Műanyagszemét: mit kezdjünk vele, hogyan csökkentsük?
Nem tűnik túlzásnak a kijelentés, hogy a műanyagok fénykorát éljük. Mindenhol ott vannak körülöttünk, és sajnos nagyon sokszor csak arra várnak, hogy egyszeri használat után kidobjuk őket, és vásároljuk meg a következő eldobható terméket, csomagolást. Nézzük, mihez is kezdhetünk a minket körülvevő műanyaghulladékokkal, és hogyan csökkenthetnénk a hulladéktermelésünket!
Ezeket láttad már?
Gyűjtsük szelektíven – de melyikeket?
A műanyag egy összefoglaló név, több száz féle anyagot foglal magába. A műanyagokat 99%-ban kőolajszármazékokból állítják elő, és számos eltérő tulajdonságú és fajtájú létezik belőlük. Az alábbiakban ezek közül emelünk ki párat, amelyekkel a leggyakrabban találkozhatunk.
A műanyag dobozok, poharak, tubusok, zacskók, játékok, stb. többségén megtalálható a műanyag típusát jelző háromszögű címke, benne jellemzően egy betűkóddal vagy egy számmal. Az 1-6-ig terjedő számok a leggyakoribb polimerfajtákat, a 7-es szám pedig az egyéb műanyagokat jelöli. (Megjegyzendő, hogy az összetevők egy része – pl. műanyaglágyító ftalátok – használat közben kijuthat a műanyag szerkezetéből, és beoldódhat az abban tárolt élelmiszerbe, de akár közvetlenül az emberi szervezetbe is [pl. a gyermekjátékok esetében]).
Mit jelentenek tehát az egyes számok, és melyik kerülhet a szelektív kukába?
01 – PET (polietilén-tereftalát): Nem mérgező, újrafeldolgozható. Italos palackok, műanyag ablakkeretek, illetve polár pulóverek alapanyaga.
02 – PE-HD (nagy sűrűségű polietilén): Újrafeldolgozható. Tartalmazhat veszélyes anyagokat is, pl. krómtartalmú katalizátort, rákkeltő égésgátlót. Csövek, dobozok, kukák, zacskók készülnek belőle.
03 – PVC (polivinil-klorid): Gyártása során számos veszélyes anyag keletkezik, többek között ólomtartalmú stabilizátorokat adnak hozzá és higany marad vissza. Csövek, padlólapok készülnek belőle. Nem újrahasznosítható!
04 – PE-LD (kis sűrűségű polietilén): Újrafeldolgozható. Dobozok, fóliák, zacskók alapanyaga.
05 – PP (polipropilén): Hőre lágyuló műanyag, újrafeldolgozható. Joghurtos, margarinos dobozok készülnek belőle.
06 – PS (polisztirol): Több mérgező alapanyagot tartalmaz, nem újrafeldolgozható. A polisztirol tálcákon sokféle terméket árulnak (sajtok, húsok, gyümölcsök) illetve hőszigetelő lapok, hűtőtáskák is készülnek belőle (hungarocell).
07 – Egyéb: Minden egyéb műanyag, amely általában kevert anyagokból áll.
Fontos még megemlíteni az úgynevezett fémgőzölt csomagolásokat is, melyek kombináltak. Ezek vékony fémréteggel bevont műanyagok. Többek között az élelmiszer tartósságának megóvása érdekében kapják ezt a plusz réteget, de ennek köszönhetően nem újrahasznosíthatóak. Éppen ezért megtévesztő lehet a feltüntetett jelzésnél a PP felirat, miközben nem csak ebből áll. Ilyennel találkozhatunk, ha chipszet, diákcsemegét vagy müzliszeletet veszünk. Könnyen felismerhető, ha megnézzük a csomagolás belsejét, ami fémesen csillog, és ha összegyűrjük, akkor hangosan csörög.
Szintén említést érdemelnek az ún. komposztálható vagy biológiailag lebontható műanyagok. Ezekkel – a nemrég hatályba lépett egyszer használatos műanyagtörvény okán is – egyre többször találkozhatunk, azonban fontos megjegyezni, hogy szelektív gyűjtésük egyelőre nem megoldott. Az újrahasznosítható műanyagok közé nem dobhatóak, és mivel csak speciális, ipari körülmények között bonthatóak le, a szerves hulladékunkkal együtt sem szabad a komposztálóra dobni őket.
Újrahasznosítás helyett: újrahasználat és megelőzés
A hulladékhierarchiában az újrahasználat és a megelőzés is magasabb helyen szerepel, mint az újrahasznosítás. Mindennapjainkban is érdemes ezt figyelembe vennünk, és döntéseink során elsősorban a többször használható fogyasztási cikkeket és csomagolásokat részesíteni előnyben – környezeti szempontból mindenképpen jobb döntést hozunk ekkor.
Környezetünk mellett ráadásul saját egészségünket is védjük, ha kerüljük a műanyagok használatát. Mára jóformán mindenki tisztában van vele, hogy a mikroműanyagok emberi szervezetbe kerülése elkerülhetetlen. De mégis hogyan védekezhetünk ellene?
· Ha meg akarjuk védeni az egészségünket és a környezetünket, nagyon fontos, hogy kerüljük a hozzáadott mikroműanyagot tartalmazó termékeket, legyen az kozmetikum vagy bármi egyéb!
· Mivel a háztartásunkban található por mintegy harmada is mikroszál, ezért nagyon fontos, hogy szellőztessünk és porszívózzunk rendszeresen, valamint ha lehet, szabadtéren szárítsuk meg a kimosott ruháinkat.
· Próbáljuk meg minél több természetes anyaggal körbevenni magunkat (pl. fapadló, pamutfüggöny és pamut kanapéhuzat, gyapjúruhák stb.), illetve
· speciális szűrőt is használhatunk a mosásnál, ami megakadályozza a mikroműanyag-kibocsátás akár 90%-át is. (Egyetlen mosásnál akár 9 milliárd mikroszál is a szennyvízbe kerülhet egy új, EU által finanszírozott átfogó kutatás szerint).
További tippekért látogass el a Humusz Szövetség honlapjára (www.humusz.hu) vagy közösségi média felületeire (Facebook, Instagram).