A szeptemberihez hasonló árvizek jöhetnek: rémisztő problémára hívják fel a figyelmet az éghajlatkutatók

A szakemberek elárulták, hogy a Dunán jégolvadás miatt már nem beszélhetünk árvizekről, hóolvadás miatt viszont igen; de a legnagyobb veszélyt és árvizeket a térség felett veszteglő ciklonok okozhatják. A hazánkat is érintő árvizet okozó ciklon a Boris ciklon volt, amely extrémnek tekinthető, többek közt azért, mert a mérések kezdete óta soha nem látott vízmennyiséggel járt.

Az éghajlatváltozás a folyókra is hatással van

Napjainkban borzasztóan fontos beszélni az éghajlatváltozás következményeiről, a folyókat érintő változásokat is beleértve. „Az éghajlatváltozás megváltoztatja a folyók vízhozamát is a vízkörforgás révén. A melegedő levegőbe több nedvesség tud párolgás lévén bekerülni, ezáltal egyes régiókban megnövekszik a csapadék, mely egyértelműen növeli az árvizek kockázatát, ugyanakkor egyes időszakokban a nagyobb párolgás jobban is csökkenti a folyók vízszintjét” - árulták el a szakértők a másfélfok.hu-n.

„A globális felmelegedés hatására jégtorlódás okozta árvízről hazánkban már nem beszélhetünk, viszont jelentős lehet a gyors hóolvadás következtében bekövetkező árvíz, különösen, ha az esővel együtt érkezik (a 2006. márciusi, addigi rekord vagy a 2023. decemberi, kisebb árvíz is ilyen volt). A legnagyobb árvizeket azonban a térségünk felett veszteglő ciklonok okozzák. Ilyen volt a legnagyobb vízállásokat produkáló 2013. júniusi, vagy a legutóbbi, 2024. szeptemberi Boris ciklon is.”

Elképesztő mennyiségű csapadék esett

„A szeptemberi 5 napos maximális csapadékösszegek hazai sorában a Boris által produkált értékek ugyan kiadták a sokéves szeptemberi csapadékösszeget (Nyugat-Magyarországon annak kétszeresét is), de ez egyáltalán nem tekinthető rendkívülinek, hiszen 1971 óta 6 évben is előfordult magasabb érték. Ennek ellenére az idősor növekvő trendet mutat, és a szeptemberek általában is csapadékosabbá váltak.”

Szorongunk miatta, pedig akár jobbá is tehetnénk - de milyen világ vesz majd minket körül 3-4 év múlva a jövőkutató szerint?

A szakemberek rávilágítottak arra is, hogy ha a Felső-Duna vízgyűjtő adatait nézzük, akkor olyan hihetetlenül extrém értéket kapunk, amelyre még nem volt példa a csapadékmérések kezdete óta. A hazánkat is érintő Borisról kijelenthető, hogy minden szempontból extrém volt:

• a legintenzívebb ötnapos csapadékkal járt,
• a felvízi vízgyűjtő kétharmadán (egy magyarországnyi területen) 100 mm felett esett,
• 45%-án a 150 mm-t is elérte,
• és ahogyan arról már korábban szó esett, a mérések kezdete óta soha nem látott vízmennyiséggel járt.

Ezért sikerült elkerülni a nagyobb bajt

Arra, hogy a hatalmas idei csapadékmennyiségből miért nem lett a korábbi rekordot is meghaladó árvízszint vagy nagyobb baj, a szakemberek többféle lehetséges magyarázattal is szolgáltak, egész pontosan:

1. „Egy hosszabb, száraz időszakban a folyók és a környező talaj vízszintje csökken, így az előforduló heves csapadékot extrém áradás nélkül is el tudják szállítani.
2. A csapadék egy része hó formájában hullott, illetve viszonylag egyenletesen elosztva esett azon a bizonyos 4-5 napon, hazánkat pedig nem igazán érintette a hatalmas mennyiség.
3. A 2013-as rekord árvizet követően sokkal jobban fel voltak készülve a hazai vízügyi szakemberek és állami szervezetek (ahogy külföldön is kevesebb áldozatot szedett Boris).
4. Egyéb, hidrológiai folyamatok és beavatkozások voltak a mederben és az ártereken.
5. A meteorológusok a modellek alapján nagyon jól előrejelezték a csapadék mennyiségét és helyét.”

Az árvizek évszázada jöhet?

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a jövőben a klímamodellek szerint a csapadék gyenge csökkenése várható nyáron, elsősorban júliusban és augusztusban, míg ősszel és télen a növekedése. Ezzel együtt a száraz időszakok hossza nő, ugyanakkor az extrém csapadék gyakorisága, intenzitása és területi kiterjedése várhatóan szintén tovább fog növekedni a konvektív főszezonban, májustól szeptemberig.

„Mindezek sokkal változékonyabbá teszik a Duna vízszintjét is, amely nagyon sok szektort kedvezőtlenül érint majd:

• a Paksi Atomerőmű működését alapvetően befolyásolja a folyó (és ez esetben a vízszint mellett a víz hőmérséklete is kritikus),
• a vízgyűjtő terület mezőgazdasága és ökoszisztémája nagyban függ a folyó ingadozásaitól,
• a hajós turizmus nem üzemelhet árvíz vagy extrém alacsony vízszintek idején,
• a nagyvárosok ivóvízellátását és közvetve az élelmiszerbiztonságot veszélyezteti.”

Végül, de nem utolsósorban az említett okok miatt a szakértők kiemelték, hogy az alkalmazkodás mellett elengedhetetlen az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásnak mielőbbi jelentős csökkentése, a fosszilis energiahordozók intenzív felhasználásáról a megújuló energiára való átállás, valamint az energiahatékonyság növelése.