Mi a legnehezebb egy anyuka számára a karanténban?

Persze szuper szerencsés vagyok, mert igazából a gyereknevelés mellett a munkámról sem kell teljesen lemondanom, csak megtalálnom a megfelelő balanszot a kettő között.

Mióta és kikkel vagy karanténban?
Március 13-a óta dolgozik itthon a férjem, szóval én azóta számítom a családi karanténunk kezdetét. Hárman vagyunk itthon, a kislányunkkal, Bellával.

Ha dolgozol, mit, és hogyan oldja meg a család?
Esküvő- és rendezvény szervező cégem van, így most sajnos nem igazán van munkám, hiszen minden rendezvény lemondásra került, nagyjából egész nyárra. Ettől függetlenül soha nem tudok tétlenül ülni, így most is kihasználom a kislányom összes alvásidejét, és az estéket arra, hogy dolgozzak, most épp a közösségi média menedzselésébe segítek be egy cégnek. (Régebben reklámszakmában dolgoztam, és manapság is vállalok még ilyen jellegű munkákat is.) Szerintem ebben a szituációban szuper rugalmasnak kell lenni, elő kell kapni minden tartalék tudást, és bevetni, ahol lehet. A férjem normál munkaidőben dolgozik, így napközben én csak akkor tudok dolgozni, amikor Bella alszik.

Hogy telnek a napjaitok?
Szerencsére jó hangulatban telnek a napjaink, mindig is kötött napirendünk volt, ezt most is tartjuk, így nem folyunk szét. Reggel jógával indítom a napomat, majd közös reggeli, ezt követi egy tíz perces kávézás a kanapén, ami a reggeli énidőm, aztán a férjem Kari dolgozni kezd, mi meg Bellával játszunk a kertben, vagy ha hideg van akkor olvasunk, kézműveskedünk, bábozunk a lakásban. Majd jön a déli alvás, ez alatt szoktam dolgozni és főzni is, még szerencse, hogy a kislányom remek alvó. Alvás után ebédelünk, majd, ha tehetjük, kirándulni, biciklizni megyünk. Vacsora, esti rutin és fektetés és utána jön a nagyon fontos énidő, amibe a hobby projektjeim férnek bele, plusz a barátnős facetime-ok, vagy sorozatnézés, horgolás.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon Jennifer Kiralyfalvi (@jennifer_kiralyfalvi) által megosztott bejegyzés, Máj 9., 2020, időpont: 4:44 (PDT időzóna szerint) src="//www.instagram.com/embed.js">

Mi hiányzik lejobban?

A barátaink és a közös programok. Nagyon társaságkedvelő típus vagyok, számomra kifejezetten nehéz az itthon ülés, még szerencse, hogy az elmúlt két év gyerekezés jó edző volt, így most ezt az időszakot is meglepően jól viselem.

Mik a legnehezebb ebben az időszakban?
Említtetem, hogy nekem is nagyon hiányoznak az emberek, emellett az is nehezen élem meg, hogy nem tudok Bellával gyerekes programokat csinálni. Nagyon aktívak szoktunk lenni, folyton járunk játszótérre, meg különböző foglalkozásokra, vagy kis barátokkal ide-oda.De talán, ami a legnehezebb, hogy úgy érzem, nincsen kikapcsolódási lehetőség a mókuskerékből, nagyon hiányzik a nagyik segítség, ami nekünk szerencsére eddig adott volt.

A gyerekeddel hogyan alakult a kapcsolatod az elmúlt hetekben?
Érdekes kérdés, nyilván a rengeteg együttlétnek az elején nagyon örült Bella, különösen, hogy Apa is itthon van, és sokkal többet vagyunk hármasban, mint azelőtt, de ettől függetlenül azt érzem, sok negatív hatása is van ennek az időszaknak rá. Például a nagyszülőkkel eddig kialakult önálló programok most teljesen visszaestek, és bár nálunk már lenne nagyszülői nyitottság a folytatásra, Bella kizárólag velünk szeretne lenni. Plusz Bella nagyon hiányolja a barátit, ezért mostanában rengeteg szerepjátékot játszunk, ahol én vagyok az egyik barátja. Vicces, hogy a gyerekek mennyire kreatívak, ha hagyjuk nekik. Nagy öröm nézni ahogyan egész történeteket talál ki a barátai szereplésével, úgy, hogy ott sincsenek, de egyben nehéz is látni, hogy hiányolja a közösséget. Mindenesetre kettőnk kapcsolata még szorosabb lett, ha ez egyáltalán lehetséges, viszont aggódom, hogy nehéz lesz újra visszaszokni majd abba a világban, ahol Apa dolgozik hétköznap és Anya is heti pár napot.

Mi az, ami egyben tart a mindennapokban?
A reggeli torna és a kávém! Meg a rengeteg szabad töltött idő, és azt hiszem, az is, hogy úgy érzem, rengeteg kreatív energia szabadul most fel belőlem. Ez nagyon motiváló! Ja, és élvezem, hogy ilyen sokat tudok főzni. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyet leírok majd valaha. De változik az ember!

Van olyan dolog, amit megtanultál ebben az időszakban? Ha van, beépíted esetleg az életetekbe a karantén utáni időkben is?
Azt hiszem az mindenképpen, hogy rádöbbentem, mennyire sok felesleges időt és pénzt pazaroltam eddig vásárlásra. Pedig nem járok sokat plázákba, csak beugrom a bioboltba meg a drogériákba, és csomó olyan dolgot veszek, ami tök jó, de igazából, ha nem veszem meg, akkor sem hiányzik. Nagyon jó, hogy ez most világossá vált! Ezentúl is törekedni fogok az okos fogyasztásra, amit szerintem előre tervezéssel lehet a legjobban megoldani. A karantén alatt találtam több olyan kiskereskedőt, akiktől lehet gyümölcsöt, zöldséget venni, később is őket választom majd. A főzés is újdonság. Eddig is főztem, de nem ennyiszer, és nem ilyen rutinnal. Most volt időm gyakorolni, és élvezem is.

Mit fogtok csinálni elsőként, ha végé ennek az egésznek?
Egy hatalmas pikniket barátokkal, családdal. Már alig várom!