„Neked is csak megszületni volt nehéz!” - Tényleg működik a Lucky girl syndrome?
Ha használod a TikTokot, akkor talán már te is találkozhattál az úgynevezett “Lucky girl syndrome” nevű kifejezéssel, vagyis a szerencsés lány szindrómának nevezett jelenséggel. Ebben a cikkben utánajárunk annak, mennyi valóságalapja van ennek a népszerű TikTok trendnek, és hogy valóban érdemes-e kísérletezni vele.
Ezeket láttad már?
A “szerencsés lány szindróma” azt jelenti, hogy bizonyos személyek - látszólag - szinte erőfeszítések nélkül képesek bevonzani a jó szerencsét, a sikert, valamint a pozitív eredményeket és fordulatokat életük valamennyi területén. Folyamatosan és rendszeresen tapasztalnak meg kedvező eredményeket az életükben, például harmonikus párkapcsolatot alakítanak ki, kimagasló eredményeket érnek el a karrierjükben vagy szerencsés véletleneknek köszönhetően számos lehetőséggel találkoznak.
Ezek a személyek, úgy tűnhet, hogy olyan képességekkel vagy tulajdonságokkal rendelkeznek, amivel magukhoz vonzzák a jó szerencsét. A környezetük emiatt sokszor irigy rájuk és az összes sikerüket csak a szerencsének titulálják.
Felmerül a kérdés: valóban létezik a szerencsés lány (vagy személy) szindróma? Valóban vannak szerencsésebbek, akik képesek könnyedén, nagyobb erőfeszítések nélkül sikereket elérni? Ha pedig igen, ez pusztán a véletleneknek tudható be vagy bárki “elkaphatja” ezt a szindrómát? Ebben a cikkben megvizsgálom a “szerencsés lány elméletet” pszichológiai szemszögből, és megnézzük, van-e bármilyen tudományos bizonyíték, ami alátámaszthatja a jelenséget.
Attribúciós torzítás
Az egyik pszichológiai magyarázat erre a jelenségre az attribúciós torzítás, ami a szociálpszichológia egyik legismertebb jelensége, magyarul megfeleltetési torzításnak is hívjuk. E szerint, amikor megfigyeljük mások elért eredményeit, akkor hajlamosak vagyunk arra, hogy a sikereiket a külső körülményeknek és tényezőknek tulajdonítsuk, nem pedig olyan belső tényezőknek, mint a tulajdonságaik, a törekvéseik és a szorgalmas munkájuk.
Talán neked is van olyan munkatársad, aki bármit is csinál, úgy tűnik, hogy könnyedén ér el sikereket, folyamatosan előléptetik vagy minden évben megkapja a bónuszát, pedig első ránézésre nem tesz semmi különlegeset. A háttérben azonban, ha megfigyeled a viselkedését és a munkáját, gyakran kiderül, hogy nagyon alapos, odafigyel a részletekre és valóban kiemelkedő képességeket sajátított el mind a tanulmányainak, mind pedig az elmúlt évek tapasztalatainak köszönhetően.
Az attribúciós torzítás a szerencse illúzióját keltheti, hiszen nem veszünk tudomást a kemény munkáról, az állhatatosságról vagy azokról a készségekről és képességekről, amelyek egy személy eredményeihez valóban hozzájárultak. Továbbá, a szelektív figyelem felerősítheti azt is, hogy valakinek csupán a sikereire emlékszünk, ami szintén megerősítheti a szerencse effektust.
Önbeteljesítő jóslatok igenis léteznek
Számos pszichológiai kutatás bebizonyította már, hogy a hitrendszerünk és az elvárásaink befolyásolják a viselkedésünket és a következményeket, illetve az eredményeinket is. A szerencsés lány szindróma koncepciója ezért magyarázható az önbeteljesítő jóslatokkal is.
Amikor elhiszed, hogy valóban sikeres vagy szerencsés vagy, illetve valóban megérdemled a jót az életedben, akkor a különböző élethelyzeteket is ezen a szemüvegen keresztül fogod szemlélni, tehát egy jóval pozitívabb, megoldás-fókuszúbb és optimistább szemüvegen keresztül. Ennek következtében nagyobb valószínűséggel fogsz kockázatot vállalni, kilépni a komfortzónádból és megragadni a lehetőségeket, amelyek korábban is ott voltak, csak nem biztos, hogy észrevetted, hiszen más perspektívából néztél egy adott szituációra.
Tegyük fel, hogy a munkahelyeden a csapatvezető folyamatosan extra feladatokat vagy projekteket osztogat. Tekinthetsz ezekre az extra feladatokra úgy is, hogy azok csak púp a hátadon és a túlórák gonosz forrásai, amitől elmenekülnél, de tekinthetsz az extra feladatokra lehetőségként is a fejlődésre, a tanulásra és az előrelépésre, hiszen ha elvégzed ezeket az extra feladatokat, idővel egyre könnyebbé válnak, hatékonyabbá is válhatsz és olyan tapasztalatot szerzel, amivel hosszútávon versenyelőnyre teszel szert.
Ha csak rövidtávon gondolkodsz, az extra feladatok valóban olyan kellemetlenségek, amelyek elvégzéséhez semmi kedved sincs, hosszú távon azonban kiváló lehetőségek ahhoz, hogy a legjobb szakértővé vagy menedzserré válj a cégnél. Következésképpen: az optimista, szerencsés lány szemlélet valóban segíthet abban, hogy poraktívabbá válj, és ezáltal megnő annak is a valószínűsége, hogy olyan kedvező helyzeteket teremtesz, amivel megerősítheted a “szerencsés” státuszodat/ hitedet, így generálod és erősíted az önbeteljesítő jóslataidat.
Az észlelés és a gondolkodásmód formálják a tapasztalataidat. Azok a személyek, akik szerencsésnek gondolják magukat, kialakíthatnak egy olyan gondolkodásmódot, amivel könnyebben leküzdik az eléjük gördített akadályokat, hatékonyabbak és eredményesebbek az átlagnál. Ugyanakkor, ha pesszimista vagy és áldozatként észleled magad, akkor nem fogod észrevenni a lehetőségeket és a “rossz szerencsédet” erősíted.
Reziliencia és optimizmus kutatások
A pszichológiai kutatások az optimizmussal és a rezilienciával kapcsolatban azt mutatják, hogy azok, akik pozitívan gondolkodnak, állhatatosak, kitartóak, rugalmasak nagyobb sikereket tudnak elérni és nagyobb eséllyel tapasztalják meg a szubjektív jól-létet, vagyis a boldogságot. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a tényezők nem magyarázhatóak a szerencsével, de befolyásolhatják ezeket az egyéni jellemvonások, a támogató emberi kapcsolatok és a különböző környezeti tényezők is.
Bár a szerencsés lány koncepció nagy népszerűségnek örvend a médiában, fontos megjegyezni, hogy a szerencse mint tanulható képesség témakörében nincsenek tudományosan megalapozott kutatások. A pszichológiai kutatások inkább fókuszáltak eddig az olyan lelki folyamatokra, amelyek valóban befolyásolni tudják a következményeket, így például a gondolkodásmódunkat, a hiedelmeinket vagy a viselkedésünket célozták meg. A szerencse, mint jelenség, általában véletlenszerű valószínűségek kombinációjaként értelmezhető, illetve annak a képességeként, hogy valaki gyorsabban észreveszi és felismeri a lehetőségeket.
