Minden, amit a klímatváltozásról tudnod kell dióhéjban
Hogy mi is pontosan az éghajlatváltozás? Röviden olyan általános tényezők, mint például a hőmérséklet és a csapadék hosszú távú változása egy régióban. A NASA tudósai megfigyelték, hogy a Föld felszíne melegedik, és a feljegyzett legmelegebb évek többsége az elmúlt húsz évre esett. Na de miben különbözik az éghajlat szimplán az időjárástól, és miért fontos, hogy te is pontosan tisztában legyél mindazokkal a következményekkel, amit az éghajlatváltozás okozhat?
Ezeket láttad már?
Az időjárás leírja a jelenlegi, kültéri viszonyokat egy adott helyen. Például, ha látod, hogy éppen esik kint az eső, akkor ezzel el is mondhatod, hogy milyen a mai időjárás. Az eső, a hó, a szél, a hurrikánok és a tornádók mind időjárási események, az éghajlat viszont jóval többet foglal magában mondjuk néhány esős napnál. Az éghajlat leírja azokat az időjárási viszonyokat, amelyek egy adott régióban az év egy adott időszakában várhatók. Általában esős vagy száraz? Jellemzően meleg vagy hideg? Egy régió éghajlatát úgy határozzák meg, hogy hosszabb időszakon keresztül – általában legalább 30 éven át – megfigyelik annak időjárását. Így például 1-2 hét esős időszak nem változtatna azon a tényen, hogy Phoenix általában száraz, sivatagi éghajlattal rendelkezik. Annak ellenére, hogy éppen mondjuk az esőzés jellemző, mégis arra számítunk, hogy Phoenixben hamarosan száraz lesz az időjárás, mert általában ez a helyzet.
Az éghajlatváltozás az általános körülmények – mondjuk a hőmérséklet és a csapadék – hosszú távú változását írja le egy adott régióban. Például 20 ezer évvel ezelőtt az Egyesült Államok nagy részét gleccserek borították, ma viszont melegebb az éghajlat és kevesebb a gleccser. Ha már globális éghajlatváltozásról beszélünk, akkor az egész Földet érintő általános hosszú távú változásokról van szó. Ide tartozik a hőmérséklet melegedése, a csapadékváltozások, valamint a Föld felmelegedésének hatása, például az emelkedő tengerszint, a zsugorodó hegyi gleccserek, az, hogy a jég a szokásosnál gyorsabban olvad Grönlandon, az Antarktiszon és az Északi-sarkvidéken, valamint az is, hogy megváltozik a növények virágzása. A Föld éghajlata folyamatosan változik, ez viszont napjainkban sok esetben egyáltalán nem pozitív.
Több kutatás is azt az eredményt mutatta ki, hogy a Föld átlagos hőmérséklete sokkal gyorsabban nőtt, mint ahogyan az elmúlt 150 évben arra a tudomány számított. Valójában az elmúlt öt év az elmúlt évszázadok legmelegebb öt éve volt. Sok embert, köztük a tudósokat is aggasztja ez a felmelegedés. Ahogyan a Föld éghajlata folyamatosan melegszik, a viharok, például a hurrikánok esetén várhatóan egyre inkább emelkedni fog az esőzések intenzitása és mennyisége, de az aszályok és a hőhullámok is intenzívebbé válnak. Amikor pedig az egész Föld hőmérséklete egy-két fokkal megváltozik, a Föld növény – és állatvilágának egészségére is kihat.
A Föld éghajlatváltozásához sok tényező járul hozzá, a tudósok azonban egyetértenek abban, hogy a Föld az elmúlt 50-100 évben egyre melegebbé vált, ez pedig főként emberi tevékenységek következménye. Bizonyos gázok a Föld légkörében megakadályozzák a hő távozását, ezt hívjuk üvegházhatásnak. Ezek a gázok melegen tartják a Földet, akárcsak az üvegház üvegje a növényeket. Az olyan dolgok, mint például az autók, a buszok és a gyárak gázkibocsátása felborítják a természetes üvegházhatást. A légkör több hőt fog be, mint korábban, ami a Föld hőmérsékletének emelkedéséhez vezet.
Amikor bizonyos emberi tevékenységek üvegházgázokat hoznak létre, a Föld felmelegszik. Ez azért fontos, mert az óceánok, a szárazföldek, a levegő, a növények, az állatok és a Nap energiája egyaránt hatással vannak egymásra. Mindezen dolgok együttes hatása pedig a globális éghajlatot is alakítja. Más szavakkal, a Föld éghajlata úgy működik, mint egy nagy, összekapcsolt rendszer. A dolgokról, mint rendszerekről való gondolkodás pedig azt jelenti, hogy meg kell vizsgálni, hogy az egyes részek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A NASA Föld-megfigyelő műholdjai információkat gyűjtenek arról, hogyan változik a bolygónk légköre, valamint hogyan alakul a vizek és a szárazföldek helyzete. Ezen információk birtokában a tudósok megfigyelhetik, hogy a Föld rendszerei hogyan működnek együtt. Mindezek a tények pedig egyértelművé teszik, hogy ha teszel néhány apró változást a Föld megóvása érdekében, az is a rendszer részét képezi, hiszen sok kicsi sokra megy. Éppen ezért fontos, hogy szem előtt tartsd azt, hogy te magad is tehetsz a globális felmelegedés elhatalmasodása ellen.
