Puffadsz? Fáj a hasad? Van rá megoldás!
Fáj a gyomrod, puffadsz, kényelmetlenül érzed magad bizonyos ételek fogyasztása után, de az orvosok eddig semmi okot nem találtak a panaszaidra? Lehet, hogy mégis van megoldás!
Ezeket láttad már?
Ételallergia, laktózérzékenység, cöliákia. Bizony, nem ritka, hogy a fent említett, diagnosztizálható kórképek állnak a gyomor-és bélpanaszok, puffadás, hasmenés hátterében. Ilyenkor a legtöbb esetben sajnos elengedhetetlen a diéta szigorú betartása. Azzal azonban általában meg is oldódnak a panaszok. Na, de mi van akkor, ha te semmilyen vizsgálattal kimutatható betegségben nem szenvedsz, a tüneteid mégis fennállnak?
Irritábilis bél
Maga az IBS nem egy konkrét vizsgálatok alapján kimutatható betegség, inkább akkor szoktak rá az orvosok gyanakodni, ha semmilyen okot nem találnak a háttérben, ugyanakkor a kellemetlen, gyomrot és beleket érintő tünetek rendszeresen jelen vannak. Ilyen a puffadás, a szorulás vagy éppen hasmenés, a bélmozgásokhoz kapcsolódó fájdalom. Szerencsére az IBS kezeletlenül sem veszélyes, a panaszok lehetnek csak zavaróak. Fontos tudni, hogy ezek a tünetek sok más egyéb, olykor nagyon súlyos betegségre is jellemzőek lehetnek, mint a vastagbélrák vagy a bél érintettségű endometriózis. Ha tehát orvoshoz fordulsz, fontos, hogy alaposan beszámolj a tüneteidről és minden lehetséges vizsgálatot végeztess el, mielőtt arra jutnátok, hogy semmi egyéb nem állhat a háttérben, mint IBS. Mivel nincs konkrét oka ennek a betegségnek, érdemes megfigyelni, milyen ételek fogyasztása után erősödnek a tünetek, és azokat kerülni. Az alapvető egészséges életmód segíthet: a sok folyadék, a rostban gazdag étrend, a sport, a stressz csökkentése, de szükség lehet bizonyos ételcsoportok kizárására is. Ha gyakran puffadsz, érdemes kerülni a gázképződést elősegítő ételeket és étkezési szokásokat. Sokan esküsznek a gluténmentes és az úgynevezett FODMAP diétára is.
Mi az a FODMAP?
A betűszó a Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok kifejezést takarja. Ezek a vegyületek bizonyos szénhidráttípusokban találhatóak meg, és egyes megfigyelések szerint a FODMAP-mentes diéta követése enyhítheti a irritábilis bél okozta panaszokat. Sajnos ezek az ételek gyakran egészségesek (és finomak!), ezért a diéta betartása nem mindenkinek egyszerű és örömteli. Ha nagyon szenvedsz a panaszaidtól, azért érdemes egy próbát tenned, hátha a jelentős javulás meghozza a kedvedet, hogy átalakítsd az érendedet.
Magas FODMAP-értékű, tehát nem ajánlott például az alma, a mangó, az avokádó, a legtöbb hagyományos tejtermék és gabonaféle. Az összeset lehetetlen lenne itt fölsorolni, de az interneten számos helyen találsz táblázatokat. Ha azonban drasztikusan át szeretnéd alakítani az étkezésedet, mi azt ajánljuk, a pontos orvosi diagnózissal a kezedben keress fel egy dietetikust, aki egyénre szabott diétás tervet ad neked.
Egy újabb rejtélyes betűszó
Az NCGS magyarul a nem cöliákiás gluténérzékenység rövidítése. Ez azt jelenti, hogy valaki akkor is gyomor-és bélrendszeri, illetve egyéb panaszokat tapasztal a gabonafélék, illetve a glutén tartalmú ételek fogyasztásakor, ha a vizsgálatok sem gabonaallergiát, sem gluténérzékenységet nem mutatnak ki nála, ugyanakkor tünetei javulnak a gluténmentes diéta hatására. Ez az állapot több szempontból is élénken érdekli a kutatókat. Egyfelől sokkal gyakoribb, mint a cöliákia (amely a lakosság mindössze 1%-ánál fordul elő), másfelől azonban nagyon változatos panaszokat tapasztalnak az ebben szenvedők, viszont továbbra sem tudják vérből vagy egyéb módon kimutatni a szervezetből, hogy pontosan mi okozza. Míg a cöliákiásoknak egész életen át tartó diéta szükséges, ugyanis a glutén fogyasztás számukra súlyos tünetekkel és hosszútávon egészségkárosodással járna, addig az eddigi kutatások szerint elképzelhető, hogy az NCGS-ben szenvedőknél egy idő után vissza lehet vezetni a glutént az étrendbe.
