Mutatjuk, hogyan tudsz mentális elsősegélyt nyújtani
A mentális vagy pszichológiai elsősegély ma már az egész világon ismert kifejezés. Azt jelenti, hogy laikusként is megtanulhatjuk felismerni, ha valaki pszichés krízist él át, és hathatós segítséget tudunk nyújtani számára. Mentális betegségekről sokszor olvasunk, és bizonyára mindenkinek van olyan ember a környezetében, aki valamilyen mentális betegséggel küzd, de tudjuk, hogy az se szégyen, ha valaki magán tapasztalja meg a tüneteket.
Ezeket láttad már?
Arról, hogy pontosan mi a mentális egészség, talán kevesebbszer szoktunk elgondolkodni. Pedig ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, egészségesek vagyunk-e ezen a téren, erről is fontos tudni. Érdemes azt is megtanulnunk, hogyan tudunk mentális elsősegélyt nyújtani az arra rászorulóknak.
MENTÁLIS EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG
A WHO meghatározása szerint a mentális egészség „a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez”. A mentális egészséghez tehát hozzátartozik az, hogy az ember képes a mindennapi élet nehézségeivel megküzdeni, egészséges társas kapcsolatokat fenntartani, részt venni a társadalom működésében, tisztán gondolkodni, problémákat megoldani, döntéseket hozni, emellett értelmet talál az életében és ki tudja fejezni az érzelmeit.
Láthatjuk tehát, hogy nagyon sok mindent magába foglal ez a kifejezés, és egyáltalán nem szégyen az, ha valakinél adott esetben felborul ez az egyensúly, és mentális betegséget diagnosztizálnak nála. Vannak olyan mentális betegségek, amelyek gyakoribbak, a szülés utáni depresszió például globálisan a friss anyák akár 17 százalékát is érintheti, és vannak ritkábbak, például a skizofrénia, amely a globális lakosság mindössze 0,3 százalékát érinti. Vannak olyan mentális zavarok, amelyek megfelelő módszerekkel nagy hatékonysággal kezelhetők, mint például a szorongásos zavarok, és vannak, amelyek csak nehezen, kis hatékonysággal, mint bizonyos személyiségzavarok. Vannak olyan mentális betegséggel élők, akiknek csak egy meghatározott ideig tartó terápiára van szükségük, vannak, akiknek a terápiás kezelés mellett gyógyszerekre is, és vannak, akiket egész életükben kezelni kell.
KI VESZÉLYEZTETETT?
A mentális betegségek lehetnek öröklődőek is, de vannak olyanok, amelyeket valamilyen környezeti hatás vagy pszichés sérülékenység vált ki. A rendszeres alkohol- vagy drogfogyasztás, a családi problémák, válás, bántalmazás, súlyos betegség, izoláltság, magány, a negatív vagy traumatikus életesemények, anyagi gondok, súlyos problémák a lakókörnyezetben, de akár a pozitív krízisek, mint a házasság, gyerekvállalás is rizikófaktornak számítanak a mentális betegségek tekintetében. Tehát szinte mindenki lehet veszélyeztetett: a legfontosabb pedig az, hogy időben felismerhetők legyenek a mentális betegségek, és a beteg megkapja a számára megfelelő kezelést. Ehhez azonban ideális esetben nemcsak a mentálhigiénés szakemberek járulnak hozzá, hanem szükség lenne a laikus társadalom felelősségvállalására is.
MIÉRT FONTOS AZ ELSŐSEGÉLY?
Szükség van arra is, hogy az átlagemberek is felismerjék azokat a jeleket, amelyek mentális krízisre utalhatnak, ennek nyomán pedig képesek legyenek egy olyan gyors beavatkozásra, amellyel elkerülhető az állapot romlása, vagy a súlyos kimenetel. Ebből a szempontból tehát pontosan ugyanarról van szó, mint a klasszikus elsősegély esetében: látunk egy földön fekvő, vérző embert, vagy valakit, aki hirtelen elájul a metrón. Ilyenkor mindig közbeavatkozik valaki: szívmasszázst vagy befújásos lélegeztetést alkalmaz, de legalábbis mentőt hív. A mentális betegségek esetében azonban sokszor nem tudjuk, hogy be kellene-e avatkoznunk, és ha igen, akkor milyen módon. A kétezres évek elején Ausztráliából indult mentális elsősegély koncepciójának az a fő üzenete, hogy bárki segíthet a mentális betegeknek abban, hogy megkaphassák a számukra szükséges kezeléseket. Ezzel pedig adott esetben életet menthetünk.
A mentális elsősegélynek a legfontosabb célja, hogy a krízisben lévő embernél a környezete felismerje a jeleket, és vagy közvetlen segítséget nyújtson, vagy szakemberhez irányítsa az illetőt, adott esetben a mentők és a rendőrség azonnali értesítésével. A környezet itt nemcsak a rokonokat, barátokat, ismerősöket jelenti, hanem bárkit, aki az utcán meglát például egy pánikrohamot vagy akut pszichotikus állapotot átélő embert. Mentális elsősegélyt nyújt az is, akinek feltűnik a szomszédja depressziója, és megpróbál információt szerezni annak tényleges állapotáról, ha pedig szükségesnek látja, ajánlja számára a területi pszichiátriai gondozó felkeresését, súlyos állapot, különösen öngyilkossági szándék esetében pedig azonnal értesíti a rendőrséget és a mentőket.
Tudtad?
Mentális elsősegélynyújtást online is tanulhatsz, több külföldi, köztük ingyenes kurzusok is vannak psychological first aid vagy mental health first aid néven, de a mentaliselsosegelynyujtas.antsz.hu oldalon is nagyon sok hasznos információ található. Az első és egyben az egyik legfontosabb lépés azonban az, hogy ne félj a mentális betegséggel élőktől, hanem érezd át, hogy nekik is odafigyelésre és segítségre van szükségük. Figyelj a körülötted élőkre, ha azt tapasztaltod, hogy valami mentális problémájuk lehet, akkor kérdezz rá, hogy segíthetsz-e, adott esetben értesítsd a rokonait vagy a mentőket. Ha magányos, idős szomszédon a demencia jelei kezdenek mutatkozni, akkor éppen annyira kötelességed beavatkozni, és megfelelő ellátáshoz irányítani, mintha elesett volna és combnyaktörést szenved. Ha a munkatársadról azt gyanítod, hogy depressziós, beszélgess vele, hallgasd meg, figyelj az állapotára, hiszen adott esetben életveszélyessé is válhat, amikor épp olyan gyors és komoly beavatkozásra van szükség, mintha a szemed láttára üti el egy autó.
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es július-augusztusi lapszámában jelent meg.
