Utolsó előtti helyen Magyarország a nemek közötti egyenlőség rangsorban

A Gender Equality Index uniós átlaga kb. 68 pont. A lista élén Svédország (83,8 pont), Dánia (77,4 pont), Franciaország (75,1 pont), Finnország (74,7 pont) és Hollandia (74,1 pont), a végén Románia (54,4 pont), Magyarország (53 pont) és az utolsó helyen Görögország (52,2 pont) áll. Magyarország indexe amellett, hogy közel 15 ponttal elmarad az EU átlagtól, 2010 óta csak 0,6 ponttal nőtt, és ezzel három helyet esett vissza a rangsorban.

Az összehasonlítás alapját az alábbi hat terület adja:

A munka területe azt méri, hogy a nők és a férfiak milyen mértékben részesülhetnek a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférésből és a jó munkakörülményekből. Kitér a teljes munkaidős foglalkoztatásra, a nemek közötti szakmai szegregáció mértékére (az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szektorban), illetve a rugalmas munkaidő- és karrierlehetőségekre (munkaszerződés típusa, a munkahely elvesztésnek és az előléptetésnek lehetősége). Magyarország a munka területén 68 pontot ért el, ezzel több mint 4 ponttal teljesített az átlag alatt. Hazánk a 22. helyen áll, aminek egyik fő oka a szakmai szegregáció erős jelenléte.

A pénzügy a nemek közötti egyenlőtlenségeket a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés, valamint a nők és férfiak gazdasági helyzete mentén méri. Egyrészt magában foglalja a nők és férfiak munkából származó havi átlagkeresetét, a nyugdíjakat, befektetéseket, juttatásokat és minden egyéb jövedelemforrást. Mindezt a vásárlóerőben (PPS) fejezi ki, ami egy mesterséges valuta, amely figyelembe veszi a tagállamok közötti árszínvonal-különbségeket. Másrészt a nők és férfiak szegénységi kockázatát, valamint a nők és férfiak közötti jövedelemeloszlást foglalja magában. Magyarországon ez a mutató 72 ponton áll, itt az átlag valamivel több mint 80 pont.

A tudás területe a nemek közötti egyenlőtlenségeket méri az iskolai végzettségben és az oktatásban, illetve a képzésekben való részvételben (felsőfokú végzettségű nők és férfiak százalékos aránya, illetve a nők és férfiak részvétele a formális és informális oktatásban), valamint a nemek közötti szegregációra helyezi a hangsúlyt (nők és a férfiak százalékos aránya az oktatási, az egészségügyi, a jóléti, a bölcsészeti és a művészeti témájú felsőoktatásban). 2010 óta Magyarország pontszáma a tudás területén javult a leginkább (+2,9 pont). Magyarország helye három helyet javított ezen a területen, most a 16.

Az idő területe a nemek közötti egyenlőtlenségeket méri, egyrészt a gondozással kapcsolatos tevékenységek (gyermekek, idősek és fogyatékkal élők gondozásával, oktatásával töltött idő) és a háztartási munka mentén, másrészt a társadalmi tevékenységekkel eltöltött idő elosztásának tükrében, így a sport, kulturális vagy szabadidős, valamint az önkéntes és jótékonysági tevékenységekben való részvétel alapján. Magyarországon az idő területén 2010 óta az előrelépés elakadt (+0,2 pont), valamivel több mint 54 ponttal a 19. helyen áll Magyarország.

A hatalmi terület a politikai, gazdasági és társadalmi szféra döntési pozícióin alapszik. A politikai hatalom alterületei a nők és férfiak képviselete az adott ország parlamentjében, a kormányban és a regionális és helyi önkormányzatokban. A gazdasági alterület a döntéshozatalban a nők és férfiak arányát méri a tőzsdéken és a legnagyobb országos vállalatok igazgatótanácsaiban. Végül a társadalmi hatalom a kutatásokat finanszírozó szervezetek, a média és a sport döntéshozóinak nemi összetételételét veszi alapul. Magyarország rendelkezik a legalacsonyabb pontszámmal az EU-ban a hatalom területén (22,2 pont), 2015 óta folyamatosan az utolsó helyen állunk. A felsorolt három alterület közül a politikai és társadalmi hatalom utolsó helyezései erősen hatnak az összpontszámra.

Az egészségügy a nemek közötti egyenlőséget három területen méri: az egészségi állapot (a nők és férfiak várható élettartama és az egészségi állapotuk), mindezt az egészség megőrzésével kapcsolatos életmóddal (a WHO alapján a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a fizikai aktivitás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás) és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel egészíti ki. 87 ponttal ezen a területen áll Magyarország a legközelebb az uniós átlaghoz (88 pont).

Az elmúlt évek adatai alapján októberben számíthatunk az új eredményekre, amelyeket feltételezhetően jelentősen befolyásolt a koronavírus-járvány. Ha az új eredmények megjelenéséig szívesen olvasnál többet a Gender Equality Indexről, regisztrálj Tudatos Lépés hírlevelünkre, és tudj meg többet a 2020-as tematikus vizsgálat digitalizációra vonatkozó eredményeiről.

Csernus Fanni, nemek közötti egyenlőség programmunkatárs, Amnesty International Magyarország