Mi áll a meghitt karácsony mögött? Főzés, mosás, takarítás és az érzelmi házimunka

Jó esetben a karácsony és az azt megelőző időszak az évnek az a szakasza, amikor már mindenki várja a pihenést, a kikapcsolódást, az ünnepi menüt és a meghitt hangulatot. Ezeknek a megteremtése azonban rengeteg munkával, idővel és energiával jár. A karácsony amellett, hogy a szeretet ünnepe, a fokozott mennyiségű láthatatlan munka, frusztráció és fáradtság időszaka is, ami elsősorban a nőket terheli.

A láthatatlan munka fogalma Arlene Daniels szociológus 1987-ben publikált tanulmányában jelent meg először. Olyan fizetetlen munkára utal, amelynek jelentőségét figyelmen kívül hagyják, nem ismerik el, nem szabályozzák, így annak ellenére, hogy a gazdasági termelés létrejöttének alapját adja, annak mérőszámában mégsem jelenik meg. A KSH definíciója szerint „a láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai.” Ahogy arra számtalan európai és nemzetközi vizsgálat is rámutatott már, a társadalom ezen tagjai általában a nők.

Eurostat kutatások alapján az EU tagállamokban élő 18 év alatti gyermeket nevelő nők 93%-a lát el napi szintű gyermekgondozási és nevelési munkát, míg a férfiaknak csak 69%-a. Magyarországon is ez a tendencia figyelhető meg. Svédországban, ahol hozzávetőleg három hónapos az apaszabadság, az apáknak és az anyáknak is több mint 90%-a végez ilyen jellegű tevékenységet naponta. Az eltérés a háztartási munka esetében minden országban nagyobb. Az EU-ban élő nők átlagosan 78%-a végez napi szinten főzéshez és más házimunkához kapcsolódó feladatot, míg a férfiaknak csak körülbelül harmada. Magyarországon a nők esetében ez 56%, a férfiaknál 14%, ami az EU-ban mért egyik legalacsonyabb érték.

A KSH időmérleg vizsgálata alapján a magyar nők még mindig több mint kétszer annyi időt töltenek háztartásához kapcsolódó munkával, mint a férfiak: naponta kb. 183 percet, míg a férfiak csak 78-at. A nők a legtöbb időt főzéssel, terítéssel és tálalással töltik (napi 79 percüket emésztik fel ezek a feladatok), amiből a férfiak átlagosan csupán 18 percben veszik ki a részüket. Emellett a mosogatás, a takarítás és rendrakás a legidőigényesebb házimunka Magyarországon, amivel a nők napi 33 percet töltenek, a férfiak azonban alig 6-8 percet. A házkörüli feladatok esetében 30 perc a férfiak belefektetett munkaideje, a nőknek 10 perc.

Ezzel az összetett listával azonban még közelről sem merítettük ki a láthatatlan munka megjelenésének formáit. Még a fent írtaknál is kevésbé veszi észre és értékeli a társadalom az érzelmi házi munkát, amit a hagyományos értelemben vett láthatatlan munkához hasonlóan, a nők jelentősen nagyobb arányban és több időben végeznek. Ez a kognitív munka magában foglalja a szükségletek előrejelzését, azok kielégítési lehetőségeinek meghatározását, a döntéshozatalt és az események nyomon követését. Egyszerűbben megfogalmazva, aki ezt a munkát végzi, észben tartja, hogy mikor mi van a hűtőszekrényben, kinek mikor van a születésnapja, mikor fogy el a mosópor, ki mit kapott tavaly ajándékba, melyik gyereknek melyik nap hányra kell különórára mennie, mikor kell befizetni az osztálypénzt és még sorolhatnánk. Ez mind rengeteg odafigyelést, energiát, illetve szellemi és gyakorlati szintű munkát igényel.

A kognitív munka pszichésen és fizikailag is rendkívül megterhelő, és még a korábban felsorolt munkafolyamatoknál is kisebb figyelmet kap, így sokszor vezet konfliktusokhoz.

Karácsonykor a kimerítő házimunka mellett az ajándékvásárlás, a csomagolás, a kártyaírás és a listakészítés, a gyermek(ek) iskolai vagy óvodai karácsonyi programra való felkészítése is sok energiát vesz el, csakúgy mint annak észben tartása, hogy ki mit szeretne karácsonyra, mit kapott tavaly és milyen ételallergiája van. Sokan úgy érzik, elvárják tőlük, és ha ennek nem tudnak megfelelni, könnyen bűntudatuk lehet.

A mindennapos fizetetlen munka egyenlőtlen elosztása ahhoz vezet, hogy a nők sokszor kénytelenek a stabil anyagi hátteret biztosító fizető munkájukat otthagyni, sokkal magasabb arányban vállalnak részmunkaidős állást és határozottan nagyobb számban esnek ki végleg a munkaerőpiacról a gyermekvállalás miatt. A harmadik gyermek után a nők foglalkoztatottsági rátája jelentősen csökken. Többek között ez vezet a nemek közötti bérszakadékhoz, ami jelenleg Magyarországon 18%, vagyis átlagosan ennyivel kevesebb bért kapnak a nők. Az Európai Unió legújabb nemek közötti bérszakadékra vonatkozó irányelve a bértranszparenciát, mint a probléma megoldásának egyik leghatékonyabb formáját említi.

Az Amnesty International Magyarország petíciót indított a nemek közötti bérkülönbségek átláthatóságáért. Írd alá te is, hogy a különbségek végre Magyarországon is láthatók legyenek, és így további lépéseket tehessünk a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőségért.

Kellemes, valóban pihentető ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Szerző: Csernus Fanni

nemek közötti egyenlőség programmunkatárs

Amnesty International Magyarország