Előnye is van, ha már nem vagy olyan szerelmes, mint az elején
Mióta léteznek lányregények és romantikus filmek, azóta tudjuk, hogy a mindent elsöprő szerelem egy olyan dolog, amire érdemes egy életen át várni. Sokan már tinédzserkorukban megtapasztalják, míg mások a húszas éveikben, de olyan is előfordul, hogy érettebb korunkban leszünk szerelmesek.
Ezeket láttad már?
Persze tudjuk, hogy semmi sem tart örökké, így ez a hatalmas lángolás sem. De talán jobb is, ha nem égünk el a szerelemben minden egyes nap, nem? Tetszik, nem tetszik, amikor szerelmes vagy, hiába érzed úgy, hogy ez egy megfoghatatlan, földöntúli dolog, a tudomány szempontjából nagyon is megmagyarázható. Olyan hormon-koktélt kapunk ugyanis ilyenkor, amik folyamatosan ébren tartják bennünk a szerelmet.
Lelkitárs vagy kötődéshormon?
Az oxitocin hormon a kötődésért felel. Leginkább akkor érvényesül, amikor az édesanya szoptatja a gyermekét, hiszen ez segíti elő az anya és a pici közötti mély kötelék kialakulását. A másik terület, ahol szintén tombolnak az oxitocinhormonok, az a szex, aminek az az evolúciós célja, hogy beleszeressünk partnerükbe, akivel idővel családot szeretnénk alapítani, vagyis reprodukálni önmagunkat. Tökéletes példa erre az az eset, amikor a nő szerelmes lesz egy aktus után, a férfi pedig nem. Ennek az az oka, hogy amíg a nőben túlteng az oxitocin és kötődni szeretne, addig a férfi csak boldogan elmosolyodik, és elégedetten álomra hajtja a fejét.
Mindent az eufóriáért?
A dopamin a boldogság kulcsa. Olyan, mintha megjutalmazna minket, így elégedettségérzetet hoz létre. Ha szerelmünk alanya ránk mosolyog, ajándékot ad vagy megfogja a kezünket, az olyan érzelmi reakciót vált ki belőlünk, hogy az agyunknak ezt üzeni: „hé, most egy csodálatos dolog történt veled, ugye boldog vagy?” És igen: boldogok vagyunk. Érdekesség, hogy a dopamintermelődést más, teljesen hétköznapi tevékenységekkel is ki lehet váltani (például kisebb célok megvalósítása, sikerélmények), de persze egy érzés sem ad akkora dopaminlöketet, mint a szerelem. Ezért fontos vigyázni vele, mert az eufória hajszolása függőséghez is vezethet.
Természetes kábítószer
Sokan összekeverik az endorfint a dopaminnal, és valóban, van hasonlóság. Ám míg előbbi egy kellemes boldogságot ad, addig utóbbit a test morfiumának is hívják. Nem csak boldog leszel tőle, hanem csökkenti a fájdalomérzetet, a félelemérzetet, növeli a teherbíróképességet és fokozza az erőnlétet is. Hatása több, mint 12 órán keresztül is tarthat. Orgazmus hatására fokozódik, és bár a kiváltotta gyönyör egy kábítószerhez élvezetéhez hasonlít, termelődése optimális mértékben történik; már ha az ember természetes állapotában van, azaz: nem szerelmes.
Jó érzés szerethetőnek lenni!
A szerotonin pedig kivételesen nem a boldogságunkért, hanem a hangulatunkért felel. Alacsony szerotoninszint esetén magasabb a depresszió és egyéb mentális betegség kialakulása. Ennek a kis vegyületnek köszönhetjük, hogy megfelelő a közérzetünk, örömteli a hangulatunk és nem búskomorságban, szomorúan járunk-kelünk a világban. A szerotonin akkor szabadul fel, ha szerethetőnek, nélkülözhetetlennek és büszkének érezzük magunkat. Tudja ezt éreztetni velünk álmaink párja? Hát persze!
Nem lángolhatunk örökké
Ez a remekül működő hormonegyüttes a háttér, kiszemeltünk pedig a közvetítő. Amikor szerelmesek vagyunk, álmaink férfiját idealizáljuk, és az összes létező jóval felruházzuk, hiszen ez a hormontúltengés csak általa indulhat be. Ami elképesztően jó érzés, csak éppen – ahogy a túlforrósodott gép egy idő után kék halált kap – elégünk benne. Nem bírunk semmi másra gondolni, csak rá, nehezen fókuszálunk a tanulmányainkra, a munkánkra és a környezetünkre. Minden gondolatunk körülötte forog, és mintha a külvilág megszűnne létezni. Mámoros időszak ez, nem véletlenül nevezik „mézesheteknek” vagy „mézeshónapoknak”.
Ám ahogy az édesség is megbetegíthet, ha túl hosszú ideig és mértéktelenül faljuk, úgy a tomboló érzelmekből is megárt a sok. A szervezet pontosan tudja, mit csinál, így a szerelem is pont úgy jó, ahogy van: eleinte lángolva, mindent elsöprően, hogy aztán az érzelmi hullámvasút után megpihenve, a békésen pattogó tűz mellett stabilitásra és békére leljünk általa.
