Mi lesz a karrieremmel a terhesség után?
Azzal nyilván minden boldog kismama tisztában van, hogy a szülést követő időszakban teljesen átrendeződnek a mindennapjai. Azonban mi a helyzet akkor, ha már beállt egyfajta rutin, több időnk jut saját magunkra, és a félbehagyott karrierünkre. Biztos, hogy ott szeretnénk mindent folytatni, ahol abbahagytuk?
Ezeket láttad már?
Bizonyára sokan szövögetnek terveket arra vonatkozóan, hogyan folytatják az életüket, vagy terelik vissza tudatosan a mindennapjaikat a karrierjükhöz, akár egészen rövid idő után. Van, akinek már kismamaként nagyon határozott elképzelései vannak arra nézve, hányadik hónaptól és pontosan hogyan oldja meg, hogy dolgozhasson. Aztán az élet a legtöbbször felülírja az ilyen elképzeléseket, és erre nem kell feltétlenül rossz dologként gondolni, vagy úgy, mintha feladnánk a vágyainkat és elképzeléseinket, hogy alárendeljük őket valami másnak.
Változni jó
Közhely ugyanis, de az ember tényleg folyamatosan változik. És nem mindenáron kudarc, ha például úgy döntünk, mégis tovább maradunk otthon, vagy ha a megváltozott élethelyzethez inkább passzoló munkát választunk. Vagy ha egyszerűen úgy döntünk, amivel korábban foglalkoztunk, az adott életciklusunkban már nem eléggé érdekes vagy motiváló számunkra, és a mókuskerékbe történő visszarázódás helyett inkább megvalósítanánk önmagunkat.
Szél Dávid tanácsadó szakpszichológust és apabloggert kérdeztük a témában, aki szerint rengeteg összetevője van, hogy egy anya a lehetőséget látja a megváltozott élethelyzetben, vagy inkább teljesen alárendeli a saját igényeit és életét a család új tagjának. Szél szerint számít a családi háttér, a párkapcsolat, az anyagi helyzet, a gyerekneveléssel kapcsolatos attitűdök (például, hogy meddig kell otthon lenni egy gyerekkel), no meg persze úgy általában a személyiség. Az, hogy hogyan reagál az illető az esetleges kudarcokra, krízisekre, megváltozott élethelyzetekre, milyen megküzdési stratégiái vannak.
„Az önmegvalósítást nagyon sokféle módon meg lehet élni” – meséli Szél. „Éppúgy önmegvalósítás lehet, ha az anyává vált nő szülést követően szoptatási tanácsadó lesz, mint az, ha hamar visszamegy dolgozni, hogy építhesse karrierjét.” Ugyanakkor kiemeli, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az önmegvalósítást kell hajtani: „Kicsit lehet lassítani is egy időre. Egy gyerek érkezésével pedig nemcsak az anya, hanem az apa életének is meg kellene változnia.”
Örök dilemma?
Szél arra a kérdésre, hogy a fenti kvázi választási helyzet a család és a karrier között mennyire jellemző, rávilágít, hogy Magyarországon egy gyerek érkezése nagyobb anyagi és pszichológiai teher, mint sok nyugat-európai országban. „A hároméves otthon maradás, a hatalmas bérkülönbségek és a szexizmus ütötte kráter óriási dilemma elé állítja a nőket. De nem a gyerek születésekor, hanem már jóval korábban, mondjuk pályaválasztáskor, továbbtanuláskor. Magyarországon ugyanis a karrier és az anyaság csak nagyon kevés ember számára összeegyeztethető. Mintha itt dönteni kéne az anyaság és a nőség között.”
Ha ez viszont így van, akkor joggal merülhet fel, hogy vannak-e valamilyen praktikák, amik segítenek abban, hogy ne adja fel teljesen, vagy ne nyomja el magában a karriervágyait a szülő. Ebben Szél szerint két dolog segít: az önismeret és az emancipáció. „Előbbi azért, hogy el tudja dönteni, mire van szüksége valójában, utóbbi pedig azért, mert a miénknél emancipáltabb társadalomban jóval kevesebb megítélés éri a nőt akkor, ha bármi mellett is dönt. Egy döntéseket tudatosan hozó nő ugyanis sokszor ijesztő lehet egy macsó kultúrában.”
Ne engedjünk a nyomásnak
Ha halogatjuk döntéseinket, vagy külső tényezők hatására elnyomjuk saját vágyainkat és igényeinket, az biztosan nem lesz jó hatással sem ránk, sem a környezetünkre. Ebben az esetben milyen konkrét lelki folyamatok érhetnek rövid, illetve hosszú távon? Szél szerint egyéni és rendszerszintű hatásokról egyaránt beszélhetünk, mindkettő kimutatható. „Egyéni szinten az önbizalomhiány, önmaguk leértékelése, az életben betöltött szerepeik és funkcióik, és így a gondolkodásuk beszűkülése, társadalmi szinten pedig a jóindulatú szexizmus elfogadása, amik mind-mind fokozzák és fenntartják a nemek közötti szakadékot. A nemi egyenlőtlenség sem rövid, sem pedig hosszútávon nem kifizetődő.” Szél felhívja rá a figyelmet, hogy a szülők a gyerekeknek a legjobbat akarják, de az emancipációt nem a gyerek, hanem egy változó, változni akaró társadalom fogja tudni elindítani.
Valódi választás
Egy ideális állapotban ugyanakkor szerető környezet vesz körül. Például azért, mert rendezettek a családi körülmények, mindkét irányból a nagyszülőkkel és esetleg más rokonokkal is jó a viszony, azaz a tágabban értelmezhető családban is támogatásra, erős védőhálóra lelhetünk. A gyereknevelésben pedig a két szülő egyenlő arányban osztozik. Vagy legalábbis az elmondható, hogy mindkét félnél azonosak a prioritások, és eszerint élik az életüket. Ha mindehhez még kellő önbizalom társul, szinte biztos, hogy ki tudunk alakítani magunknak egy ideális életet, amiben megfelelő tér jut az önmegvalósításnak.
Van, aki a multis állását cserélte le, hogy immár főállásban foglalkozzon gyerekekkel, vagy például egyedi termékeket (ruhadarabokat) készít, és ehhez kis webshopot üzemeltet. Utóbbi viszonylag alacsony anyagi ráfordítást igényel, és előnye, hogy akár otthoni körülmények között végezhető – azaz a vállalkozón múlik, életének mekkora szeletét veszi ez el, de a beindításkor viszonylag minimális kockázatot vállal. De létező példa az is, hogy valaki pont a fordított utat járja be: a kötetlen munkaidővel, ugyanakkor szerény bérrel járó bölcsészkarriert cserélte fix munkaidős állásra, mert számára a kötött munkakörnyezet jelenti azt a biztonságot (legyen a szempontok anyagi természetűek, vagy a tervezhetőségből fakadó könnyebbség), amire az adott életszakaszában szüksége van.
Nincs általános recept, minden ember más, más vágyakkal, más kihívásokkal és más lehetséges megoldásokkal. Ha eljutunk addig, hogy az adott életszakaszunkban meg tudjuk fogalmazni a saját igényeinket, már fél siker lehet az önmegvalósításhoz, akármilyen helyzetből is induljunk ennek neki.
