Miért hízunk el? Lehetnek pszichés okok?

Sokat olvashatunk arról, hogy mennyire veszélyes állapot, ha valaki túlsúlyos, hiszen rengeteg betegség rizikófaktora megnő. Ilyen például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívproblémák, a légzési nehézség, sőt, a rák kialakulásával is összefüggésbe hozzák az elhízást. De mi a helyzet a lelki háttérrel? Vagy tényleg minden a genetikán múlik?

Kétségtelen, hogy kiemelten magas az örökletesség szerepe, de mégsem foghatunk mindent erre, illetve a mozgásszegény életmódra és a helytelen táplálkozásra!

Pszichológusok igazán érdekes eredményekre jutottak. Azt találták, hogy az elhízásnak egyfajta védő szerepe van a negatív hatásokkal szemben. Azaz mi történik? A személy szeretne távolságot tartani a környezetével, de általában ezt nem teheti meg, például nem léphet ki a párkapcsolatából, nem konfrontálódhat a szüleivel, nem hagyhatja ott a munkáját. Így kialakít egy sajátos "pajzsot" a zsírpárnák formájában, ami őt a szó szoros értelmében megközelíthetetlenné teszi, sajátos védelmet biztosítva.

Az evés pótcselekvésként is működik, amivel oldani lehet a szorongást, a stresszt. Mit tesznek sokan, amikor rosszkedvűek vagy dühösek? Elmajszolnak egy tábla csokit, megesznek egy zacskó csipszet, ezzel csökkentve a feszültséget. Persze ilyenkor a szervezetnek jól jön a cukor, a boldogsághormon, és egyebek, amitől aztán meg is tanulja a személy, hogy ha baj van, a kaja segít. Mindennek nyoma marad, de nem baj, hisz "ennyi élvezet nekem is jár". Strandszezonban pedig jöhet az önmarcangolás, illetve a vékonyabb hölgyek bírálata. Azonban ez egy ördögi kör, melyből egyedül általában nincs kiszállás.

Persze a túlsúlyosak alacsony önértékelésére rátesz még egy lapáttal, hogy a kultúránk leplezetlenül becsmérli őket, sőt, olyan sztereotípiák kapcsolódnak hozzájuk, hogy akaratgyengék, lusták, megbízhatatlanok.

Mi lehet a megoldás?

A kérdésre a válasz nagyban függ az elhízottság mértékétől, attól, hogy mióta áll fenn ez az állapot, illetve, hogy ténylegesen mi okozza. Nem mondhatjuk ugyanis, hogy minden kövér ember rossz környezetben él. A testedzés hiánya és a helytelen táplálkozás önmagában is lehet ok, ahogy azt sok helyen olvashatjuk is. Ilyen esetben ajánlott akár egy dietetikus, akár egy edző útmutatását kérni. Más betegség szövődménye is lehet a kövérség, ekkor a szakorvosra érdemes hallgatni. Ha valakinek lelki gond okozza a hízást, azzal legbelül általában tisztában van. A kérdés, hogy mikor teszi le a kanalat, és mer szembenézni a problémájával, illetve keres-e valakit, például egy pszichológust, aki segít neki.