A passzív, az agresszív és az asszertív - most kiderül, te melyik vagy
Azért indítottuk útjára új sorozatunkat, a Karrier Keddet, mert szeretnénk támogatni a nőket, hogy magabiztosabbak és bátrabbak legyenek a munkájuk során. Szakértőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológus és business coach a következő hetekben megtanítja neked, mi az az én-vezetés, hogyan válhatsz magabiztosabbá és kreatívabbá a munkádban. Ezúttal arról ír, mi az az önérvényesítés, hogyan kommunikálhatsz asszertíven, vagy honnan ismered meg a passzív és az agresszív embereket.
Ezeket láttad már?
Az önérvényesítés, más néven asszertivitás elengedhetetlen képesség, ha igazán sikeres szeretnél lenni a munkahelyi és a magánéleti kapcsolataidban egyaránt. Szerencsére az asszertivitás egy tanult, tudatos viselkedés és magatartásforma, így bárki számára elérhető és elsajátítható. Ebben a cikkben arról írok, mi is pontosan az asszertivitás, mi jellemzi, és megosztok néhány tippet is, hogyan lehet beépíteni ezt a készséget a mindennapjaidba.
Mi is pontosan az önérvényesítés?
Az önérvényesítés, idegen szóval asszertivitás, a latin “assero” szóból ered, ami azt jelenti, hogy jogot formálsz valamire, kijelentesz, megerősítesz valamit. Az önérvényesítés tehát egy olyan tanulható kommunikációs készség és viselkedés, amelynek során magabiztosan, határozottan ki tudod fejezni a saját érzéseidet, vágyaidat, szükségleteidet, és azokat tudatosítva és őszintén felvállalva tudsz megnyilvánulni különböző szituációkban. Az önérvényesítés azt is magában foglalja, hogy képes vagy meghallgatni és megérteni a másik fél érzéseit és szükségleteit, igényeit egyaránt - aktív és értő figyelemmel. Talán számodra is elgondolkodtató lehet az, ahogyan Joseph Wolpe, amerikai pszichiáter vélekedett az asszertivitásról. Wolpe ugyanis azt fogalmazta meg a könyvében, hogy egy személy nem szoronghat és nem lehet asszertív egyszerre, tehát az önérvényesítés a szorongás gátlását eredményezheti. Na és azt tudtad, hogy alapvetően három fő kommunikációs beállítottságot különböztethetünk meg:
- A passzív módon viselkedőkre jellemző, hogy nem védik meg a személyes határaikat, és hagyják, hogy egy agresszívabb fél uralja a szituációt. A passzív személyek igyekeznek elkerülni a konfliktust azért, hogy fenntartsák a kapcsolatot, azonban azt is hagyják, hogy ezzel mások megsértsék a határaikat és hajlamosak olyan feladatokra és helyzetekre is igent mondani, ami akár önfeláldozáshoz is vezethet.
- Az agresszív módon kommunikáló személyek nem tisztelik mások határait és képesek károkat is okozni, miközben a szituáció uralására törekednek. Az agresszív személyek sokszor nem tartják be az ígéreteket, nem lehet számítani rájuk és hajlamosak arra is, hogy megfenyegessenek másokat és félelmet keltsenek.
- Az asszertív személyek úgy képesek kifejezni a saját álláspontjukat, hogy ezzel nem sértik meg a másik fél határait. Fontos számukra a kölcsönös tisztelet, és képesek megvédeni magukat az agresszív kommunikációs stílusú személyekkel szemben.
Ha asszertív személy vagy, akkor...
- képes vagy tudatosítani a saját szükségleteidet, érzéseidet, és azokat ki is fejezni
- figyelmesen meg tudod hallgatni a másik fél szükségleteit és érzéseit is
- a másik fél elnyomása helyett a kölcsönös megértésre törekszel
- magas az önbecsülésed
- képes vagy kiállni saját magadért, és megvédeni a határaidat, de tekintettel vagy a másik fél határaira is
- tudsz nemet mondani
- ismered a jogaidat
- képes vagy kontrollálni a dühödet, ami azonban nem egyenlő az érzelmeid elnyomásával.
Fejleszthető az önérvényesítési képesség? Na és hogyan?
- Vállalj felelősséget! Az asszertív viselkedés és kommunikáció egyik fontos alapvetése, hogy nem keltesz bűntudatot a másik félben csak azért, mert a szükségleteid nincsenek kielégítve. Ahhoz, hogy elsajátítsd vagy fejleszd az asszertivitásodat, először is tudatosítanod kell magadban, milyen igényeid, szükségleteid vannak. Írj egy listát arról, hogy a munkahelyeden és a magánéletedben mely igények a legfontosabbak számodra. Az egyik legalapvetőbb emberi igény például egymás tisztelete - mit jelent ez a számodra? Tonna tudod, hogy tisztelnek és megbecsülnek? Milyen jelekből és viselkedésekből tudod ezt biztosan? Annak érdekében, hogy meghúzd a határaidat és felelősséget vállalj önmagadért, tisztázd le és fogalmazd meg, milyen igényeid vannak, és mit is jelentenek ezek a gyakorlatban teljesen pontosan.
- Fogalmazz meg “én-üzeneteket”! Az előző ponthoz kapcsolódóan fontos, hogy ahelyett, hogy a másik felet hibáztatnád, inkább fókuszálj arra, mire lenne jelenleg szükséged ahhoz, hogy a lehető legjobb megoldás körvonalazódjon. Ahelyett, hogy azt mondanád: „Ezt már megint elrontottad! Most nekem kell a hibáidat kijavítanom és ismét túlórázhatok!” fogalmazhatsz úgy is, hogy „Szeretném befejezni a munkát időben, hogy mielőbb hazamenjek a gyerekekhez és vacsorát főzhessek nekik. Ha ugyanazt a feladatot sokadik alkalommal is ugyanúgy végzed el, akkor nekem kell kijavítanom az esetleges hibákat, és emiatt túlóráznom kell. Szeretném, ha legközelebb ezt elkerülhetném, és ezért arra kérlek, hogy dolgozzunk együtt, hogy a következő alkalommal mindenki időben hazamehessen.” Az én-üzenetek a te igényeidet fogalmazzák meg, és nem a másik fél hibáztatása kerül a középpontba.
- Vonj be egy szakértőt, és szervezzetek asszertivitás tréninget a munkahelyeden! Az asszertív kommunikációs tréning az egyik legnépszerűbb készségfejlesztő tréningprogram. Nem véletlen, hiszen a fejlesztő program során olyan gyakorlatokkal találkozhatnak a résztvevők, amelyeket szinte azonnal be lehet építeni a mindennapi szervezeti kommunikációba. Az asszertív kommunikációs tréningeken gyakoriak a szituációs gyakorlatok, ahol azonnal megtapasztalhatod, milyen hatása van az önérvényesítési technikáknak egy adott helyzet kimenetelére.
- Vedd észre, hogy passzív vagy agresszív személlyel kommunikálsz-e! Az asszertív személyek egyik fő ismérve, hogy beazonosítják, hogy egy adott helyzetben, például egy konfliktusban, passzív, asszertív vagy agresszív személlyel állnak-e szemben. Ha passzív a kommunikációs partnered, akkor érdemes lehet éreztetned vele, hogy értékes és megbecsült személyként tekintesz rá. Adj elismerést vagy pozitív visszajelzést, hogy növeld az önbizalmát, és hogy ezzel is biztasd arra, hogy elmondja, milyen érzései, gondolatai vannak a szituációval kapcsolatban. Hallgasd végig figyelmesen, ha szükséges, tegyél fel kérdéseket, és fejezd ki a testbeszédeddel, így például bólogatással is, hogy követed a mondandóját. Ha vezető vagy, akkor érdemes lehet értekezlethelyzetben előre bátorítani a passzív személyeket arra, hogy bátran vállalják fel a véleményüket. Az agresszív személlyel történő kommunikáció során fontos kiemelni, hogy ne reagálj agresszívan egy agresszív kommunikációs helyzetben. Gyakorold az önkontrollt, tudatosítsd, hogy az agresszív stílus nem rólad szól. Ne feledd, hogy másoknak is joguk van az érzelmeik kifejezéséhez, ebbe beleértve a haragot is. Ismerd el a másik fél érzéseit. Találd meg a közös pontokat, amiben mindketten egyet tudtok érteni, hogy lecsillapíthasd a konfliktust.
Az önérvényesítés egy nélkülözhetetlen kommunikációs képesség, aminek nagy hasznát veheted számos olyan helyzetben, ahol emberekkel, például a munkatársaiddal vagy a családtagjaiddal kell kényes ügyeket megbeszélned. Az asszertivitás olyan készség is, amely egy kiváló menedzser vagy vállalkozó eszköztárának is elengedhetetlen kelléke. Próbáld ki a fenti gyakorlatokat a mindennapokban, különösen, ha egy kikerülhetetlen konfliktushelyzetben van részed.
Szerzőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológusként és business coach-ként dolgozik, hogy startupokat, kis-és középvállalkozásokat, valamint azok vezetőit támogassa a fejlődésben, az üzleti és egyéni hatékonyság növelésében. Fő területe az én-vezetés, vagyis annak kérdése, hogyan tudjuk irányítani saját életünket, illetve hogyan válhatunk csapatok, egész szervezetek, valamint önmagunk eredményes és tudatos vezetőivé