Jelenleg ez jelenti a legnagyobb veszélyt a munkahelyedre
Az, hogy te mi miatt aggódsz a munkahelyeden, sok esetben teljesen különbözik attól, mint ami miatt a feletteseid aggódnak a céggel kapcsolatban. Egy frissen elkészült lista pedig arról adott képet, hogy a magyar cégvezetők teljesen más miatt aggódnak, mint a globálisan megkérdezett vezetők. Olyannyira, hogy ami globálisan első lett, az a magyaroknál az utolsó helyen áll, és ez bizony a te jövődre is kihathat.
Ezeket láttad már?
Globalizálódó világunkban a problémák is hasonlóak, de ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre megfelelő választ adjunk, szükséges az is, hogy pontosan tudjuk, hogy mi az a veszély, amire fel kell készülni. Ha a céged vezetői ezt rosszul mérik fel, az a te mindennapi megélhetésedre is veszélyt jelenthet, ezért fontos, hogy lehetőségeidhez mérten te is jelezd, milyen típusú veszélyre érdemes felkészülni.
Amitől a világ cégvezetői tartanak
92 ország több mint háromezer cégvezetőjét kérdezte meg az Allianz Trade arról, miben látják a legnagyobb kockázatot a cégükre nézve. Arra jutottak, hogy a három vezető kockázati tényező a digitalizációval, az éghajlatváltozással és a bizonytalan geopolitikai környezettel van összefüggésben. Ráadásul az első két helyen nem történt változás, a második legkockázatosabb dolog a megkérdezettek szerint az üzletmenet megakadása, beleértve az ellátási lánc megszakadását.
Ezt tavaly a megkérdezettek 34, idén 31 százaléka emelte ki. Hogy ez a félelem mennyire jogos, ahhoz elég csak visszagondolni a közelmúltban a Vörös-tengeri konfliktusokra és annak a világkereskedelemre gyakorolt hatására gondolni. A gyártási, vegyipari, élelmiszeripari és kiskereskedelmi szektorban tevékenykedő cégvezetők tartanak leginkább ettől a veszélytől.
Tavaly is első volt 34 százalékkal, idén már 36 százalékkal állnak az élen a kiberbűncselekmények. Ide sorolható a kiberbűnözés, informatikai hálózati és szolgáltatási zavarok, rosszindulatú szoftverek és zsarolóvírusok, adatszegésekkel kapcsolatos bírságok és büntetések. A kiberfenyegetések már harmadik éve a legfontosabb kockázati tényezőnek számítanak világszerte.
A felmérésre válaszoló vállalatvezetők leginkább az adatbiztonság megsértését tartják kockázatosnak, ettől 59 százalékuk tart, a második helyen az infrastruktúrát és fizikai eszközöket érintő támadások állnak 53 százalékkal, és ugyanennyire félnek a zsarolóvírusoktól is, hiszen ezek egyre gyakrabban okoznak problémát a világban. 2023-ban az ehhez kapcsolódó biztosítási kárigények 53 százalékkal növekedtek 2022-hez képest.
A magyar cégvezetők mástól tartanak
Izgalmas és egyben elgondolkodtató a magyar cégvezetők válasza. Ők a globális szinten legkockázatosabbnak ítélt kiberbűncselekményeket csak a kilencedik helyre sorolták a klímaváltozással együtt.
„Elsődleges veszélyforrásnak a természeti katasztrófákat adta meg a vállalati válaszadók 36 százaléka, ezzel a tavalyi hatodik helyről került előre a rangsorban. Ezután következnek 30-30 százalékos említési aránnyal a jogszabályi és szabályozási változások (például vámok, gazdasági szankciók, protekcionizmus), valamint a makrogazdasági folyamatok alakulásai (például infláció, defláció, monetáris politika, megszorító programok).
Új kockázati források a listában a tűz és robbanás okozta károk (24 százalék), a fizetésképtelenség (21 százalék) és az olyan piaci folyamatok, mint például az erősödő verseny, új cégek megjelenése, vagy a fúziók és felvásárlások (14 százalék)” - foglalja össze a felmérést végző cég.
Érdemes odafigyelni a veszélyekre
Valóban kockázatot jelentenek a magyar cégvezetők félelmei, azonban a szakértők is egyetértenek abban, hogy a kibertámadásokra vagy éppen a megfelelő adatbiztonságra jóval nagyobb figyelmet kellene szentelni, főleg, hogy a globális tapasztalatok is azt támasztják alá, hogy egyre növekednek az ilyen jellegű támadások és incidensek, amelyekre sokkal egyszerűbb és általában olcsóbb is felkészülni, mint közben és utána kezelni.
A mesterséges intelligenciát a támadók a támadások automatizálására és fejlesztésére használják, a gyenge rendszerek és védelem nélküli mobileszközök pedig tovább növelik a kitettséget. De hogy mit jelent ez a gyakorlatban? „Egy hackerek által intézett támadás a cégek teljes IT rendszerét blokkolhatja, ami súlyos károkat okozhat üzletileg, napokra visszaeshet az ügymenet.
Továbbá gátolhatják a számlázási belső irányítási rendszereket és az ügyfelekkel való kapcsolattartást is, visszaélhetnek a szervezet nevével, hamis számlaszámmal jelenhetnek meg, vagy akár a pénzügyi forrásaiktól is elvághatják a gazdaság résztvevőit” – hívja fel a figyelmet az Allianz.
