A vérünk a testünk kristálygömbje, ami ismeri a jövőt
A vérvétel az egyik legközismertebb diagnosztikai lehetőség. Tíz orvosi vizitből hét végződik laborvizsgálati kéréssel. De mi van, ha azt mondjuk, hogy nem csak az aktuális állapotot lehet látni, hanem a vérünk tulajdonképpen a testünk kristálygömbje, ami ismeri a jövőt?
Ezeket láttad már?
Valószínűleg sokan hallottatok a Theranos-botrányról. A cég nem kisebb dolgot ígért, mint hogy mindössze néhány csepp, ujjbegyből vett vérmintán több mint kétszáz vizsgálatot le tudnak folytatni, mindezt olcsón, gyorsan és akár otthon is. A Szilikonvölgy imádta az ötletet, ami egyszerre illett bele 2003-as alapításakor az egészségtudatos élet ígéretébe, és abba az előrejelzésbe, hogy a mesterséges intelligencia az egészségügyi szektorra hatalmas hatással lesz.
Az akkor tizenhét éves Elizabeth Holmes-t ünnepelte a világ, a cége pedig hamarosan kilencmilliárd dollárt ért. Egészen addig, míg egyértelművé nem vált, hogy az egész átverés, Holmes-t pedig a bíróság is bűnösnek találta. A befektetők meglepődtek, akik viszont ebben a szektorban dolgoznak nem. Ahogy Sheldon Campbell, a Yale professzora mondta: „az elképzelés olyan volt, mintha valaki azt ígérné, épít egy repülő autót, ami alkalomadtán tengeralattjáró is, mindössze egy alsóbb kategóriás új autó árából.” Pedig valóban a véreredmények hatékonyabb értékelésé a jövő, csak nem úgy, ahogyan azt a Theranos ígérte.
Nem a mennyiségen van a hangsúly
Üdítő dolog azt hallani, hogy vérvétel helyett elég lenne egy apró szúrás, néhány csepp vér, de egészen egyszerűen ez nem így működik. Talán biológia óráról még emlékszünk a vér összetevőire, de ha teljesen nem is vesszük most át, hogy tulajdonképpen miből áll, azt érdemes tudni, hogy egy csepp vérben nincs annyi összetevő, amiből ennyi tesztet le lehetne futtatni. Nem mindegy, honnan veszik a vért, hiszen a perifériás vérrendszerbe sem jut el minden összetevő. Arra tökéletes, hogy valaki megállapítsa a vércukorszintjét, de nem véletlen, hogy a vénából vett vért tudják csak elemezni.
Prevenciós célból alkalmazzák
Campbell előző analógiáját továbbgondolva azt mondta, amíg a számítástechnikában egy forradalmi találmány mindent megváltoztat, addig a laborvizsgálatok fejlődésében ez olyan mint az autóipar: hiába haladunk az önvezető autók felé, azok alapkoncepciója, négy kereke, üléselosztása nagyon nem változott. Vagyis a vérvétel most is a diagnosztikai vizsgálatok alapja, de már rég nem arról szól, mint évtizedekkel ezelőtt. A hangsúly átkerült a prevencióra, és bár nem lehet mindent megelőzni, és nincs örök élet, de előre lehet látni olyan dolgokat, amikre érdemes jobban odafigyelni.
Előre tudni a jövőt?
A jövő sokszor félelmetes, kiszámíthatatlan és nem lehet megjósolni. Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet az egészségünk jövőjével? Akarom én azt tudni, hogy nagy valószínűséggel valami olyan betegség alakul ki nálam, ami a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható? Vagy carpe diem jelleggel élem az életem, amíg csak ki nem derül, hogy valami baj van? Nos, az igazság a kettő között félúton található. Hagyományos módon az orvoslás úgy néz ki, hogy ha valaki tüneteket észlel magán, akkor elmegy orvoshoz. Ő elküldi különböző vizsgálatokra, megpróbálják megtalálni az okokat, és megkeresni a gyógymódot. De előfordul, hogy a tünetek csak későn jelentkeznek, amikor a gyógyulási esély már csökken.
Útmutatóként gondoljunk rá
Aki a megelőzésre hagyatkozna, eljárhat mindenféle szűrővizsgálatokra, de honnan tudhatja, hogy pontosan mit vizsgáljanak meg és milyen gyakran? Erre jelenthet választ a labordiagnosztika jövője. „Fel kell készülni az olyan betegségekre, amik az életminőségünket ronthatják, és olyan szűrővizsgálati csomagot összerakni, ami az egyén számára a legmegfelelőbb. Úgy kell erre gondolni, mint egy útmutatóra, amivel fel lehet készülni, ki mire számíthat, mire kell odafigyelnie, hogy ha megjelenik az a betegség, időben el lehessen csípni” - hangsúlyozza Póda Tamás, a Synlab kereskedelmi és marketing igazgatója.
Egyre többen járnak szűrésekre
Valószínűleg sokaknak Angelina Jolie neve ugrik be elsőként, aki 2013-ban egy BRCA-teszt eredménye miatt a dupla masztektóma mellett döntött, azaz mivel az eredményei alapján nagy esély volt arra, hogy a mellrák egy igen agresszív verziója megjelenik nála, inkább megelőzte a bajt. Innen nézve akkor még futurisztikusnak és drasztikusnak tűnhetett az egész, mára viszont rengeteg nő ment el ugyanarra az itthon is elérhető vizsgálatra - így tudta meg, hogy neki már az államilag előírtnál jóval korábban érdemes mammográfiára járnia, mert esélyes, hogy rosszindulatú elváltozás jelenik meg a mellében. A magyar ismert emberek közül eszünkbe juthat Sydney Van den Bosch influenszer is, aki szintén átesett ezen az eljáráson.
Az érintett területeken legyen a fókusz
Az egyéni elemzés messze nem arról szól, hogy mindenkinek minél több vizsgálatra kelljen járnia már egészen fiatalon is, hanem éppen ennek az ellenkezőjéről. „Ha valakinek a genetikai adottságai miatt esélye van arra, hogy hasnyálmirigy-daganat alakuljon ki nála, akkor azt kell elkezdeni szűrni minél hamarabb, nem pedig más, minimális kockázattal járó területet vizsgálni. Vagy ha tudjuk azt, hogy valakinél kicsi a kockázat a pajzsmirigy-elváltozásra, mégis hullani kezd a haja, akkor nem csak pajzsmirigy vizsgálattal kell kezdeni a diagnózis felállítását” - sorolja a példákat Póda Tamás. Ha van egy képünk, ami a jelen adatokat mutatja meg, és egy olyan, ami a jövőt, akkor sokkal pontosabban látjuk, mit kell tenni, hogy az életminőségünk azon a szinten maradjon, ahogyan szeretnénk.
Az egészségügyi szektor rohamosan fejlődik
Az emberek szeretnének minél tovább élni, és minél tovább jól élni. Ez így van, mióta világ a világ, de a technológia fejlődésével egyre több cég és startup gondolja úgy, hogy ebben tudnak segíteni. Ahogyan fejlődik a technológia, úgy fejlődik az egészségügy is, a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb felhasználási területe pedig nem az, hogy jobb képeket készít a telefonunk, hanem hogy sokkal gyorsabban juthatunk diagnózishoz.
Míg pár évtizeddel ezelőtt egy darab röntgenfelvétel már nagyon pontos diagnosztikának számított, ma azonban - amikor egy CT készülékkel készítünk képet a páciensről ugyanazt a technológiát használjuk - az informatika és a tudományok fejlődésével akár már 512 szögből is lehet pillanatfelvételt készíteni. Ugyanez igaz a laborvizsgálatokra is, ahol rengeteg kutatás zajlik, és nemcsak egyszerű vizsgálatra kell gondolni, hanem adatbányászatra, statisztikai elemzésekre, mesterséges intelligencia bevetésére, ez az összetett metódus pedig jóval többet árul el az emberről, minthogy vashiányos-e. Ezzel együtt pedig a gyógyszeripar is fejlődik, ráadásul a kettő kéz a kézben jár.
Személyre szabott megoldásokat kínálnak
Arról már lehet olvasni, hogy a távoli, vagy talán nem túl távoli jövő ebben az esetben a személyre szabott gyógyszereket jelenti, de kiderült, hogy ez a folyamat már el is kezdődött - igaz még nem teljesen nekünk keverik a gyógyszereket, viszont sokkal egyszerűbb megtalálni azt, ami az egyénnek tökéletes. „A farmakogenetika lényege, hogy az emberek tudják, hogy melyik gyógyszer milyen hatással van a szervezetükre. Ezzel csökkenthetőek a mellékhatások, és növelhető a hatékonyság” - magyarázza Póda Tamás. Jelenleg a doktorok különböző paraméterek alapján választanak gyógyszert a betegnek, és így állapítják meg az adagolást is.
Forradalmi újítások a gyógyszeriparban
Minden ember más, ezért a szervezetünk is másképpen reagál egyes terápiákra, és a hatóanyagok felszívódása is egyedi. A gyógyszerek beállítása tulajdonképpen egy kísérletezgetés, hogy megtalálják a megfelelő orvosságot és dózist. A technológiának köszönhetően ma azonban arra is lehetőség van, hogy az orvos pontosan lássa, a gyógyszer összetevőit hogyan bontja le a szervezet. Ezáltal pontosabb lesz az adagolás és az alapproblémát hatékonyabban lehet kezelni, miközben a mellékhatásokra sem kell pluszban más gyógyszereket szedni. A véreredmény a genetikai elemzés, az adatbányászat pedig együtt segít, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabban előzhessük meg a betegségeket.
