Miért folyik ki a pénz a kezünk közül? A válasz és a megoldás is egyszerűbb, mint gondolnád!
Sokszor előfordul, hogy hiába keresünk többet, mégsem növekszik a megtakarítási számlánkon félretett összeg. Ezzel párhuzamosan a kényelmet szolgáló anyagi javak száma viszont egyre csak gyarapodik a környezetünkben. Az évek múlásával nem elégszünk meg az egyhetes nyaralással, az olcsóbb okostelefonnal vagy a tömegközlekedéssel. Szép lassan alapdologgá válnak olyan termékek és szolgáltatások, amelyeket korábban túl költségesnek ítéltünk meg. Természetesen a helyzeten a reklámok és a közösségi média sem segítenek.
Ezeket láttad már?
A fogyasztói társadalom pénzügyi működése nem tesz jót a megtakarításainknak. A környezetünk folyamatosan vásárlásra ösztönöz, ráadásul a média olyan képeket közvetít felénk, amelyekben a boldogság a fogyasztással kapcsolódik össze. Így könnyen elhihetjük, hogy a divatosabb ruhatár, a drága csoportos edzések, az elviteles kávék vagy egy új autó elengedhetetlenek a teljes élethez. Ahogy sorra vállaljuk a költségeket, úgy válik szokássá (és egy idő után természetessé) bizonyos szolgáltatások és termékek fogyasztása. Egyre drágább lesz fenntartani az életszínvonalunkat. Csak azt vesszük észre, hogy hiába keresünk többet, mint 5 évvel ezelőtt, nem marad több pénz a zsebünkben.
Mit tehetünk ellene?
A fenti jelenséget a pszichológusok és a közgazdászok az életszínvonal inflációjaként emlegetik. Ez a tendencia sajnos rengeteg káros pszichés hatással jár. Ha mindig rohanunk a következő cél felé (legyen az anyagi vagy más jellegű), akkor nincs lehetőségünk kiélvezni és megbecsülni azokat a dolgokat, amellyel már rendelkezünk. Érdemes néha megállni, és sorra venni azokat az eredményeket, amiről néhány évvel korábbi önmagunk csak ábrándozott. Fontos, hogy néha azt is megvizsgáljuk, hogy milyen kiadásaink vannak, és ezáltal képesek legyünk megállítani a túlzott költekezéshez vezető szokásokat.
Ha ellen szeretnénk állni a fogyasztás folyamatos csábításának, akkor nincs könnyű dolgunk. A reklámok profi módon hitetik el velünk, mennyivel könnyebb és boldogabb lenne az életünk a hirdetett termék vagy szolgáltatás birtokában. A reklámok ereje abban rejlik, hogy sokszor nem vagyunk tudatában a befolyásolás szándékának vagy módjának. Tévézés közben általában nem vagyunk a kognitív kapacitásunk csúcsán, és nem fontoljuk meg komolyan a reklámokban elhangzó érveket. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lennénk képesek arra, hogy pozitív érzéseket kezdjünk el táplálni a képkockákon látott termékek és szolgáltatások iránt. De mire elég egy pozitív érzés? Például a legközelebbi bevásárlásnál hajlamosabbak leszünk arra, hogy a tévében látott édességet válasszuk a polcokról.
Fontos, hogy a fogyasztásra buzdító ingerekkel már nem csak a boltokban és a tévében találkozunk. A közösségi oldalak és a különböző internetes platformok hatalmas teret biztosítanak a reklámok megjelenésének. A közösségi média ráadásul nem csak hirdetésekkel járul hozzá ahhoz, hogy tovább nyújtózkodjunk, mint ameddig a pénzügyi takarónk ér. A FOMO (a „Fear of missing out” angol kifejezés rövidítése) fogalma azt a jelenséget takarja, amikor tartunk a kimaradástól vagy a lemaradástól.
Néha jobb kimaradni
Természetesen ez az érzés a közösségi média előtti időkben is létezett, ám korántsem volt ilyen általános. Régebben nem értesültünk arról, hogy a távolabbi ismerőseink hol nyaralnak vagy milyen autót vettek. A telefonunkon keresztül látott tökéletes képek után könnyen érezhetjük elégedetlennek magunkat, vagy aggódunk a boldogságunk, illetve a jó lehetőségek elszalasztása miatt. A FOMO jelenségét természetesen a reklámok is kihasználják. Egyszeri és korlátozott ideig elérhető ajánlatokkal kecsegtetnek, amivel felébresztik a kimaradás félelmét.
Az életszínvonal-csökkenés és a túlköltekezés egyik legeredményesebb ellenszere a tudatosság. Hosszú távú pénzügyi célok kialakításával, a szükségleteink ismeretével és a tervezett vásárlással rengeteget tehetünk az anyagi stabilitásunkért. Az első lépés, hogy megismerjük a saját pénzügyi szokásainkat, és képbe kerüljünk azokkal a felesleges kiadásokkal, amelyek az idők során természetessé váltak. Ha néhány hétig rendszeresen vezetjük a költéseinket, akkor könnyű lesz beazonosítani a probléma forrását.
Az is sokat javíthat a helyzeten, ha elkerüljük a csábító szituációkat. Ne kövessünk olyan közösségimédia-felhasználókat, akik szükségtelen termékek vásárlására buzdítanak, és kerüljük el a céltalan bolyongást a plázában. Természetesen érdemes megvizsgálnunk, hogy számunkra mik a nehezebb helyzetek, és ennek tudatában szabhatjuk személyre a spórolási stratégiánkat.
Bodor Anna, a BiztosDöntés.hu munkatársa. Útmutatóiban sokféle pénzügyi témáról ír, de a gazdasági témákat mindig szereti összekötni a pszichológiával.
