A férfiak csak azért engedik előre a nőket, hogy a feneküket nézzék?
Vajon szükség van-e még arra, hogy a férfiak kiemelten udvariasak legyenek a nőkkel szemben? Egyáltalán mit jelent ez pontosan?
Ezeket láttad már?
Három olvasónk arról mesélt, mit gondolnak az udvarias férfiakról.
Tényleg idegesít
Feminista vagyok, és nyilván nem sértődöm meg, ha egy férfi udvariaskodik velem, csak azért, mert nő vagyok, csak éppen teljesen feleslegesnek tartom. Különösen, mert gyakran még hátráltat is az életemben. Például, amikor a magas sarkúmban igyekszem a munkahelyemre, és jó tíz méterrel az ajtó előtt meglát egy férfi kollégám, majd lelkesen tartja az ajtót addig, amíg oda nem érek. Ettől megőrülök, mert ilyenkor érzem a nyomást, hogy siessek, amit magas sarkúban nem szívesen teszek. Ugyanez a helyzet a lift esetében. Például hétfő reggel nyolckor általában nem vagyok csevegős kedvemben, és éppen azt szeretném elkerülni, hogy egy liftbe kelljen szállnom valakivel. Ám a kedves férfiak mindig megvárnak, akkor is, ha látványosan lassan megyek, vagy a mobilomba temetkezem. Amikor beszállunk, akkor persze beszélgetnem kell velük az időjárásról meg mosolyognom. Ilyenkor azt érzem, hogy a velem szembeni udvariasság tulajdonképpen rákényszerít olyasmikre, amikhez semmi kedvem. Anna (33)
Tisztelet?
Nem zavarna a férfiak udvariaskodása, ha komolyan tudnám venni, vagyis ha arról szólna, hogy tisztelik a nőket. Amikor viszont előreengednek az ajtóban, miközben a fenekemet bámulják, vagy meghívnak egy italra, amire ha nemet mondok, lebunkóznak, nem éppen tisztelve érzem magam. Egyszer randevúztam egy pasassal, aki egy mozi és egy kétórás beszélgetés után úgy érezte, semmi gond nincs azzal, ha megpróbál letapizni a kapualjban. Amikor ezt nem engedtem, kiakadt, és kifejtette, hogy szerinte például azért sem illünk össze, mert én túl férfias vagyok, és irányítani akarok mindent. Ezt abból szűrte le, hogy a moziban fölvettem a saját kabátomat, ahelyett, hogy szerényen vártam volna addig, amíg ő fölsegíti. Aha. Lívia (29)
Senkinek sem árt
Szerintem fontos az udvariasság, de ezt nemtől függetlenül mindenkinek gyakorolnia kellene minden embertársával szemben. Nem szeretem, amikor a nők nemükből adódóan jogot formálnak arra, hogy a férfiak mindig meghívják őket, és azt sem, ha egy férfi minden nőt előreenged, de eszébe sem jut, hogy a kilencvenéves bácsinak átadja a helyét a metrón, vagy hogy segítsen egy kisfiúnak, amikor az több kilót cipel. Szerintem mindig az kell, hogy vezessen minket, mivel tudunk a másiknak valóban segíteni, és mivel fejezzük ki, hogy tiszteljük őt. Én örülök, ha a babakocsit segítenek föltenni a villamosra, vagy a férfi taxis az ajtóig viszi a bőröndömet, hiszen egy férfi általában lényegesen erősebb nálam. Én pedig mindenkinek átadom a helyem a metrón, akiről látom, hogy jólesne neki, legyen az egy törtött karú tinédzser vagy egy középkorú, de láthatóan fáradt pasas, mivel kifejezetten szeretek állni. Eszter (37)
