Miért olyan nehéz újra randizni egy nehéz szakítás után?

Bilics Tímea vagyok, life coachként társkeresőkkel foglalkozom és segítem őket a tudatos párkeresés útján, amit Szingli Coaching-nak neveztem el. A folyamat célja megtalálni és kihangsúlyozni a társkereső pozitív tulajdonságait és arra építkezve biztatást nyújtani, hitet, reményt építeni a hozzám fordulókban. Ezzel párhuzamosan megkeressük, vajon miért nem jött el eddig az Igazi, mi hiányzik még ahhoz, hogy meg tudjon érkezni a leendő partner a társkereső életébe. Együtt átnézzük az elvárás rendszerüket, feltárjuk, miben lehet vagy kell még fejlődni és megdolgozzuk, fejlesztjük a szükséges területeket, feloldjuk az akadályozó tényezőket. A hozzám fordulók gondolkodásmódjában számos hasonlóságot tapasztalok. A szerelemről, a szeretetről, és a párkapcsolat működéséről, sőt egyáltalán az érzelmekről nem tanítanak az iskolában, önmagunktól pedig természetszerűleg nem tudjuk, hogyan működnek.

A fenti témában blogot és cikkeket írok és egy könyvem is készülőben van.

Most pedig a GLAMOUR online felületén is olvashatjátok írásaimat

A közismert mondás szerint valaminek a vége egyben egy új dolog kezdete is. Ez úgy hangzik, mintha valami könnyed és természetes dolog lenne, de az életben valahogy nem érezük ilyen egyszerűnek az átmenetet.
Véget ért egy kapcsolatod és most megint egyedül vagy, újra a társkeresők piacán állsz tétován. Magad sem érted mit keresel újra itt és felteszed a kérdést: "Most tényleg megint újra kell kezdeni?". Közben ott van még a régi kedves emléke, sajog a szíved, visszafele tekintgetsz, és egyre a közösen töltött percek járnak az eszedben.
Minél hosszabb volt a kapcsolatod, annál idegenebb és ijesztőbb lehet a helyzet, annál távolibbnak tűnik az esély és egyáltalán a felvetés, hogy valaki mással folytasd a mindennapokat. Nagyon vágynál újra kapcsolódni, újra szeretni, és eszeveszett módon hiányzik az ölelés, az összebújás, a kedves szó. De vissza már nincs út és nem tudod, merre lehet az előre, hogyan kezdhetnél az egészhez újra hozzá.
Hadd segítsek kicsit ebben. Azt gondolom, fejben és lélekben kell kezdeni, mielőtt bármilyen lépést tennél a való életben.
Először is: valóban készen állsz-e? – kérdezem én. A válasz többségében egy határozott igen, de lépjünk csak egyet hátrébb, nézzünk rá, mit is jelent ez pontosan.
Vajon van-e benned még düh, harag, bosszankodsz még az előző kapcsolatod miatt?
Keresed még a miérteket és a válaszokat, beszélsz még róla a barátnőknek?
Szóba jön még, hogy vele így és így, ezt meg ezt csináltuk, itt voltunk nyaralni?
Szoktad még a közöségi médiában a képeit nézegeti, netalán az új párja után kutatni?
Felkavar, elszomorít, ha hírt hallasz róla vagy összetalálkoztok, talán elkerülöd a korábbi közös helyeket?
Kevesebbnek, kevésbé vonzónak vagy értékesnek érzed magad, amióta nem vagytok együtt?
Sokszor eszedbe jut, netalán írsz neki még néhanapján egy-egy üzenetet, legalább egy boldog születésnapot?
Ha bármelyik kérdésre igen a válasz, akkor sajnos még ő lakik a szívedben. Nincs hely az újnak, és nem állsz készen, hogy újra nyiss, még veled van a régi kedves emléke.
Természetes, hogy akkor is hiányzik, ha a vége már nem volt szép, ha már sok volt a veszekedés, ha nem jól bánt veled.
Pozitív zsetonoknak nevezzük mindazt, ami ott tart egy kapcsolatban a kellemetlenségek ellenére is. Lehet ez a "szükség van rám", a "szerethető vagyok", az "elég vagyok" érzése, ami mélyen legbelül azt súgja, hogy maradj.
Elgondolkodtál azon, hogy vajon mi volt számodra ez a pozitív zseton? Mi tartott ott, miért tartottál ki, miért reménykedtél, hogy minden megváltozik?
Picit félelmetes érzés most, picit szorongató érzés, tudom. Egyre azon jár az eszed, hogy kivel osztod meg a gondolataidat, kinek meséled el a napodat. Vajon ki ölel át és vígasztal meg, vajon mivel töltöd majd a hétvégét, kivel mész nyaralni?
Megszoktad, hogy van melletted valaki és most egy hatalmas üres lyuk tátong az összes közösen töltött idő és program helyén, amit nem tudod, mivel lehetne betömni.
Hidd el nekem, valahogy lesz, ahogy eddig is mindig eltelt az idő. Adj időt magadnak és az érzéseidnek, mindennek eljön az ideje, de lehet picit még várni kell rá. Addig is fordulj befelé, légy magaddal, aludj sokat, töltődj.

Sose gondoltad volna, hogy te leszel az a lány, aki ennyi idősen még mindig keresi a párját?

Sose gondoltad volna, hogy te leszel az a lány, aki ennyi idősen még mindig keresi a párját?

Második lépésben nézz rá arra, mi volt a Te felelősséged.


Vajon mi vezetett ide, hogy most megint egyedül vagy? Mi az, amit másképp tehettél volna, mi volt a Te hibád? Kérlek, azt ne mondd, hogy Te nem hibáztál, mert ez ebben a formában biztosan nem igaz. Lehet, hogy a másik volt, aki előbb érezte a végét, félrelépett, nem bánt veled szépen vagy nem tett bele mindent, de Te hol voltál, addig mit csináltál?
Lehet, hogy csak nem vetted észre vagy nem akartad észre venni. Lehet, hogy abban reménykedtél, majd megváltoznak a dolgok, lehet, hogy némán tűrtél vagy még jobban kedvére tettél, mert féltél, hogy elveszíted és nem tudtad elképzelni a jövőt nélküle. Bármelyik is az, bizony Te is ott voltál, benne maradtál, nem szóltál, ez a Te részed a történtekben.

Azután kezdj el értékelni és tervezni.


Hogy mindezekre tekintettel mit változtatsz a jövőben? Például gyakrabban kezdeményezel beszélgetést arról, ha rossz érzésed van? Elmondod majd, ha valami bánt, felteszed magadnak a kérdést, hogy ez valóban jó-e neked? Eszedbe jut majd, hogy miért engeded, hogy másfele menjenek a dolgok, mint ahogy jó neked?
És mi kell mind ehhez? Önértékelésben, önbizalomban növekedni, a saját vágyaidat és igényeidet jobban megismerni? Mi segít majd ebben téged legközelebb? Hogyan tudsz ebbe az irányba elmozdulni? Mi ad erőt, amikor elszomorodsz, ki áll majd melletted?
Végül pedig gondold át a hogyan továbbot. Milyen lesz az az ember és kapcsolat, akit legközelebb beengedsz az életedbe? Mire vágysz valóban? És ami még fontosabb, mire nem? Mik azok a jelek, amikre legközelebb figyelni fogsz? És leginkább, mi az, amitől Te boldogan és szeretve érzed magad?
És valahol itt nyílik meg az új kezdet majd, amire vársz. Akkor süt majd ki újra a Nap, amikor figyelmedet a múltról a jövő fele fordítod. Ezen a ponton lesz majd újra mosoly az arcodon és költözik szívedbe egyfajta bizonyosság, hogy van tovább, hogy neked is van tovább.
És akkor tudod majd kimondani a mondatot: valaminek a vége egyben egy új dolog kezdete is. És ekkor valóban megérkezik valami könnyed és természetes érzés, hogy nem is olyan nehéz az az átmenet.
Szeretettel,
Bilics Tímea – Szingli Coach, a tudatos párkeresés szakértője
www.bilicstimea.hu