„Azok számára, akiknek a fő kérdés, hogy mit fognak enni aznap, huszadrangú szemponttá válik a külső”
Újra Szépségnap volt az Üdvhadseregben. Kígyózott a sor a Válaszút Háza aulájában. A környéken élő, a szervezet programjain rendszeresen résztvevő rászoruló és nehéz sorsú „törzsvendégek” a Szépségnap regisztrációjukra várakoztak. Az évente megrendezésre kerülő eseményen pop-up fodrászatot, manikűr-pedikűr szolgáltatást és kozmetikát vehettek igénybe, de részt vehettek kreatív foglalkozásokon is, sőt a szépülés végén még finom, meleg ebédet is kaptak.
Ezeket láttad már?
Az Üdvhadsereg Válaszút Háza Nappali Melegedő és Népkonyha korábban női rehabilitációs otthonként is működött. Legfontosabb missziójuknak mindig is azt tartották, hogy a munkából kiesett, lemorzsolódott nőknek biztosítsák a lelkierőt és a szükséges erőforrásokat, amelyekkel felvértezve nagyobb eséllyel juthatnak munkához és tarthatják meg az állásukat. Ezt a cél szolgálja a Szépségnap is.
Az önmagad felé fordulás ereje
Ennek a tevékenységnek a kibővítésén munkálkodott a szervezet 2014-ben is, amikor megtartották az első Szépségnapot; a 2010-es évek elején a munkaerőpiaci nehézségek miatt a társadalom perifériájára szorult emberek még nagyobb hátránnyal indultak, ha álláskeresésről volt szó, és úgy érezték, nagyon is aktuális lenne a segítségnyújtás. A különleges esemény célja eredetileg az volt, hogy „az ügyfeleket olyan élményhez juttassuk, amely kit tudja zökkenteni őket abból a nehéz és beszűkült állapotból, amelybe az élet sodorta őket. Pozitív élményként élték meg azt is, hogy a nap végén jó fotókat készítettek róluk, amelyeket az önéletrajzukhoz is lehetett csatolni” – meséli Tiszáné Gneth Gabriella, az Üdvhadsereg projektvezetője.
„Azok számára, akiknek a fő kérdés, hogy mit fognak enni aznap, vagy hol lesz éjszaka fedél a fejük fölött, huszadrangú szemponttá válik a külső. Nincs lelki erejük gondot fordítani arra, hogyan jelennek meg nap, mint nap. A munka világába belépőként szolgáló ápolt megjelenés biztosítása mellett egyaránt fontos célkitűzés volt, hogy a saját testükben is egyfajta komfortérzetet teremtsünk számukra.” – folytatta Gabriella.
Bár a Szépségnap indulásakor az Üdvhadsereg projektvezetője elmondása alapján inkább a sikeres foglalkoztatás elősegítésére koncentráltak, de hamar kiderült, hogy a jótékony akció sokkal többet ad, mint egy CV-hez csatolt fotó.
Az empátia a legértékesebb tulajdonság ma
Erről a pluszról mesélt nekünk a rendszeresen visszatérő önkéntes is, Szakonyi Eszter, a Vintage Beauty alapítója és kozmetikus mestere. Már megszámolni sem tudja, hány eseményen vett részt, de számára nem is ez a lényeg, ő csak jön, amikor adódik rá lehetőség – bár úgy érzi, nem az az érdekes, hogy az önkéntes alapú szépítést „bevállalja”, hanem hogy a környéken élő nehézsorsú emberek adnak maguknak még egy esélyt és eljönnek a rendezvényre. Eszter több dolgot is kiemel, ami vonzza abban, hogy évről-évre visszatérjen a Szépségnapra: ,,Gyönyörű maga a cél, fontos a figyelemfelhívás az ügyre, de ami megfogott, az azok az emberi pillanatok, amikor két világ találkozik egymással, és rájövünk, milyen vékony a palló a kettő között, milyen könnyen át lehet lépni a másikba...”
A kozmetikus a kezelések alatt minden alkalommal felfedezi, hogy mennyi minden köti őt össze az Üdvhadsereg ügyfeleivel, több, mint ami elválasztaná. Az élettörténetek, esendő sorsok meghallgatása a szépségszakembert mindig „óvatosságra, toleranciára és egyfajta szeretetre” intik, látja, milyen apró pillanatokon múlnak emberi életek – ugyanakkor első kézből tapasztalja, hogy mennyit fordít a másik napján pár percnyi odafigyelés, és a jóleső kezelés, amelyekhez a Vintage Beauty legújabb és leghasznosabb fejlesztéseit használja. A húsz perces kezelés után a résztvevők a felfrissült arcukat láthatják a tükörben, amely erőt adhat nekik a folytatáshoz, vagy bátorságot egy új kezdethez.
Természetesen túlzásnak hathat azt gondolni, hogy egyetlen napnyi szépítkezés sorsfordító lehet egy alapvetően nehéz életperiódust megélő ember életében. Azonban Szakonyi Eszter szavait Tiszáné Gneth Gabriella is visszhangozza, mosolyogva mutat a sorukra várakozó nőkre és férfiakra, hogy érdemes lesz megfigyelni, mekkora változás következik be az attitűdjükben a nap végére.
Az idei programra előzetesen hatvanhat önkéntes jelentkezett, azonban a reggel tízes kezdés előtt még extra asztalokat és székeket kellett a közösségi ház spontán kialakított szalonjaiba pakolni, mivel érkeztek még szépségszakemberek bőven. A csapat oldott, jó hangulatban fogadta az első vendégeket az intézmény „szalonjában” és még órákkal később is ugyanolyan lendületesen és profin lakkoztak körmöket és szárítottak frizurákat, mint délelőtt.
Az aulában Zsidró Tamás és a tárnoki fodrásziskola tizenhárom tehetséges fodrásza és barbere a mester segítségével készítette a frizurákat a lelkes vendégeknek. Zsidrónak bár ez volt az első Üdvhadsereg által szervezett Szépségnapja, de számára nem idegen terep a jótékonysági akciók világa; előzőleg zárt leánynevelő intézetekben tartott karitatív fodrászkodást, és ez alkalommal is azért mondott igent a felkérésre, mert a korábbi önkéntesnap is „fantasztikus élmény volt”.
A forgalmas fodrászsaroktól és a szüntelen hajszárítózúgástól távol, a ház legnagyobb termében kapott helyet a kozmetikai szalon, ahol a manikűr-pedikűr-masszázs és sminkszekciókról mind több szakember gondoskodott egyszerre.
Reggel a meleg kávék és az apró sütemények, délután pedig a Séfek séfje mesterszakácsa és szintén veterán önkéntes, Vomberg Frici főztje fölött elkezdett beszélgetések egyre nyitottabbá és közvetlenebbé váltak az idő elteltével. A résztvevők többsége egy kis táblát viselt, ami a sajtó munkatársai felé jelezte, hogy nem kívánnak sem nyilatkozni, sem videón vagy fotón szerepelni – Tiszáné Gneth Gabriella szerint ez nem csak az egyéni komfort megőrzését szolgálta, hanem egyes esetekben, a veszélyes környezetből elmenekülő nők számára életmentő lehet az inkognitó megtartása.
A szalonhangulathoz hozzá tartozott az eredeti koncepcióból megtartott fotófal is, ahol nem csak önéletrajzi portrékat készíthettek, hanem személyes képeket is. Egy a fodrászoknál frissen végzett hölgy először bizonytalanul nézett a fotósok irányába, majd Gabriella biztatására mégis elindult portrét készíteni, amit majd elküldhet a rokonainak. A projektvezetőnek igaza volt a minőségi változással kapcsolatban, tényleg tapintani lehetett a pozitív hangulatot a házban.
Volt, aki kissé szkeptikusan tekintett a kezdeményezésre, mondván ez csak egyfajta ragtapasz egy sokkal mélyebb problémára, azonban sose lehet tudni kinél mi az a pillanat, ami nagy változást jelent majd az életében – különösen a kiszolgáltatott helyzetben élő embereknél. A kedves, őszinte szavak, az odafigyelés, az érzés, hogy családi vagy pénzügyi háttértől függetlenül mindenkinek kijár az a pár percnyi luxus és kényeztetés, amely sokak számára heti rutin, másoknak az újdonság varázsával ható friss levegő. Az új frizura, a rendbe tett kéz-és lábkörmök levesznek egy mentális terhet az emberről és a társadalom felé is egy üzenet, hogy vagy a döntések, vagy a balsorsú életkörülmények ellenére ugyanolyan ember, mint aki az asztal másik végén éppen gondoskodik róla. A Szépségnap mögötti vezérgondolatot pedig Tiszáné Gneth Gabriella fogalmazta meg: Ez egy élmény, hogy igenis lehetnek mások, és nincsenek determinálva arra az útra, amin most keresztülmennek.”
Ha odafigyelsz másokra, jobb lesz az életed! Olvasd csak!
- Megjelent a Fruska kézikönyv - a MOME programja hátrányos helyzetű lányoknak segít
- A legtöbb férfi a temtésén kap először virágot, és ez nincs rendjén
- „Gyerekként mindig abban reménykedtem, hogy felnőttként jobb életem lesz, nem fogan bántani” – Interjú Zsiga Melinda kétszeres világbajnoki bronzérmes kick-boxolóval
