://atebankodhu.masszolgaltato.net. A különbség szembetűnő: a domain kiterjesztése nem ".hu", és a http után hiányzik a titkosítást jelző s betű, valamint az alsó állapotsorból a szintén ezt jelző lakat jelzés. Az ilyen fiktív oldalakra a gyanútlan netbankoló ugyanúgy megpróbál belépni, mint saját bankjának felületére, ráadásul a mobilra kapott kódot is bepötyögi, amivel, mondanunk sem kell, szabad bejárást ad a netkalózoknak a saját számlájához.

Megelőzés Mielőtt bármit beírsz, nagyon nézd meg a böngésző címsorát. Ha kell, másik ablakban nyisd meg bankod (a gépeden könyvjelzőként elmentett) weblapját, és hasonlítsd össze a kettőt.