9 tény a szerelemről, amitől leesik az állunk, pedig tudományosan bizonyított
A szerelem mibenlétét a gyakorlatban lehet a legjobban megérteni. Aki átélte már, az tudja, milyen érzés. Ettől függetlenül azért igencsak érdekes tényekre bukkanhatunk a szerelem elméleti részét illetően is.
Ezeket láttad már?
Nézzünk meg néhány nagyon érdekes, tudományos tényt a szerelemről, az egyik legszebb emberi érzésről!
Még mindig a külső számít a legtöbbet
Sajnos vagy nem sajnos, de az ember meglehetősen egyszerű lény, ha a vonzalomról van szó. Több kísérlet is egybehangzóan bizonyítja, hogy a külső számít a legtöbbet a kezdeti vonzalom kialakulásában. Többet, mint a személyiség, a társas készségek vagy az intelligencia. Azt azért ne feledjük, hogy ez csak a vonzalom kezdeti szakaszában érvényes, az előnyös külső önmagában nem garantálja, hogy valakinek hosszan tartó és kielégítő szerelmi élete lesz.
Az talán nem meglepő, hogy a férfiaknak még a nőknél is fontosabb partnere jó fizikai megjelenése. Az azonban már érdekes lehet, hogy ez meleg párok esetében is így van. Kay Deaux és Randel Hanna több párkereső hirdetést elemezve megállapította, hogy a meleg férfiak hirdetéseiben kiemelt szerepet volt a partner előnyös megjelenésének, míg a leszbikus nők hirdetéseiben nem (vagy legalábbis nem szignifikáns mértékben) jelent meg elvárás a másik fizikai vonzerejét illetően. A tudósok ebből arra jutottak, hogy a partner fizikai vonzerejének fontossága a férfiakra jellemzőbb tulajdonság, és nem a nők iránti elvárásokat mutatja.
Legyünk szeretetreméltóak
Rossz hír a rosszfiúknak és a femme fatale-oknak, hogy a fizikai vonzerő mellett az érzelmi stabilitás, a barátságosság és a humor is nagyon fontosak egy lehetséges partner vonzerejének megítélésekor. Nők esetében ezek gyakran még a külső megjelenésnél is fontosabbak voltak. Douglas Kenrick és munkatársai egyetemistákat vizsgálva azt állapították meg, hogy még egyszeri randevú esetére is szívesebben választanak az emberek olyan partnert, akivel kellemes és szórakoztató időt tölteni.
Hasonló a hasonlónak örül
Úgy tűnik, az ellentétek nem feltétlenül vonzzák egymást. Több kutatás eredményeit összegezve ugyanis az derült ki, hogy a hasonló emberek szívesebben ismerkednek és jobban kedvelik egymást. Miért lehet ez így? Több kísérlet eredményeit összefoglalva Smith és Mackie arra a következtetésre jutott, hogy ez több dolog együttes hatásának eredménye. Először is, gyakrabban kerülünk kapcsolatba hozzánk hasonló emberekkel, tehát nagyobb az esély az ismerkedésre. Másodsorban a hasonló emberekről feltételezzük, hogy kedvelnek minket, ezért mi is jobban kedveljük őket - emlékszel még a Sok hűhó semmiértben hogyan hozzák össze Beatricét és Benedeket? -, harmadrészt pedig a hozzánk hasonlóak attitűdjei és világnézete is megegyezik a miénkkel, és mivel hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mi világról alkotott véleményünk a helyes, jobban kedvelünk olyanokat, akik a mi nézeteinket osztják.
Evolúciósan is hasznos
Az evolúciós pszichológia elmélete szerint a szerelem funkciója a párkötődés erősítése. Erre pedig azért van szükség, mert az emberi utód úgy jön világra, hogy nem képes magát ellátni, felneveléséhez pedig ideális esetben mind az apa, mind az anya együttes erőfeszítése szükséges. Az apa gyengéd érzelmi kötődése az anyához biztosítja, hogy az anya számíthasson rá a gyereknevelésben anyagi és érzelmi szempontból is.
Az izgalmi állapot kedvez a szerelem kialakulásának
Egy 1974-ben végzett kísérletben férfiakat kértek arra, hogy haladjanak át egy hídon. Az egyik csoport egy alacsony, stabil hídon ment át, a másik pedig egy himbálózó függőhídon. A híd közepén mindkét csoportot egy csinos nő várta, aki kérdőív kitöltésére kérte őket, majd mellékesen megadta a telefonszámát, "ha bármi további kérdésük lenne még". A kísérlet eredménye szerint a veszélyes függőhídon áthaladók közül négyszer többen hívták fel a nőt, és kértek tőle randevút később. A kutatók azt a tanulságot vonták le, hogy a veszélyhelyzet növeli a spontán vonzalom kialakulásának esélyét. Vélhetően azért, mert az ilyen helyzetek újdonságként hatnak, amely növelheti a szerelem kialakulásának esélyét. Több egyéb kísérlet is azt mutatja ugyanis, hogy azok a párok, akik rendre részt vesznek új, izgalmas közös aktivitásokban, erőteljesebbnek értékelik egymás iránti érzéseiket, mint azok a párok, akiknek alig van részük ilyen közös tevékenységekben.
Amikor szerelmesek leszünk, egy kicsit megőrülünk
Bár poétikus érzésekkel a szívünkben száraznak tűnhetnek e tények, de a szerelem neurobiológiai szempontból is érdekes érzelem. A szerelem érzetében többfajta neurotranszmitter és hormon is nagy szerepet játszik: ilyen a kötődést elősegítő - például szexuális együttlétek során termelődő - oxitocin és vazopresszin, a boldogság érzetéért felelős dopamin vagy a szerotonin. Ez utóbbi olyan nagy mennyiségben mutatható ki a friss szerelmesek agyában, hogy az a kísérletek szerint visszavetheti a gondolkodás normális menetét, és megszállottá teheti a hatás alatt álló viselkedését. Ha te magad is érzed, hogy nem teljesen normális az, hogy óránként harmincszor nézed meg a telefonodat, ellenőrizve, vajon a kedvesed visszaírt-e az üzenetedre, a szerotonint kell okolnod.
Az egyensúly fontos
Általában azok a párok boldogabbak a kapcsolataikban, akiknél az adok-kapok többé-kevésbé egyensúlyban van, tehát egyik fél sem érzi azt, hogy lényegesen többet vagy kevesebbet kapna partnerétől, mint amennyit ő nyújt. Érdekes azonban az is, amire Hatfield és munkatársai jutottak: az egyenlőtlenség mértéke másképp hat a férfiakra, mint a nőkre. A férfiakat ugyanis az aluljutalmazás bántja jobban, míg a nőket a túljutalmazás zavarja. Kelley és Wright kutatók is kimutatták, hogy a férfiak jóllétét sokkal inkább befolyásolja az, mennyire jutalmazó számukra a kapcsolat, míg a nők jóllétét jobban meghatározza az, hogy maga a kapcsolat egésze stabil és jól működik-e.
Mindenkinek fáj a viszonzatlan szerelem
Akinek már volt benne része, bármelyik oldalon is állt, tudja, azt, amit Baumeister és Wotman kutatásaikra alapozva megállapítottak, azaz, hogy a viszonzatlan szerelem mindkét félnek fájdalmat okoz. Vagyis, nemcsak az szenved, akit nem szeretnek viszont, hanem az is, aki nem képes viszonozni az érzést. Utóbbi csoportnak azonban egy idő után kínos és irritáló lehet a másik folyamatos szerelmi "üldözése". Mit tehetünk ilyen esetekben? Hatefield és Rapson kutatók azt ajánlják, vessük be a "zombitaktikát", vagyis ha elkerülhetetlen a másikkal való kapcsolattartás - mondjuk, munkatársunk az illető -, legyünk nagyon tárgyilagosak és érzelemmentesek. Se negatív, se pozitív érzelmeket ne mutassunk, mert az csak olaj lehet a tűzre.
Az egészség kulcsa a boldog párkapcsolat
Több kutatás is kimutatta, hogy a boldog párkapcsolatban élők életük más területein is boldogabbak és az immunrendszerük is erősebb, mint azoknak, akik nem élnek kielégítő kapcsolatban.
