Orrvérzések, a húzódások, a kék-zöld foltok: Éltető Daniella a ring bajnoka mesélt nekünk

Hogyan derült ki a tehetséged?
Nem volt mindig egyértelmű, hogy apukám, Éltető Péter küzdősportos múltja és edzői szerepe révén engem is megfertőz ez a világ. 11 éves koromig aktívan kézilabdáztam, mellette pedig nagyon sokat lógtam apukámmal azon a helyen, ahol a bokszolóit készítette a versenyekre. Később aztán mégis kíváncsi voltam, vajon van-e tehetségem ehhez a mozgásformához. Szerencsére már az első alkalommal kiderült, hogy valószínűleg örököltem apukám tehetségét. Nem volt kérdés, hogy a kezdetben mozgás céljából űzött sportot, mint versenyző folytatom.

Valljuk be, ez nem a finom, nőies sportok egyike...

Valóban, ha nem figyelsz az ellenfeledre és nem vagy elég összeszedett, időnként durva pofonokat kaphatsz, bár ez engem soha nem tántorított el. Gondolj bele! Más sportnál egyáltalán nem vagy felkészülve, hogy adott esetben sérülés érhet, itt viszont mindig ott kell hogy lebegjen a szemed előtt, hogy meg kell védened magadat. Az első versenyemen nagyon meg voltam ijedve, de azt gondolom ez teljesen érthető, hiszen 13 évesen fogalmad sincs a dolgokról.

Az élsport rengeteg lemondással jár. Volt olyan pillanat, amikor nehezebben viselted a kötöttségeket?
Főleg a gimnáziumi évek alatt, amikor nagyon sokat utaztunk külföldre versenyezni, nehezebben bírtam az állandó kötöttséget. Most, hogy egyetemista vagyok, minden erőmmel a tanulásra koncertálok, így a versenyzést mellőzöm. Mindig az volt az álmom, hogy egyszer orvos legyek, amikor felvettek fogorvosi szakra, nem volt kérdés, hogy mindent ennek a célomnak rendelek alá. Amikor versenyekre készültem, rengeteg idő ment el a felkészüléssel. Reggel futás, úszás, délután pedig erőnléti és technikai edzés volt a program, és szinte a hét minden napja be volt táblázva. Ezt az életvitelt most teljességgel lehetetlen lenne az egyetem mellett folytatni.

Szerinted minek köszönhető az a rengeteg elismerés, amit az elmúlt években begyűjtöttél?
Mindig is a fizikai erőnlétre fektettük a legnagyobb hangsúlyt a felkészülések során, amit nagyon jól ki tudtam használni az ellenfeleimmel szemben. Amikor aktívan versenyeztem,- amatőr és profi kategóriában thai- és kickbox szabályrendszerein belül álltam ki a ringbe - érdekes módon jobban tudtam érvényesülni, amikor nem kellett védőfelszerelést használni. Utóbbi valamiért picit elnyomta a bennem lévő erőt.

Mire vagy a legbüszkébb?
Nem tudnék kiragadni egy konkrét versenyt. Mindegyik más szempontból volt szenzációs. Hatszor nyertem amatőr világbajnoki címet és kétszer vittem haza világbajnoki övet profi kategóriában.

Volt komolyabb sérülésed?
Szerencsére elkerültek az orrtörések, de orrvérzések, a húzódások, a kék-zöld foltok mindennaposak ennél a sportnál.

Mennyire tart tőled a másik nem?
Először elég szkeptikusak voltak, de azok, akikkel rendszeresen edzettem, tudták, hogy nem érdemes nekem kesztyűt dobni. Sokan nem hittek bennem, nem gondolták, hogy egy lány minden gond nélkül kenterbe veri őket. A mindennapi életben általában először meglepődnek, amikor elmondom, milyen sportot űzök.

Mennyire népszerű ez a sport itthon és mit javasolsz azoknak, akik hasonló sikereket akarnak elérni?
Itthon szinte alig van női versenyző, viszont külföldön annál népszerűbb a nők körében. Ha jó eredményeket akarsz elérni, mindenképpen kitartónak kell lenned. Sokan már az első pár edzés után feladják, mert rájönnek, hogy komoly felkészülést igényel, hogy megfelelő fizikai szintre tudd magad felhozni. Kifejezetten előny, ha magas vagy és hosszú végtagokkal rendelkezel, de ez nem jelenti azt, hogy alacsonyabb testalkattal ne lehetne jó eredményeket elérni.

Smink és haj: Szepeshelyi Gabriella/JPDS
Ruha: Rinascimento
Cipő: Zara
Fülbevaló: H&M

Ez a cikk eredetileg a GLAMOUR novemberi számában jelent meg.