Mielőtt szakítanál, tedd fel magadnak ezt a 7 kérdést
Vannak helyzetek, amikor nem kell kétszer meggondolni a szakítást: egy bántalmazó kapcsolatból - bármilyen hathatós segítséget igénybe véve - minél előbb ki kell lépni; de egy súlyos függővel létesített vagy éppen szerelem helyett kényelemre, társfüggőségre épülő viszonyt is jobb befejezni.
Ezeket láttad már?
Vannak azonban ellaposodott kapcsolatok, és össze nem illő személyiségek is lehetnek párkapcsolatban. Szakítanál? Mielőtt véget vetsz a kapcsolatodnak, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket! Az is érthető, ha nem tudunk kompromisszumot kötni abban, ha a másik az erkölcsi értékrendünkkel, világnézetünkkel teljesen ellentétes dolgokat művel. Olykor azonban nem megalapozott, komoly döntés során jutunk el a szakításhoz - ilyenkor érdemes időt szánni arra, hogy alaposan felülvizsgáljuk döntésünk okát.
Mindent megbeszéltetek?
Nagyon gyakori, hogy a szakító fél már hetek vagy hónapok óta gyűjtögeti ellenszevét a másikkal szemben, ám erről nem szól, csak sodródik egyre inkább affelé a döntés felé, hogy végleg kilépjen a kapcsolatból. Olyan is van, hogy a pár mindkét tagja aktívan részt vesz a problémák szőnyeg alá söprésében. Ha egy alapvetően jól működő, szerelemre épülő kapcsolatban vagy, akkor mindig lehet visszaút.
Az ideális az lenne, ha már a kapcsolathoz: ismernétek és megértenétek például egy párkapcsolat fejlődési szakaszait. Így sok olyan dolog, ami könnyen tönkre tehet egy kapcsolatot, titeket már nem fenyegetne: ilyen lehet a szenvedélyes szerelem elmúlása, a harmadik személy iránti vágy felbukkanása, vagy az a tény, hogy a másik bizony belsőleg és külsőleg is változhat, vagy éppen hogy egyes dolgokban már sohasem fog. Akár veled, akár a partnereddel történt valami - ez lehet akár csak egy érzés, gondolat, ami egyre gyakrabban üti fel a fejét -, arról beszélni kell. Ez olyan, mintha apró, de aggodalomra okot adó testi tüneteid lennének.
Normális esetben akkor sem várod meg, míg hónapok vagy évek múlva kiderül, hogy súlyos betegséged van, hanem minél hamarabb elmész orvoshoz. Persze, ha ez nem történt meg, és már a szakadék szélére sodródott a kapcsolat, akkor is el lehet kezdeni őszintén beszélgetni arról, mi történt. Az őszinteség azonban kulcsfontosságú: mindent el kell mondani a másiknak, ami hatással van a kapcsolatra. Ekkor párterápiára is érdemes és nagyon hasznos elmenni.
Mi történt és mi történik?
Próbáljatok gondolatban visszamenni a szerelmetek kezdeti időszakához, és tegyétek fel a következő kérdéseket:
- Miért tetszett meg a másik?
- Miért köteleztétek el magatokat?
- Mi változott azóta, és miért?
- Mi hiányzik?
- Mit és hogyan lehetne visszahozni?
- Mi fog változni, ha már nem lesztek együtt?
- Miért lenne jobb egyedül, vagy mással?
Közhelyszámba megy, de sajnos igaz: manapság sokkal inkább hajlamosak vagyunk eldobni dolgokat, amik már nem működnek úgy, mint régen, és újat venni helyettük, mint kísérletet tenni a megjavításukra. Pedig ez nem sikeres stratégia, és csupán illúzió, hogy amit az előző kapcsolatunkban nem tudtunk megoldani, azt a másikban meg fogjuk tudni, csak azért, mert más emberrel vagyunk. Ha azonban az észszerűség határain belül mindent megtesztek, hogy megjavítsátok, ami elromlott, akkor még ha végül szakítotok is, a tudást tovább tudjátok vinni, és a következő kapcsolatotokban már egy magasabb szintre léphettek. Ráadásul abban a biztos tudatban válhattok szét, hogy tényleg nem egymásnak valók vagytok: így az újrakezdés is könnyebb.
