5 mítosz az influenzáról és a nátháról, aminek eddig te is bedőltél
Benne vagyunk a megfázós időszak kellős közepében. Az idő hol nyirkos és hideg, hol szokatlanul felmelegszik, bárhol járunk, az emberek fele köhécsel, és a gyógyszertárak tömve vannak. Jó lenne elkerülni a lebetegedést, nem? Vajon tudod, hogy ehhez mit kell tenned? Íme, a mítoszok és a valóság.
Ezeket láttad már?
Ha jól felöltözöl, akkor elkerül a nátha, a köhögés, az influenza? Akkor vagy gyógyult, amikor már nem érzed a tüneteket? Esetleg éppen az influenza elleni oltástól leszel beteg? Vajon mi az igazság? Pongor Vince általános orvost és lelkes egészségbloggerünket kérdeztük.
Ha lázad van, vagy nagyon rosszul vagy, antibiotikum kell
Antibiotikumot bakteriális fertőzés esetén kell szedni, a vírus ellen hatástalan. Amit szintén tarts észben: hiába van otthon korábbról antibiotikum, tilos önhatalmúlag beszedni anélkül, hogy orvos látott volna! Tulajdonképpen orvos is csak akkor tudja teljes biztonsággal megállapítani, hogy bakteriális eredetű-e a fertőzés, ha köpettenyésztést végez.
„A banális megfázások túlnyomó többségét vírus okozza, tehát a legtöbb esetben az antibiotikum teljesen felesleges. Sok háziorvos hajlamos felírni, amennyiben a beteg követeli, pedig semmi haszna. Az antibiotikum esetében különösen igaz, hogy amennyiben nincs rá szükséged, jobb távol tartanod magad tőle” - mondja Vince.
Az oltás csak gyengíti az immunrendszert, sőt, meg is betegíthet
Vince szerint semmi valóságalapja nincsen ennek a sztereotípiának, habár ő is gyakran hallja. „Az influenzaoltásról mindenféleképpen tudnod kell, hogy nem nyújt százszázalékos védettséget. Azonban ha utána ki is alakul a betegség, akkor az messze nem lesz olyan súlyos, mintha nem oltattad volna be magad. A legfontosabb az, hogy az idősek, tüdőbetegek, terhesek kapjanak oltást. Ha te rendszeresen érintkezel ilyen személyekkel, akkor neked is mindenféleképpen érdemes kérned, nehogy megfertőzd őket, ha esetleg nincsenek beoltva” - tanácsolja.
Azért fázol meg, mert nem öltözöl fel melegen
Tény, hogy náthát és influenzát gyakrabban kapunk el hűvösebb időben, ennek oka azonban nem csak a hideg: „Az alacsony hőmérséklet kedvezőbb túlélési feltételeket biztosít a megfázásért felelős kórokozóknak, tehát ilyenkor sokkal több kering belőlük a környezetben, másrészt rossz időben gyakrabban tömörülnek össze az emberek kis helyen, ami szintén kedvez a kórokozók terjedésének.
Télidőben kiemelkedően fontos a kézmosás, és hogy piszkos kézzel soha se nyúljunk az arcunkhoz, ezek jobban védenek a fertőzésektől, mint a meleg ruha. Ezzel természetesen nem azt mondom, hogy mindenki alulöltözötten szaladgáljon a mínusz tíz fokban” - ajánlja Vince.
Ha nem érzed a tüneteket, akkor már nem is fertőzöl
Ha nem maradsz otthon betegen, nemcsak a saját, hanem mások egészségét is veszélyezteted. Ne tedd!
Vince is erre figyelmeztet: „Ahhoz, hogy megbetegedjünk, kell egy fertőző forrás, és ez nagyon sok esetben maga az ember. Sokan azt hiszik, ha a tüneteiket enyhítik gyógyszerekkel, akkor már nem fertőznek, de ez nincs így.
Lehet, hogy te jól érzed magad tőlük, de közben ugyanúgy megfertőzöl másokat: időseket, terheseket, krónikus betegségben szenvedőket, akiknek akár az életét is veszélyeztetheted. Ha beteg vagy, vegyél ki betegszabadságot. Dolgozóként tudom, hogy ez nem olyan egyszerű, mégis erre kell törekedni.”
A népi gyógymódok, mint a méz, a csirkeleves a fokhagyma, vagy a gyömbér a leghatásosabbak nátha ellen
Vince itt is elővigyázatosságra int: „A népi gyógymódoknak a legtöbb esetben van alapjuk, azonban önmagukban sokszor nem elég hatásosak, főleg, ha már kialakult a betegség. Ezeket a népi gyógymódokat csak a hagyományos kezelés mellett érdemes használni.”
Sok ezer órát gyakorolják ezt a szertartást a japánok, ami nemcsak az egészségre, de a lelki békére is jótékonyan hat