Meglepetés! Ééés a divatvilág vezetői pozícióit uralják a...!

Beszéltünk róla, de nem lehet róla eleget beszélni. Korántsem csupán arról van szó, hogy mennyivel kevesebbet keresnek a nők, a probléma ennél jóval összetettebb, elég csak arra gondolnunk, hogy milyen lehetőségeik vannak a nőknek a munkaerőpiacon, mi történik velük, ha gyereket szeretnének vállalni, hogyan hat a karrierjükre és az egzisztenciális lehetőségeikre az anyaság. Egy sor olyan kérdés, amit érdemes újra meg újra átgondolnunk.

Így harcoltak Instán a hírességek a nők jogaiért! Éljen a Women`s March!

Így harcoltak Instán a hírességek a nők jogaiért! Éljen a Women`s March!

A divatszakmáról általában azt gondoljuk, hogy sokkal nyitottabb, mint más szakmák. Több és jobb lehetőséget biztosít olyan csoportoknak, és igen, ebbe beleérthetjük a nőket is, amelyek az élet más területein hátrányból indulnak. A GLAMOUR 15 fős szerkesztőségében például két férfi dolgozik 13 nő mellett. Mi könnyen beszélünk, hiszen nálunk biztosan nem indul hátrányból valaki csak azért, mert nő. Általában szeretünk az egész divatszakmára is így gondolni.

Az amerikai divatszövetség (CFDA) és a GLAMOUR magazin amerikai kiadása közösen szervezett egy kutatást, hogy felmérjék, hogy milyen a nők helyzete a divatszakmában. Sajnos, azonban a kutatásból nem egészen az az eredmény jött ki, amire számítottunk.

„Hiába közismert tény, hogy a nők vásárolnak többet, és fokozottan igaz a divatipari termékekre a kutatás alapján kiderült, hogy a jelentős divatmárkák mindössze 14%-át vezetik nők.”

Tehát, amikor a fél világ ünnepli a Diort, ahol Maria Grazia Chiuri személyében a márka történetében először választottak női vezetőt, vagy a Givenchy-t, ahol Clare Waight Keller lett a divatház történetének első női vezetője, akkor valójában a ritka kivételeket ünnepeljük.

Különösen megdöbbentő, hogy a vezető pozíciókat nyomasztó többségben férfiak foglalják el, ha azt vesszük, hogy a nagy nevű divatiskolák évfolyamait vizsgálva kiderül, hogy a tanulók több, mint 80%-a nő. Aztán, amikor kikerülnek az iskolapadból, akkor elkeserítően alacsony számban kapnak lehetőséget arra, hogy valóban bizonyítsanak.

A felmérés ötszáznál is több divatszakemberrel folytatott mélyinterjú alapján készült el, ahol figyeltek arra, hogy lehetőleg a divatszakma magasabb és alsóbb rétegeiben dolgozókat is megkeressék, férfiakat és nőket is egyenlő arányban szólaltassanak meg a nemi különbségekkel kapcsolatban.

„Árulkodó, hogy a női dolgozók 100%-a érezte úgy, hogy igenis van nemi diszkrimináció a divatiparban, míg a férfiak mindössze fele gondolta ezt.”

Ezekből az interjúkból kiderült, hogy a nők azért nem kapnak vezető pozíciót, vagy nem sikerül saját márkát alapítaniuk, mert a befektetők, általában nem bíznak a női vezetőkben, nem merik a pénzüket női vezetőknek adni. És nyilván a befektetők között, vagy a befektetői csoportok élén állók között is csak és kizárólag férfiakat találunk.

Nagy probléma az is, hogy a nőknek egy vállalaton belül sokkal korlátozottabbak az előrelépési lehetőségei.

„Junior pozícióban 25 százalékkal kevesebb nőt léptetnek elő pályázat, interjú, belső elbeszélgetés nélkül, mint férfit, ugyanakkor amikor a vezetői pozíciókról van szó, akkor ez az arány már 72%-ra emelkedik.”

A GLAMOUR és a CFDA közös kutatása egyértelműen bizonyítja, hogy még az olyan nyitott és elfogadó világban is, mint amilyennek a divatot gondoljuk, a férfiak érvényesülési képességei sokkal-sokkal jobbak, mint a nőké.