Mekkora egy lájk ökolábnyoma? A számítógépek ugyanúgy okozói az üvegház-hatásnak
Amikor környezetszennyező iparágakra és klímakárosító cselekményre gondolunk, automatikusan olajfúrótornyok, szénerőművek, autógyárak ugranak be. Pedig a számítógépek ugyanúgy okozói az üvegház-hatásnak. Az állandó "kütyüzés" visszafogása hasonló kezdő lökés lehet, mint a szívószálakról való lemondás.
Ezeket láttad már?
Az első, akár egész szobát betöltő számítógépektől nagy utat tett meg az emberiség a mai kézben tartható erőgépekig. Miközben a készülékek áramigénye ezredjére csökkent, számítókapacitásuk ezzel fordított arányban fejlődött többszörösére. Egykor zajos ventillátorral szerelt asztali gépeinket csinos kis tabletek, vékony laptopok váltották fel, akár egy okostelefonról is lehet dolgozni. Nap nap után jelentik be a forradalmi fejlesztéseket, egy merő hatékonyságjavulás az elmúlt 50 év. Hogy lehet akkor mindez káros??
Erről adtak elő szakértők a Codecool meetupján október 9-én, szerdán. A Codecool programozóiskola fontosnak tartja, hogy az iparág árnyoldalaival is foglalkozzanak, ráadásul az eseménynek fontos apropót adott október 14., ami az elektronikai hulladékkezelés világnapja. Immár második éve tartják meg ezt a világnapot, felhívva a figyelmet az informatikai eszközök okozta környezeti terhelésre.
De miként is nőtt a legfontosabb problémák közé a számítógépes iparág kizöldítése? Hiszen, ha például csak a zenét nézzük, sokkal nagyobb teher lenne, ha több tucat CD-t kellene magunkkal vinni a kedvenc zenéinkkel, ha mindig el kellene menni a boltba, ha meg akarunk venni egy újat, vagy ha sorba kellene állni a koncertjegyekért. Az, hogy mindezt kiváltja a mobil, a legtökéletesebb spórolás, nem igaz? Az informatika elsődleges megközelítésben tehát a megoldást nyújtja az embereknek. A klímaváltozás lassításában, esetleg elkerülésében reménykedők egyik leggyakoribb érve is általában az, hogy az elmúlt évtizedekben is mekkorát fejlődött a világ, biztos lesznek újabb és újabb találmányok, amik majd kihúznak minket a csávából.
Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. A témával foglalkozó tudósok azt vették észre, hogy minden könnyítést, minden spórolást felél az emberiség. Amit nyerünk a réven, azonnal elbukjuk a vámon. A jelenséget úgy is hívják, hogy "visszacsapó hatás", azaz az informatika a probléma részéve is válik. Kicsit olyan ez, mint mikor egy esküvői meghíváshoz kell venned egy elegáns cipőt. Szánsz rá maximum 10 ezer forintot. És ha találsz egészen véletlenül feleannyiért, szinte biztos, hogy a spórolás miatti módfelett örömödben hasonló összegben fogsz venni még valamit. És végül többet költöttél mint 10ezer. A zenei példánál maradva: elvinnéd magaddal mindazt az ezerötszáz CD-t minden reggel, ami jelenleg a Spotify listádon elérhető? És megnéznél annyi filmet és sorozatot, amennyit most fogyasztasz, ha mindig el kéne menni érte a tékába?
Ahogy az emberek, úgy a gépek is igencsak elszaporodtak, több éhes száj, több éhes csatlakozó. A korai számítógépekből néhány száz darab készült. Az iPhone 6-ból viszont több mint kétszázmillió, és ez csak az egyik márka egyik típusa! Több milliárd számítógépes eszköz vesz minket körül, telefonok, személyi számítógépek, hálózati eszközök, szerverek, nem beszélve azokról a számítógépekről, amiket beépítenek ingó és ingatlan eszközeinkbe: autótól a videojátékig, lifttől a telefonközpontig.
Egyrészt az anyagfelhasználás nőtt hajmeresztő mértékben, és itt bizony nincs esély bio meg organikus helyettesítőkre: műanyag, fém, üveg, különböző fémek aranytól vanádiumig. Noha az iparág számos módon ösztönzi az újrafelhasználást, iparági szabványokkal, szövetségekkel, önkéntes vállalásokkal, a helyzet még messze van az ideálistól. Bizonyára mindenki látott már fotókat, amint afrikai gyerekek hegyekben álló kidobott monitor között pusztakézzel nemesfémet keresgélnek. A rossz hír az, hogy ázsiai, de akár európai gyerekek fotóit is bőséggel meg lehet találni a weben…
Másrészt, legyenek bármilyen energiatakarékosak is a modern processzorok és kijelzők, a digitális gépeink működéséhez szükséges energia világviszonylatban olyan kategóriákhoz mérhető, mint a légiközlekedés. Európában például a villamosenergia-felhasználás tizedéért az infokommunikációs eszközök a felelősek. És itt nemcsak a konnektorba bedugott gépeinkre kell gondolni. A hálózaton utazó megannyi adat, köztük az üzenetek, képek, videok, zenék is kimutathatóan járulnak hozzá a környezetünk terheléséhez. Azok az adatközpontok, amik tárolják és továbbítják a felhőben tárolt és forgalmazott anyagokat, folyamatosan zabálják az energiát, nem csak működésükhöz, hanem állandó hűtésükhöz is. Ily módon egy email 4gramm szén-dioxid egyenértékesnek felel meg, egy instaposzt simán 50gramm, egy streamelt videó meg aztán már kilókban mérhető. Összehasonlításképpen: egy átlagos autó 100grammot bocsát ki kilométerenként ebből. Tehát ha úgy autózunk, hogy közben streamelt zenét hallgatunk, ökolábnyomunk akár duplára is nőhet!
Az elmúlt hónapokban egymásra licitálva jelentették be a nagy világmárkák, hogy milyen módon szeretnék csökkenteni ökolábnyomukat: az Apple 100%-os újrafelhasználást tűzött ki célul, miután bejelentette, hogy saját berkein belül már elérte a 100%-os megújuló energiás részarányt. A Google megnyerte a legtöbb megújuló energiát fogyasztó vállalat címét. Noha Kína és India még mindig hajmeresztő mértékben növeli fogyasztását és kibocsátását (Kína 20 év alatt megháromszorozta), egyes vállalatok ott is komoly erőfeszítéseket tesznek, nyugati fogyasztóik elvárásaira tekintettel. Az Alibaba webáruházból kinőtt Alipay fizetési rendszer 500 millió felhasználója csatlakozott már ahhoz a kezdeményezéshez, ami személyes karbonlábnyomuk visszafogását egy tamagocsi-szerűen cseperedő fával jutalmazza mobiltelefonjukon.
Persze ennél is többet jelent, hogy a valóságban is elültetik azt a bizonyos fát, nemrégiben a százmilliomodik csemetét rakták a földbe egy kultivációra kijelölt sivatagban.
Márpedig ez a fajta önkorlátozás, annak játékosított jutalmazása, és a jutalom visszaforgatása a természetbe lehet a kiút. Ha a fenntarthatóbb gyakorlat erénnyé és értékké válik, akkor van esély rá, hogy a visszacsapó hatás elmarad. Ezt a cikket azért még bátran oszd meg, de holnaptól érdemes kétszer is meggondolni mielőtt csak úgy passzióból kezedbe veszed a mobilod!
Az offline tervezés és naplózás tizenkét legnagyobb előnye - Változtasd meg az életedet a BuJóval!