Ezeken a szakaszokon kell átmenned, hogy meggyászolj egy kapcsolatot
A gyász elsősorban egy szerettünk halálához kapcsolódik - de nem korlátozódik csak erre az eseményre. Teljesen normális, ha egy párkapcsolatot meggyászolunk, és nem kell szégyenkeznünk vagy kínosan éreznünk magunkat emiatt.
Ezeket láttad már?
A gyász nagyon is természetes emberi reakció egy kapcsolat végén, ez az összetört szív feldolgozásának folyamata. Ugyan a szakítás folyamán nem ér minket fizikai veszteség, mégis, amikor az ember elveszít valamit vagy valakit, ami vagy aki fontos számára, teljesen természetes, hogy a gyászhoz hasonló fázisokon megy keresztül. Nézzük, hány szakaszon kell átmenned ahhoz, hogy feldolgozd ezt a traumát.
Mindent meg lehet gyászolni
Dr. Lauren Ogren, kaliforniai házasság- és családterapeuta szerint nem is csupán a szakítás és a halálesetek során érezhetünk gyászhoz hasonló érzelmeket, hanem több, ennél sokkal hétköznapibb esemény és változás alkalmával is. Például:
- Az eddigi életmódunk elvesztésekor vagy megváltozásakor.
- Ha ott kell hagynunk egy helyet, és szembesülünk azzal, hogy az eddigi életünk már csak egy emlék.
- Ha kiderül, hogy amiben annyira hittünk, nem történik meg: meghiúsul az álomkarrier, vagy nem oda vesznek fel minket dolgozni vagy tanulni, ahova szerettük volna.
A szakítás esetében az sem mérvadó, meddig tartott a kapcsolat; az együtt töltött időtől független, hogy annak lezárása mennyire ráz meg minket. Hiszen egy szakítás mindig egy pofon az egónak, és általában a szerelem intenzitása határozza meg, hogy mekkora.
Elhalványuló szerelmek nyomában
A kapcsolat végét követő érzelmek igen változatosak: a szomorúságtól és kétségbeeséstől kezdve egészen a dühig és a frusztrációig terjedhetnek. Egyeseknél depresszió alakul ki, vagy poszttraumás párkapcsolati zavar lép fel, míg mások az olyan káros szenvedélyekre támaszkodnak, mint az alkohol, hogy átsegítsék magukat ezen az emberpróbáló időszakon.
A szakítás utáni gyász szakaszai
Amikor gyászfolyamatról van szó, általában 5 szakaszról beszélnek a szakértők. Ezeket először Elizabeth Kübler-Ross pszichiáter, az 1969-ben megjelent „A halálról és a haldoklásról” című könyvében fogalmazta meg:
- tagadás,
- düh,
- alkudozás,
- depresszió,
- elfogadás.
Mivel ezeket a szakaszokat halálesetek kapcsán dolgozták ki, elképzelhető, hogy egy szakítás alkalmával ugyan megjelennek, mégsem ennyire lineárisan fejlődnek. Sokkal inkább ingadozunk az érzelmek között, és az 5 szakasz folyamatosan váltja egymást, valamint az intenzitásukban is nagy eltérés mutatkozik.
Az egyik nap lehet, hogy hihetetlenül szomorú vagy. Egy másik nap megkönnyebbülsz és boldog vagy, hogy új életet kezdhetsz. Akárcsak a hagyományos gyász során, a szakításnál is fellépnek különböző nehezítő tényezők, amelyek megnehezítik, hogy az életünket a megszokott mederben folytassuk. Ezek a következőek:
- csökkent koncentráció,
- zsibbadtságérzet,
- az alvási és étkezési szokások esetleges megváltozása,
- érzelmi hullámvölgyek.
Az érzelmeknek nincs egységes szintje, így számos tényező befolyásolhatja az gyászreakciót.
A kapcsolat intenzitása
A kapcsolat intenzitása, értelme és jelentősége kulcsszerepet játszik a szakításkor fellépő gyászban. Egy 2020-as, 368 főiskolai hallgató bevonásával készült tanulmány például szoros összefüggést talált a kapcsolat (például egy rokonnal vagy háziállattal) intenzitása és az átélt gyász mértéke között.
Kapcsolat hossza
Egy kapcsolat időtartama kritikus tényező, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az idő hatással van az emlékezetünkre és a kapcsolódó érzelmeinkre. Minél hosszabb a kapcsolat, annál több emléket kell előhívnunk, ami meghosszabbíthatja a gyász folyamatát. Amikor találkozunk valamivel, például egy illattal, dallal vagy képpel, ami az exünkkel kapcsolatos emlékre emlékeztet, ez az idegi útvonal az emlék és az érzelem között beindulhat.
Az agyunk nem tudja felismerni, hogy a kiváltó ok az emlékhez kapcsolódik, nem pedig egy valós idejű eseményhez. Ez azt üzeni az idegrendszernek, hogy fizikai reakciót váltson ki, például gyomorremegést vagy szájszárazságot, és ezeket nehéz figyelmen kívül hagyni.
Nemek közötti különbség
Rengeteg közhely sugallja, hogy a férfiak „kevésbé érzelmesek”, mint a nők, és ezért nem biztos, hogy olyan mélyen meggyászolják a kapcsolat végét. A valóság azonban más. A gyászhoz kapcsolódó gondolatok és érzések nem nemek szerintiek, éppen ezért mindenki átéli a gyászt. Egy 2015-ös, több mint 5700 ember bevonásával készült tanulmány megállapította, hogy míg a nők nagyobb érzelmi és fizikai fájdalmat éreznek egy szakítás után, addig a férfiak hosszabb ideig érzik a fájdalmat. A gyász időnként nyomasztónak és véget nem érőnek tűnhet, de többféle megközelítés segíthet enyhíteni a hatását, és továbblépni a boldogabb napok felé.
Szánj rá időt
Az ismerősi körödben változó kapcsolati gyász időtartamokat láthatsz. Vannak, akik pár nap alatt, mások csak évek múltán teszik túl magukat egy szakításon, és ez így van rendben. Hiszen mindenki más, és minden kapcsolat különböző - hosszában, intenzitásában, mélységében. Éppen ezért nincs aranyszabály arra, meddig kell tartania, csak te érezheted. Tehát ne ostorozd magad, ha az érzelmeid feldolgozása tovább tart, mint szeretnéd vagy várnád.
A pszichológia szerint, a gyásznak legalább 6 hónapig kell tartania ahhoz, hogy „bonyolult gyásznak” minősüljön - ennyi idő után lehet érdemes felkeresni egy szakembert, hogy segítsen megbirkózni a helyzettel.
Ne fojtsd el az érzéseidet
A gyász által felhozott érzések kikerülése, megúszása bizonyítottan kontraproduktív. A kutatások azt mutatják, hogy ha így teszünk, az épp ellenkező hatást gyakorolhat a mentális állapotunkra. Egy 2005-ös tanulmány megállapította, hogy a szakítás okozta gyász körüli gondolatok és érzések elfojtásának próbálkozása ahhoz vezetett, hogy ezeknek a résztvevőknek több negatív gondolatuk volt, mint azoknak, akik beszéltek róluk.
Engedj meg magadnak egy kis időt, legyen az egy hétvége vagy néhány perc a nap végén, hogy átéld az érzéseidet. Ezzel érvényesítheted a tapasztalataidat, és képes leszel becsülettel végigmenni a gyászfolyamaton.
Támogatás a barátoktól, környezettől
Ha van egy támogató közösségünk, az pozitívan befolyásolja a gyászfolyamatot. Ezek a személyek bátorító szavakkal szolgálhatnak, meghallgatnak és megölelhetnek minket, amikor szükségünk van rá. A terapeuta segítségének igénybevétele szintén egy lehetőség, mivel ők sokkal függetlenebbül látják a folyamatot, és szabadabban, beszélünk nekik az érzéseinkről.
