Stresszevő vagy? Mutatunk 3 lépést, hogy leszámolj ezzel

A következő lépés pedig ilyenkor gyakran a stresszes állapot előidézte evés, meggondolatlanul megragadva a kéznél lévő nasikat és akkor is enni őket, amikor már teljesen teli a gyomrod. Igen, ez mindenkivel előfordul, különösen ha szomorú, vagy stresszes hatás éri az embert. Fizikai éhségérzet hiánya ide vagy oda, ha a rendszeresített étkezéseken túl idegességedben nassolsz, akkor te is stresszevő vagy. De mit tehetsz azért, hogy leszámolj a csábítással?

1. Ügyelj arra, hogy az egész nap folyamán elegendőt egyél

Ha a napod egésze alatt nagyjából azonos időközönként változó mennyiségben tápláló és egészséges ételeket eszel, már jó alapot képezhetsz ahhoz, hogy ne csábulj el egy-egy stresszesebb pillanatodban. Ha éhes vagy, természetesen a megszokott étkezéseken kívül is egyél, de ne úgy, hogy megragadod azokat a nasikat, amik éppen a legközelebb vannak hozzád. Ha minden étkezéskor kiegyensúlyozott ételeket választasz, az energiaszinted is stabil marad. Fogyaszd szénhidrátok, fehérjék, rostok és zsírok eltérő arányú kombinációját, de csakis minőségi formában. Talán jól esik elnassolni egy zacskó chipset, de egy óra múlva még éhesebbnek érezheted magad, mint korábban.
Törekedj arra, hogy naponta legalább háromszor étkezz, vagy öt alkalommal kisebb adagokat - mindkettő jól működhet. Minden étkezésedben legyen fehérje, zsír, szénhidrát és zöldség/valamilyen rosttartalmú étel. Jó választás lehet a tonhalas (fehérje) szendvics (szénhidrát) avokádóval (zsír), a csirke (fehérje) leves burgonyával (szénhidrát) és karfiollal (zöldség/rost) vagy a bab (fehérje) chilis quinoával (szénhidrát) és cukkinivel (zöldség/rost). Ha pedig a fő étkezések között éhesnek érzed magad, egyél például almát (szénhidrát) mogyoróvajjal (fehérje/zsír), joghurtot (fehérje/zsír) zabpehellyel (szénhidrát) vagy piritóst (szénhidrát) sajttal (fehérje/zsír).

Fotó: giphy

2. Alkoss meg egy eszköztáblát

Ha gyakran stresszelsz, érdemes egy eszköztáblát készítened, amelynek segítségével mérlegelheted, hogy az adott eszköz segít-e megbirkózni a gondokkal és feldolgozni az érzéseidet. Három kérdést érdemes feltenned, mikor létrehozodaz eszköztáblát: Ez az eszköz segít nekem abban, hogy megvilágosodjak és rájöjjek, mi is a jó megoldás a problémámra? Arra használom ezt az eszközt, hogy eltereljem a gondolataimat a valódi érzéseimről? Jobban érzem magam, ha ezt az eszközt bevetettem? Ne feledd, az evés alapvetően jó ha élvezetes tevékenység, de az egészséged fenntartásán túl egyéb problémákat nem old meg, ne próbálj meg vele elfedni nehézségeket.
Stresszkezelő eszköz pedig lehet az, ha felhívod a szeretteidet vagy írsz nekik, gyakorlod a mély lélegzetvételeket, mindent leírsz egy naplóba ami nyomja a szíved, mozgásban tartod a tested (tánccal, jógával, súlyemeléssel, sétával), pihentetően alszol, megnézed a kedvenc filmjeid vagy leülsz és alaposan átgondolod az érzéseidet. Haladj lépésről lépésre, és döntsd el, mi az, ami leginkább a te segítségedre lehet.

Fotó: giphy

3. Ne aggodalmaskodj a tökéletességen

A tökéletességre nincs képlet, mindenki másként törekszik rá, ha pedig úgy érzi hogy elérte, akkor más számára az lehet, hogy teljesen mást képvisel. Hogy mi ebből a tanulság? Soha ne aggodalmaskodj a tökéletességen, mert összességében nem létezik. Nem az a fontos, hogy mindig mindent pontosan megtervezz, hanem hogy a körülményekhez képest kiegyensúlyozott legyél. Készíts finom és tápláló ételeket, és ne azt nézd, éppen hogy sikerült a külalakja. Terítsd meg szépen az asztalt egy vasárnapi ebédnél ha időd engedi, de ha a családnak éppen pizzázni van kedve, akkor egyszer-egyszer az is beleférhet, ettől még nem lesz rossz a napi rutinod. Ha éhes vagy egyél, de ha már teli érzed magad, tedd le az ételt. Ami pedig a legfontosabb: légy együttérző magaddal és ha néha be is csúszik egy kis botlás az étkezéseidben, bocsásd meg magadnak és gondolj arra, hogy legközelebb majd jobban oda fogsz figyelni.