Nézzük, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy nőnek karrierje során

Toborzás és kiválasztás

Kata az egyetem elvégzését követően elkezdett munkát keresni. Szeretett volna értékesítőként elhelyezkedni, de az álláshirdetésben olyan elvárt tulajdonságok szerepeltek, amelyek Kata szerint sokkal versengőbb, magabiztosabb és aktívabb személyt írtak le, mint amilyennek saját magát tartotta. Végül ugyan egy marketing céghez küldte el az önéletrajzát, de eredeti terveivel szemben nem értékesítő, hanem adminisztratív pozícióra, ami a kiírás alapján sokkal inkább támogató, megértő és megbízható személyt igényelt.

Kata munkahelyválasztását támasztja alá a Gaucher és munkatársai által 2011-ben által végzett vizsgálat is, ami szerint azokban a szakmákban, ahol elsősorban férfiak dolgoznak, a hirdetések nagyobb valószínűséggel tartalmaznak olyan férfiakhoz köthető sztereotip kifejezéseket, mint „vezető, versenyképes, domináns”, mint azokon a foglalkozási területeken, ahol főként nők dolgoznak. Több hasonló eredménnyel járó kutatás alapján a brit Totaljobs közel 77 ezer álláshirdetés mentén mutat rá erre a jelenségre. Korábbi brit kutatások által feltárt nemi sztereotípiák alapján közel 500 ezer nemhez kapcsolódó jelzőt találtak a kiírásokban. A leggyakrabban használt férfi sztereotípiákhoz köthető jelzők voltak: vezető, elemző, versenyképes, aktív, magabiztos. A női sztereotípiák esetében: támogató, felelősségteljes, megértő, megbízható, elkötelezett szavak szerepeltek. A tanulmány arra mutat rá, hogy a férfias sztereotípiákat alkalmazó szakmai területek elsősorban a tudományhoz, a marketinghez és az értékesítéshez kapcsolódnak, míg a nőkkel szemben sztereotip hirdetések elterjedtek az adminisztráció, a háztartáshoz köthető munkakörök és a szociális ellátás területén. Ezeknek a kiírásoknak az esetében a nők hajlamosak azt hinni, hogy az adott területre nem megfelelő jelöltek, az ilyen jellegű nyelvi jelek megerősíthetik a szélesebb társadalmi meggyőződést arról, hogy melyik nem „tartozik” vagy „nem tartozik” egy adott szakmai szektorhoz.

Bérigény és bértárgyalás

Kata izgatottan készült az állásinterjúra, ahol végül kizárólag férfi vezetőkkel találta szemben magát. A kérdésekre könnyen adott választ, magabiztosnak érezte magát mindaddig, ameddig a bértárgyalásra nem került a sor. Kata tudta, hogy amiben most megállapodnak hosszú távú hatással lesz az életére, mert a későbbiekben biztosan nem merne fizetésemelést kérni, ugyanakkor attól is tartott, hogy ha túl magas összeget kér, rossz benyomást kelt vagy nem veszik fel az állásra.

Kata aggodalma és megérzése, tudományosan is bizonyított tényeken nyugszik. A Harvard kutatási eredménye szerint a jobb fizetést kérő női jelölteket a férfiaknál kedvezőtlenebbül ítélték meg a bérigényt értékelő kísérleti személyek, különösen, ha azok férfiak voltak. A vizsgálatban résztvevő női értékelők mind a férfi mind a női bérigénnyel rendelkezőket negatívan ítélték meg. Emellett a nők lényegesen kisebb valószínűséggel kértek kedvezőbb fizetést a férfi döntéshozóktól. A nők bérigényével kapcsolatos kutatás során német és olasz egyetem kutatói a várható kezdő fizetésekben mutatkozó nemi eltérést vizsgálták. Az eredmények 5-15%-kal alacsonyabb bérelvárásokat mutattak a női hallgatók részéről Németországban. Egyes kutatások szerint azonban ez a különbség már a felsőoktatásba történő belépés előtt megfigyelhető. Erre mutat rá egy német kutatás, ami a középiskolai végzős diákok bérigényét térképezte fel. Ez alapján a lányok 16%-kal kevesebb jövedelemre számítanak, mint a fiúk. Számukra sokkal inkább elképzelhető egy alacsonyabb, de stabil fizetés. A fiatal nők már a munkaerőpiacra lépés előtt alacsonyabb bérelvárásokat támasztanak, mint a férfiak, ami bérszakadékhoz és a szakmai területeken tapasztalható nemi eltéréshez vezet.

Meetingek, megbeszélések

Katát végül felvették az állásra, és soha nem tudta meg, hogy hasonló pozícióban dolgozó férfi kollégáihoz képest kevesebbet kért-e. Idővel maga mögött hagyta a kellemetlen emlékeket és fokozatosan egyre magabiztosabban végezte a munkáját, sok tapasztalatra és komoly rutinra tett szert. Sokszor adott négyszemközt tanácsot a kollégáinak egy-egy munka elvégzése kapcsán, mégis, amikor a heti meetingekre került sor, nem mert megszólalni. Csöndben ülte végig a megbeszélést, amin sokszor arra kérték, hogy jegyzeteljen. Amikor befejezték az értekezletet, Kata néhány női munkatársával együtt összeszedte az asztalon hagyott kávéscsészéket, poharakat, tányérokat. Kata háttérbe húzódása az értekezleteken nem egyéni eset. A megbeszéléseken, ahol férfiak és nők egyaránt jelen vannak, a nők átlagosan 25%-kal kevesebbet beszélnek, mint férfi kollégáik. Ez a szám a jelenlévő férfi munkatársakkal és a két nem arányának különbségével nő. Emellett a munkahelyi meetingeken jellemzően megjelenő hátrányos megkülönböztetése a nőknek, amikor a munkahelyi láthatatlan munka terhe is rájuk hárul. Az „irodai házimunka” magában foglalja a jegyzetek készítését (amennyiben az nem része a hivatalos munkakörnek), pénzgyűjtést a munkatárs születésnapi ajándékához, a pakolást és takarítást egy ebéddel egybekötött megbeszélés után és a következő találkozó ütemezését. Az „Elephant in the Valley”című tanulmányban a Szilícium-völgyi tech cégeknél dolgozó, több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező nők közel fele arról számolt be, hogy olyan „irodai házimunkát” kértek tőle, amelyre férfi kollégáit nem kérték. Kata szakmai életútja nem egyéni eset, számtalan nő ütközik a fenti akadályok egyikébe vagy akár mindegyikébe. Most elsősorban a munkahelyi tapasztalatok kezdeti nehézségeiről olvashattatok, míg cikksorozatunk első része arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiaci nemi egyenlőtlenségek egészen a gyermekkori szocializációhoz vezethetők vissza. Kövessétek cikksorozatunkat, amelynek következő részében további egyéni tapasztalatokon és nemzetközi kutatásokon keresztül mutatunk rá a munka világában megjelenő nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésekre.

Ha szeretnél többet olvasni azokról az okokról, amelyek Kata tapasztalatainak a hátterében állnak, és kíváncsi vagy a lehetséges megküzdési stratégiákra, regisztrálj Tudatos lépés hírlevelünkre!

Szerző: Csernus Fanni

nemek közötti egyenlőség programmunkatárs

Amnesty International Magyarország