Ezért tesz minket olyan boldoggá a tavaszi napsütés
Te is érezted már azt, hogy a melegebb napok és a természet ébredése valahogy mintha mindent szebbé és jobbá tenne? Amellett, hogy már csak a látvány is motiválóan hathat ránk, tudományos magyarázat is létezik, hogy tavasszal a legtöbben egyszerűen boldogabbnak érezzük magunkat. Bár az időjárás még kissé csalóka, de annyi biztos, hogy egyre tovább van világos, az árnyékok pedig egyre csak fogynak. Ez pedig mindannyiunkra csodás hatással lehet.
Ezeket láttad már?
Amint felbukkannak az első tavaszi napsugarak, majd szép lassan előbújnak a hóvirágok, a tőzikék és a nárciszok, sokunkat egy különösen jó érzés fog el. Míg rengetegen vagyunk, akik már március első napját a tavasz beköszöntének tekintjük, addig mások a tavaszi napéjegyenlőséget veszik figyelembe, ami idén március 20-án érkezik. A jó hír az, hogy bármelyik táborba is tartozol, ahogy telnek a napok, egyre boldogabbá tehet a fokozatosan kibontakozó tavaszi napsütés.
A cirkadián ritmusunk a kulcs
A tavaszi (idén a már említett március 20-a) és az őszi napéjegyenlőségek félúton vannak az év legrövidebb és leghosszabb napjai között. Ezeken a dátumokon a nappal és az éjszaka nagyjából egyenlő hosszúságú az egész bolygón. Ez pedig a kutatások szerint talán a legmegfelelőbb a cirkadián ritmusunknak, vagyis annak a napi ciklusnak, amely megmondja a szervezetnek, hogy mikor aludjon, keljen fel, egyen, és mikor végezzen el más különféle biológiai folyamatokat. Erre az Oxfordi Egyetem egy kutatása is remekül rávilágít.
Stuart Person, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a cirkadián ritmusra azért is kell komolyan figyelembe vennünk, mert még ha például egy barlangban is élnénk, a szervezetünk akkor is 24 órás ciklusban működne. Ennek oka, hogy van egy beépített biológiai óránk, amely meg tudja mondani az időt. Ez az óra valamivel több, mint 24 óráig jár, és egyénenként némileg eltérhet, így a környezetünkben lévő fény a megfelelő időhöz igazítja az ne térjen el annyira. Így tavasszal nagyobb valószínűséggel alszunk jól éjszaka, és érezzük jól magunkat, amikor felkel a nap.
Hihetetlenül fontos a fény
Tulajdonképpen tehát a jó fény az oka annak, hogy a tavasz kezdetét sokan olyan jól éljük meg. Eközben lehet, hogy a hőmérséklet még nem olyan meleg, de azáltal, hogy megugrik a napsütéses órák száma, majd áprilisra ez csak még látványosabb lesz, május pedig egyenesen a legnaposabb hónapunk. Minden egyéb időjárási tényezőt is figyelembe véve a tavasz számít a legnyugodtabb évszaknak. Nem is véletlen az sem, hogy ilyenkor különösen népszerűek a kifejezetten békés, természetjáró kirándulások.
Ez azt jelenti, hogy az ég gyönyörű kék fényben tud ragyogni. Az évnek ebben a szakaszában pedig, amikor a Nap magasabbra emelkedik az égbolton, a légkör egy rövidebb szeletén halad át, és ott fent kevesebb szennyező anyaggal találkozik, mint a Földhöz közelebb. Ez pedig attól függően, hogy mennyire alacsony a légszennyezést okozó anyagok jelenléte, még szebb kék, igazán ragyogó tavaszi égboltot eredményezhet. Ilyen körülmények között pedig kinek is ne lenne jobb kedve?
Az napsugarak az egészségünknek is jót tesznek
Mindaddig, amíg fokozottan ügyelünk a fényvédelemre, a napsugarak az egészségünkre is kedvezően hathatnak. Amikor ugyanis a tavaszi napsugarak elérik a bőrünket, a szervezetünk számára újra könnyebb lesz a D-vitamin termelése, amely többek közt a kalcium és a foszfát mennyiségét is befolyásolja a szervezetünkben. De szerepe lehet bizonyos egészségügyi állapotok, például a szívbetegségek kockázatának csökkentésével, sőt úgy tartják, hogy a depresszió tüneteit is enyhítheti.
Most tehát, hogy kint egyre szebb az idő, csak jót tehetsz magadnak azzal, ha több időt töltesz el a szabadban. Akár már heti pár alkalommal egy nagyjából fél órás séta is elég lehet a napsütésben ahhoz, hogy jobban érezd magad. Ilyenkor pedig jellemzően egyre több kinti program közül is elkezdhetünk válogatni, amelyekbe a szeretteinket is érdemes bevonni, hogy még tovább fokozzuk a tavaszi napsugarak által megalapozott boldogságérzetünket.
Forrás: rosecoloredglasses.com, theguardian.com
