Sokat veszekedtek? Nem baj!
Sokan hiszik, hogy a jó kapcsolat egyik ismérve, ha soha nem veszekszünk a másikkal. Pedig ez egyáltalán nem igaz!
Ezeket láttad már?
A vita kerülésénél ugyanis sokkal jobb megoldás, ha feszült helyzetben szabadon engdejük a dühöt, ami bennünk van. Az indulatos, hangos, de őszinte és viszonylag rövid ideig tartó veszekedés sokkal inkább fenntartja a kapcsolat jó működését, kiegyensúlyozottságát, mint az, ha hosszú időn keresztül puffogunk magunkban. Ráadásul sokszor hisszük azt, hogy megbocsátottunk a másiknak vagy már rég túl vagyunk a bosszúságokon, de aztán a következő veszekedésnél valahogy megint előjönnek a korábbi rossz emlékek. Így aztán könnyen eszmélhetünk arra, hogy annyira begyűrűztek a ki nem mondott szavak, hogy tulajdonképpen már utáljuk a másikat. Miközben ő lehet, hogy nem is tudja, mi zajlik bennünk.
Bizonyított tény, hogy egy kapcsolat minőségét nem az határozza meg, hogy hányszor veszekszünk a másikkal, hanem az, hogy a veszekedések és szeretgetések milyen arányban állnak egymással. Ha egy nap leglább öt olyan dolog történik, amiből érezzük: a másik szeret, fontosak vagyunk neki, akkor emellé jól elfér egy veszekedés is, hisz bármennyire hasonlítunk, ugyanolyanok szerencsére sosem leszünk. Ebből pedig adódhatnak nézeteltérések.
Nem érdemes tehát kétségbe esni, ha elkezdtek vitázni a pároddal. Pár dologra érdemes azonban figyelni: amikor dühöngsz, magadról beszélj, arról, hogy neked mi esik rosszul, mi fáj, ne pedig arról, hogy szerinted a másik milyen. Hajlamosak vagyunk ugyanis azt vágni párunk fejéhez, hogy ő hülye, szemét, figyelmetlen, stb. Ilyen szavak után azonban senkinek sem jön meg a kedve, hogy legközelebb másképp viselkedjen.
Másik fontos szempont, hogy ha megengeditek magatoknak és egymásnak a gőz kiengedését, azzal engedélyt adtok a dolgok, helyzetek el nem fogadására. Ha ugyanis lehetsz dühös, és ennek szót is adhatsz, akkor ez azt jelenti: kiállhatsz magadért, azért, amit te gondolsz, még akkor is, ha a másik ezzel nem ért egyet. Így a veszekedés is jelez egyfajta személyes szabadságot a kapcsolatban. Nyilván azt a határt meg kell találni, ameddig mindez előrevisz, nem pedig egymás vég nélküli mardosásába csap át.
Így ha azt hallod a barátnődtől, hogy évek óta együtt vannak a barátjával, de hála az égnek sosem veszekednek, ne irigykedj, mert ez egyáltalán nem jelenti, hogy az egy jól működő párkapcsolat lenne!