„Még hogy női aggyal nem lehet parkolni!”
Teljes agykapacitásunknak tényleg csak töredékét használjuk? Vajon az emberi társadalom tényleg kettéosztható jobb és bal agyféltekés gondolkodókra? A nők eltérő agyszerkezetük miatt tényleg nem képesek jól tájékozódni a térben? Mondjunk búcsút a neuroszexizmus okozta tévhiteknek!
Ezeket láttad már?
Rengeteg tudományos tévhit forog közszájon, amelyeket még értelmes emberek is készpénznek vesznek. Most a legnépszerűbbeket cáfoljuk, miközben lerántjuk a leplet mindenről, amit a neuroszexizmus jelenségéről tudni kell.
Az agyunknak csak tíz százalékát használjuk
Ma már rengeteg profi képalkotó eljárással (például fMRI, PET, CT) vizsgálható az emberi agy, melyekkel igazolható, hogy ez a szervünk még álmunkban is nagyon aktív. Bizonyos cselekvések közben egyes agyterületek aktívabbak, míg más területek kevésbé azok, és az is igaz, hogy vannak olyan funkciók, amelyek kivitelezéséért több agyterület is felelős, emellett azonban agyunknak a száz százalékát használjuk, hiszen minden agyterületnek megvan a maga sajátos funkciója – ezért járhat drámai következményekkel akár csak egy kis terület sérülése is. A mítosz ráadásul csak a memóriáért, gondolkodásért felelős agyterületekkel foglalkozik – mintha legalábbis az agy nem lenne rengeteg egyéb dologért felelős, beleértve a látást, hallást vagy a hormonműködés szabályozását.
Jobb és bal agyféltekés gondolkodás
A „bal agyféltekés” típusú emberek inkább analitikus, racionális, elemző gondolkodásúak, míg a „jobb agyféltekés” emberek kreatívak, intuitívak. Nos, ahogyan fent is írtuk, különböző agyterületek valóban különböző funkciókért felelősek, így a jobb és a bal agyfélteke is megkülönböztethető aszerint, hogy mely funkciók ellátásában domináns. Ez azonban a legújabb kutatások szerint nem jelenti azt, hogy egyes emberek jobban támaszkodnak a bal, illetve a jobb agyféltekéjükre, mint mások. A két agyfélteke ugyanis összeköttetésben van egymással, és kiegészítik egymás funkcióit, tehát együtt „dolgoznak”. Egy kutatásban több mint ezer, különböző gondolkodási stílusú ember agyát figyelték meg, és semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy az egyik félteke jobban igénybe lett volna véve egy-egy embernél, mint a másik.
Női agy és férfi agy
A kisfiú jó matekból, a kislány ügyesen szaval verset. A nő nem tud jól parkolni, a férfi képtelen megjegyezni, mit kell bepakolni a bőröndbe a kisbabának, ha nyaralni indulnak. Valószínű, ha most elvégeznénk egy kutatást, akkor ezek a különbségek tényleg kimutathatók lennének a két nem között. Csak éppen sokkal inkább a nemi sztereotípiákon alapuló szocializáció, mint az eltérő agyműködés miatt. Ha az embert arra tréningezik, hogy ő a neme miatt valamiben jó, illetve valamiben rossz, akkor hajlamos is azzá válni. Gondoljuk csak el, egy autóvezetés-vizsgán ügyetlenkedő fiú sokkal motiváltabb arra, hogy rengeteg gyakorlással megtanuljon jól parkolni, és bátrabb is ebben, hiszen „egy férfinak tudnia kell parkolni”. Egy nemi sztereotípiák mentén gondolkodó nő viszont eleve elkönyveli magát ügyetlennek, nem is gyakorol annyit, és kevesebb magabiztossággal is áll a dologhoz – hiszen előre megmondták, hogy neki ez nem fog menni. Egy több évtized kutatásainak eredményét összegző metaanalízis arra konklúzióra jutott, hogy a női és férfi agy között semmilyen jelentős különbség nincs, mindössze nagy átlagban a nők agya valamivel kisebb, mint a férfiaké, amely a fehérés a szürkeállomány apró különbségeiben is megmutatkozik, ám semmilyen szinten sem hat ki a gondolkodásra vagy a képességekre. A neuroszexizmus ideje tehát végre lejárt!
És ezeket az érdekes cikkeket olvastad már?
- „Szeretném, ha nem a hibát, hanem az embert látnánk egymásban” - Molnár Ferenc Caramel a romák helyzetéről mesélt
- A britek már egy gombot sem tudnak felvarrni, a Z generáció viszont forradalmat csinál a ruhajavításból
- 6 kérdés az análdugóról, amit senki nem mer feltenni, pedig mindenkit érdekel a válasz