Üvegplafon: A feminizmus menő

Változik a világ
Emma Watson 2014-ben a HeForShe elnevezésű kampány élére állt, amely a férfiakat szólítja meg, harcoljanak ők is a nők egyenjogúságáért, hiszen ez az ő érdekük is. Nyitóbeszédében elmondta azt is, hogy a feminizmus ügyének egyik legnagyobb problémája az, hogy azt a férfigyűlölettel azonosítja a társadalom túlnyomó többsége. Beszédét követően olyan művészek csatlakoztak a kampányhoz, mint Russell Crowe, Benedict Cumberbatch vagy Ian McKellen, felismerve, hogy közös társadalmi elhatározás nélkül szélmalomharc a bérkülönbségek, a szexizmus és a nemi sztereotípiák elleni küzdelem. Ugyanebben az évben írt cikket Beyoncé egy amerikai feminista csoport kiadványa számára, amely azt taglalja, hogy bár az amerikai munkavállalók fele nő, összességében mégis csak 77%-át keresik a férfiak bérének. Cate Blanchett Oscar-díja átvételekor amellett érvelt, hogy tévképzet, miszerint a közönség nem kíváncsi azokra a filmekre, amelyekben a nők aktív, cselekvő szerepet vállalnak, Meryl Streep pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Hollywoodban még mindig főképp a férfiak vannak hatalmi pozícióban, és követeléseket fogalmazott meg ennek megváltoztatására. És még folytathatnánk a sort, de már az eddigiekből is látszik: az amerikai sztárok körében egyre trendibb feministának lenni.

Fotó: Rexfeatures

Visszaadná a szerepet, ha a női főszereplő nem kapna egyenlő bért - Benedict Cumberbatch, szeretünk!

Visszaadná a szerepet, ha a női főszereplő nem kapna egyenlő bért - Benedict Cumberbatch, szeretünk!

De mi újság a magyarokkal?
Itthon kicsit jobban össze kell szednünk magunkat, ha olyan híres emberek után kutatunk, akik médiaszerepléseikkel kiállnak a feminizmus ügye mellett. Ezért is voltunk nagyon meglepve, amikor a #MeToo kampány alatt egyszer csak előlépett Sárosdi Lilla színésznő, és arról kezdett beszélni, hogy Marton László két évtizeddel ezelőtt szexuálisan zaklatta. Zavarban vagyunk, nem értjük az ilyesmit, ahogy a feminizmust is sokan tartják még mindig szitokszónak hazánkban. Általánosan elterjedt tévképzet a feministákról, hogy ők egy amolyan boszorkányhadsereg tagjai, kezükben fűrész van, amivel csak az isten tudja, melyik testrészt akarják levágni szegény férfiakról. Mindez persze nyilvánvaló marhaság, és akkor álljon itt, aminek itt kell állnia: ha hiszel abban, hogy férfiaknak és nőknek egyenlő jogok járnak, akkor feminista vagy, és kész.

Ez közös ügy, nemcsak a nőké
Az általánosan kialakult félreértéseket úgy a legkönnyebb eloszlatni, ha sokszor és sokan beszélünk a nőket érintő hátrányos társadalmi megkülönböztetésekről. Ebben pedig rendkívül nagy felelősségük van azoknak, akik sok másik ember véleményére képesek hatni megszólalásaikkal. Utoljára 2010-ben volt olyan feminista kampány Magyarországon, amelyben sztárok vettek részt. A Nőkért Egyesület szervezte, és egy népszavazás kiírása lett volna a célja a parlamenti női kvótáról, mert a parlamentben (azóta is) elhanyagolható a női politikusok száma. Ebben a kampányban a női kiszolgáltatottságot akarták bemutatni, mégpedig úgy, hogy kissé provokatív módon kiforgatták a helyzetet: egy fotósorozaton híres férfiak álltak meztelenül, és mindegyikük mellett volt egy-egy sikeres nő is, felöltözve. Így láthattuk meztelenül többek között Diósgyőr focicsapatát, Till Attilát, Mucsi Zoltánt és Szabó Győzőt. Vicces és izgalmas kezdeményezés volt ez, ám a női kvóta és a nemek közötti esélyegyenlőség sajnos még mindig várat magára.

Womens March

Fotó: Rexfeatures

Végre! Miley Cyrus felfrissítette ennek a szexista karácsonyi dalnak a szövegét

Végre! Miley Cyrus felfrissítette ennek a szexista karácsonyi dalnak a szövegét

Nem vagyunk tisztában a feminizmus fogalmával
Lang Györgyinek legalábbis ez a véleménye. Az 1988-ban alapított Pa-Dö-Dő az első olyan popzenekar volt Magyarországon, amely puszta létével fricskát mutatott a tökéletes popénekesnők addig megszokott ideálképének. A karcsú, az éppen megfelelő divat szerint öltözködő, távolba révedő tekintetű dívák után a Pa-dö-dő azt mutatta meg nekünk, hogy egy nő akkor is csodás, ha félmilliméteres a haja, vagy lila, esetleg zöld, ha nem fogyókúrázza végig az életét, és ami talán a legfontosabb: ha van humora. Ebben a tekintetben Falusi Mariann és Lang Györgyi alapította meg az első feminista popzenekart, az orosz hadsereg kivonulásáról írt Bye-bye Szása című számuk pedig örökre beírta őket a magyar poptörténelembe, meg az én szívembe. Mikor arról faggatom Lang Györgyit, vajon hol vannak a magyarországi Emma Watsonok, ő azt mondja, sokan korábban szerzett rossz tapasztalataik miatt nem merik nyilvánosan beismerni, mennyire fontos nekik a feminizmus ügye. Nem vagyunk tisztában a feminizmus fogalmával. Az emberek például rengeteg esetben egybemossák a nők jogairól való beszédet a leszbikusok jogainak kérdéseivel. Talán ez a fogalomzavar az oka, hogy sokan nem mernek kiállni az egyenjogúság mellett. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja, hogy minél több szó essen a témáról, és hogy megtaláljuk a megfelelő hangot, amelyen keresztül szólni lehet azokhoz is, akik kevesebbet tudnak erről. Az, hogy az ember ismert és sokan szeretik, rengeteg felelősség is jár, ugyanakkor nagyon nehéz úgy megnyilvánulni a témában, hogy az egyszerre legyen szimpatikus és hatásos is.

Egyenlőek vagyunk
Összehasonlítva a jelent a korábbi évtizedekkel, Lang Györgyi bizakodóan nyilatkozott. Bár hiányolja a parlamentből az okos nőket, úgy látja, hogy a nők egyre öntudatosabbakká válnak, és a világ is nyitottabban viszonyul a témához, mint a nyolcvanas években. "Kijelenteni azt, hogy feminista vagy, ma politikai tett, de régen egyenesen öngyilkosság volt"- mondja. Kérdésemre, hogy szerinte mi ma Magyarországon a feminizmus legfontosabb megoldandó ügye azt válaszolta: "elsősorban egy társadalmi konszenzusra lenne szükségünk, hogy a férfiak és a nők egyenlők legyenek az élet minden területén: a munkában, az életben a szórakozásban, a főzésben – ez lenne a legfontosabb számomra."

Womens March

Fotó: Rexfeatures

Melyik híres feminista a lelki társad a horoszkópod szerint?

Melyik híres feminista a lelki társad a horoszkópod szerint?

Le kell építeni az előítéleteket!
Fogalmazta meg Nagy Zsolt az Örkény Színház színésze, akit a szélesebb közönség a Terápia című sorozatból ismer, vagy olyan filmekből, mint a Kontroll, a Szezon vagy A hentes, a kurva és a félszemű. Sokszor alakít a színpadon és a filmekben is soviniszta macsókat, ám magánemberként feladatának érzi a nők egyenjogúsága melletti kiállást. Iszonyú nehéz felnőni ahhoz, hogy megértsük, miért fontos az egyenlőség – mondja. A kultúránk több száz éve a patriarchális társadalmat tette számunkra követendő példává. Én is úgy jöttem vidékről Budapestre, hogy azt gondoltam, aki meleg, az nem férfi, az asszony verve jó, egyébként meg én vagyok a nagy kan, és minél többet hódítok, annál menőbb vagyok. Aztán rá kellett jönnöm, hogy ezek a dolgok nem így működnek. Mikor arról faggatom, hogyan kezdte érdekelni a feminizmus témája, elmeséli, hogy Oltai Kata feminista művészettörténésszel él együtt, amely jelentősen megváltoztatta a világról alkotott képét. Kata folyamatosan belenyomja az orrom a saját maszkulin öntudatomba, de mindig úgy érzem, hogy ezeket a dolgokat meg kell tanulnom. Újraértelmeződik körülöttem minden, és más fénytörésben látom a világot. Például pont most láttam egy rózsaszín borotva reklámját, ami 30%-kal több pénzbe kerül, mint a férfiaknak szánt ugyanolyan borotva. Ezek például már eléggé ki tudnak akasztani. Nagy Zsolt szerint az egyenjogúság széles társadalmi elterjedésének egyik legfontosabb gátja a tudás, az oktatás hiánya. Fiúkat és lányokat már az iskolában együttműködésre kéne tanítani, és nem elkülöníteni őket tizennégy évesen a férfi-női tengelyen. Le kell építeni az előítéleteket, fejlődni kell, tanulni, figyelni, érdeklődni, és szolidárisnak lenni. A rendszereket pedig nem megdönteni kell, hanem meghaladni.

Puskás Panni

Ez a cikk eredetileg a GLAMOUR 2018. októberi számában jelent meg.