Házassága mérgező, élete hányattatott, halála pedig tragikus - De ki volt Sylvia Plath a tragédiákon túl?
Akár még mindig köztünk lehetne, azonban csupán harminc évet élt, és napjainkban inkább a „tragikus sorsáról” ismert, mintsem a munkásságáról. Márpedig Sylvia Plath ennél többet érdemelne. Októberben esedékes születési évfordulója alkalmából Dr. Tamás Dorkával beszélgettünk, aki nemrég védte meg Plath költészetéről írt disszertációját az exeteri egyetemen.
Ezeket láttad már?
Sylvia Plath rövid élete alatt maradandót alkotott. Azon túl, hogy költészete egyedi és műfajában kiemelkedő volt, a feminizmus élharcosként szavait fegyverként használva a mccarthyzmus, azaz a boszorkányüldözés ellen küzdött, amit Joseph Raymond McCarthy szenátor indított el a kommunista és a kommunistának vélt személyek ellen. Házassága mérgező, élete hánytatott, halála pedig tragikus volt, de művészetével a légmélyebb nyomot hagyott bennünk.
Mi volt pontosan a kutatásod témája?
Természetfeletti elemek Sylvia Plath verseiben, különös tekintettel arra, hogyan jelennek meg bennük a kora újkori boszorkányüldözéshez köthető babonás motívumok, mint a mágia, a varázslás, a démonológia, az átváltozás. Sokszor aggatnak Plath költészetére olyan címkéket, hogy „boszorkányos” vagy „okkult”, de korábban ezeket az elemeket szexista módon pusztán érzelmi töltetűnek tekintették, miközben én politikai, társadalmi kontextusba helyeztem őket.
A magyar olvasók nagy része valószínűleg még a leegyszerűsítő sztereotípiákról sem hallott, és nem ismeri Plath műveit. Ha beírom a Google-be, hogy „Sylvia Plath”, és magyar nyelvű találatokra szűkítem, rögtön az öngyilkossága kerül elő.
Igen, sajnos a szenzációhajhászat mellett háttérbe szorul a munkássága. Kialakult róla egy mitologizáló, sztereotip kép mint „tragikus sorsú”, „mentális beteg”, „depressziós”, „öngyilkos” költőnőről.
Holott ő annál sokkal több volt, mint hogy az alapján ítéljük meg, hogyan ért véget az élete. Na de miként kezdődött?
1932-ben, Bostonban született, német származású apja méhekkel foglalkozó biológus volt, osztrák felmenőkkel rendelkező anyja pedig tanári diplomával a zsebében sokáig háztartásbeli volt, majd később egyetemi titkárnőként, gépírónőként dolgozott. Házassága viharos volt, amelyben elnyomott szerepet töltött be. Sylvia Plath nyolcéves volt, amikor apja cukorbetegségből adódó komplikációk miatt elhunyt. Ezután az anyai nagyszülők sokat segítettek a családnak. Sylvia tehetsége korán megmutatkozott, éltanuló volt.
Már gyerekkorában is írt?
Igen, írt verseket és naplót, de sokáig festőművésznek készült. Verseivel tizenévesen díjakat is nyert, később novellákat küldött divatmagazinoknak. Ahogyan Betty Friedan A nőiesség kultusza c. könyvéből is tudhatjuk, az ötvenes években a hagyományos nemi szerepek sulykolása jellemezte a nőknek szóló sajtótermékeket, mégis volt néhány olyan kiadvány, mely értékelte Plath intelligenciáját, kreativitását. Plath a Smith női főiskolán folytatta tanulmányait, és ösztöndíjat nyert New Yorkba, ahol a Mademoiselle magazin szerkesztőségében dolgozhatott 1953 nyarán. Azonban hamar kiábrándult a nagyváros csillogó világból, és depresszióba esett. Az ekkoriban alkalmazott kezelés - az elektrosokk - még rontott is az állapotán, kórházba került. Hónapokkal később javulást mutatott, visszatért a főiskolára, ahol ezúttal egy Cambridge-i ösztöndíjat nyert el.
Ott ismerkedett meg Ted Hughes költővel, aki a vesztét okozta…
Igen. Négy hónap ismeretség után megtartották az esküvőt, mert akkoriban nem volt elfogadott a házasság nélküli együttélés, illetve szexuális kapcsolat. A férjhez menetel viszont az ösztöndíját veszélyeztethette volna (a szerződésben az szerepelt, hogy nem köthet házasságot), de végül ebből nem lett probléma. Segédkezett viszont férje karrierjének beindításában, verseket gépelt, kiadóknak postázta azokat. Ő maga is folytatta az írást, de egyúttal titkárnői szerepben kötött ki Hughes mellett, mint annak idején az anyja az apja mellett.
Mi lett a tanulmányaival ezek után?
Végül befejezte azokat, majd Hughes-zal az USA-ba költöztek, és Plath már oktatóként tért vissza a Smith főiskolára. Nem szerette a tanítást, mert elvonta az energiáit az írástól. Plath ekkor újra régi terapeutája segítségét kérte, hogy a depresszióján dolgozzanak, emellett pedig egy bostoni pszichiátriai klinikán helyezkedett el félállásban recepciósként. Így maradt ideje az írásra, melyhez az új munkahelyén szerzett tapasztalatait is felhasználta. Hughes azonban nem szeretett Amerikában élni, ezért visszaköltöztek Angliába és Londonban telepedtek le. 1960-ban megszületett első gyermekük, Frieda, egyben megjelent Plath első verseskötete is, a The Colossus, amely magyarul Zúzódás címen jelent meg. Ugyan kritikákat kapott, továbbra is Hughes maradt „a költő” a családban.
Hogyan alakult a további életük?
Hughes a vidéket kedvelte, ezért elköltöztek Londonból a dél-nyugat-angliai Devon megyébe. Itt születetett meg második gyermekük, Nicholas, és itt költötte Sylvia Plath legjobb, leghíresebb verseit is. „Ezek által fog fennmaradni a nevem”, írta ekkor egy levelében. A vidéki elszigeteltség és férje agressziója súlyosbította Sylvia mentális állapotán. Hosszas vívódás után a válás mellett döntött, azonban haláláig nem sikerült azt véghez vinnie. Öngyilkosságához vezető lelkiállapotát valószínűleg gyógyszerkölcsönhatás okozta 1963 februárjában, illetve az is közrejátszhatott benne, hogy nem akarta újra átélni a korabeli pszichiátriai „kezelések” borzalmait.
Hogyan ítélhető meg Plath irodalmi munkássága?
Sylvia Plath a 20. század egyik legnagyobb költője, nem „csak” költőnője. Második, Ariel című verseskötete posztumusz jelent meg 1965-ben. További művei, Ted Huges szerkesztésében, Összegyűjtött versek címmel 1981-ben jelentek meg, ez a kötet egy évvel később elnyerte a Pulitzer-díjat. Úgy gondolom, eredetiben érdemes olvasni Plath verseit - Tandori Dezső, Gergely Ágnes és más magyar költők fordításai nem rosszak, de kevésbé tudják megragadni Plath nyelvi fordulatait, metaforáit, versei ritmikusságát, és - nem utolsósorban - letaglózó élét. Az elkövetkező években Plath sok, korábban nem publikus munkájának megjelenésére számíthatunk: 2023-ban egy összes prózáját tartalmazó kötet, 2024-ben pedig az összes, nemcsak Hughes által kiválogatott versek, hanem olyan zsengék is, melyeket korábban csak egyetemi archívumokban lehetett elérni az USA-ban.
Ha jól sejtem, az is csak egy elkoptatott közhely, hogy csak a saját lelki szenvedéseit, halálvágyát írta meg.
Igen. Mind a lírája, mind a prózája sokkal elmélyültebb, többrétegű. A témák is változatosabbak a közkeletű elképzeléseknél: például a gyerekeinek is sokat írt, illetve több művében vázol fel szürreális világot. Vannak természetversei is, de nem a romantikus értelemben. Számos versében taglalja a női autonómiára való törekvést, például a méhkirálynő metafora révén. Az én olvasatom szerint az egyik legismertebb, Apu című versében a német nyelv, mint a mágia, a varázslás nyelve jelenik meg.
Miként jön a képbe a boszorkányüldözés?
Plath versei sohasem egydimenziósak: a boszorkányüldözés az elnyomás metaforája, illetve az elnyomó-elnyomott dinamikája több szinten jelenik meg bennük. Egyrészt, a második világháború utáni boszorkányüldözés az USA-ban a valós vagy vélt kommunisták üldözésének formáját öltötte, ennek volt kulcsfigurája a habzó szájú Joseph McCarthy szenátor. Az erősen demokrata beállítottságú Plath elítélte a Republikánus Pártot és a mccarthyzmust, amelynek hangot is adott költészetében. Másrészt pedig megelőzte korát: a boszorkányüldözést csak a hatvanas-hetvenes évek nőjogi szerzői és aktivistái ruházták fel a feminista értelmezéssel (a boszorkányfigura mint az elnyomott és gyűlölt női erő szimbóluma), de ő már előfutára volt ennek az eszmeiségnek. Költészete is látnokinak is mondható, tulajdonképpen előrevetítette a feminizmus második hullámát, amit ő maga már nem élt át, de annál jobban meghatározott.
