Romaintegráció: Az Európai Bizottság célkitűzése a roma emberek életminőségének a javítása

A roma kifejezés gyűjtőnév, mely különböző cigány népcsoportokra utal: rom, romnicsel, szintó, mánus, jenis stb. A roma lakosság egy része vándorló életmódot folytat, ezért gyakran nevezik őket „utazóknak” is példáulFranciaországban és Olaszországban. Mivel sokkal nehezebb számukra a hozzáférés a minőségi oktatáshoz és a belépés, beilleszkedés a munkaerőpiacra, ez tovább növeli a szegénység, kirekesztés kockázatát és rossz életkörülmények közé sodorja őket. Nagyon sok roma az EU-ban még mindig előítéleteknek van kitéve és társadalmilag kirekesztett helyzetben van, annak ellenére, hogy az etnikai megkülönböztetés Unió-szerte jogsértő.

Az Európai Bizottság 2019-es jelentése szerint a roma gyerekek 68%-a hagyja el korán az iskolát, és mindössze 18%-uk lép tovább magasabb oktatási szintekre. A legfrissebb 2020-as adatok szerint a fiatal felnőtt romák 62%-a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal, ami egy nagyon magas arány, ha az uniós 10%-os átlagot nézzük ebben a tekintetben. A gyerekek 85%-át veszélyezteti a mélyszegénység az uniós népességet átfogó 20%-kal szemben. További aggasztó adat, hogy a romák 41%-t érte valamilyen diszkrimináció az elmúlt 5 évben.

További kutatások szerint minden harmadik roma vízellátás nélküli lakásban él, tízből egy pedig villamosenergia nélkül. 78%-uk él túlzsúfolt lakásban és 43 %-ukat hátrányos megkülönböztetés éri a lakásvásárlás vagy -bérlés során. Sokan élnek nem higiénikus és rendezetlen településeken, rossz életkörülmények között és sokan nem rendelkeznek azonosító okmányokkal és egészségbiztosítással. Az Unió eltökélt szándéka, hogy ezeken változtasson, az elmúlt 10 évben némi előrelépés volt a romaintegráció terén, azonban közel sem elég, az európai intézményeknek és minden uniós államnak közös felelőssége, hogy jobb életkörülmények között és teljeskörű elfogadásban éljenek a roma emberek.

A romák integrációja az EU prioritásai között

A romák integrációjára már több tervezet is készült, az előző stratégiai keret például, amiben Járóka Lívia EP-képviselőnek nagy szerepe volt, elsősorban a romák társadalmi-gazdasági integrációjára összpontosított. Ennek a programnak is voltak sikerei, Magyarországon például a roma lányok iskolai felzárkóztatásában és az iskolából való kiesés megelőzésében, regionális és helyi munkahelyi programok létesítésében, roma egészségügyi közvetítők képzésében és foglalkoztatásában, valamint az iskolai oktatási programokba való roma történelem és kultúra bevezetésében értünk el jó eredményeket. 2020. októberében a Bizottság egy újabb, még részletesebb, hatékonyabb uniós romastratégiai keretet dolgozott ki, amely átfogó, több pilléren alapuló megközelítést foglal magába. A 2030-ig szóló stratégia, amit az Európai Tanáccsal közösen adtak ki, a következő területekre fog fókuszálni: cigányellenes diszkrimináció elleni küzdelem és megakadályozás, szegénység és kirekesztettség csökkentése, bizalmon, megerősítésen és együttműködésen alapuló részvétel népszerűsítése, egészségügy, oktatás, foglalkoztatottság, lakhatás. Az új stratégiai keret többlépcsős lépésben ajánlja ezeket a fejlesztéseket bevezetni, minimum elvárásokkal, amelyeket 2030-ig minden uniós államnak javasolnak elfogadni és beiktatni. Ehhez természetesen segítséget (az Európai Strukturális és Befektetési Alapok a hátrányos helyzetű közösségek, köztük a romák integrációját is finanszírozzák, 2014-2020 között például 21,5 milliárd euróval támogatták regionális szinten a romaintegrációt) és támpontokat nyújtanak, illetve kétévente tudnak majd a tagállamok beszámolni a különböző implementációk haladásáról 2023-tól kezdve.

Az új uniós keret jobban figyelembe veszi a roma lakosság sokféleségét, hogy az egyes országok stratégiái tükrözzék a különböző csoportok – a nők, a fiatalok, a gyermekek, a határokon átutazók, a hontalanok, az LMBTI-személyek és az időskorúak, valamint a fogyatékossággal élők – sajátos igényeit. A stratégia a romák társadalmi befogadásának általános érvényesítése mellett hangsúlyt fektet azokra az egyes szakterületeken hozandó célzott intézkedésekre is, amelyek elősegítik, hogy a romák ugyanúgy igénybe tudják venni az alapvető szolgáltatásokat és élni tudjanak jogaikkal, mint a többségi társadalom tagjai.

Minden roma számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy teljes mértékben kibontakoztassa képességeit, és részt vegyen a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben.

A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.