Az európaiak aggódnak a megélhetési költségek miatt, és az EU-tól további intézkedéseket várnak
Az európaiak kilencvenhárom százaléka aggódik a megélhetési költségek emelkedése miatt. Ezt állapítja meg az Európai Parlament által teljes terjedelmében közzétett, legutóbbi Eurobarometer felmérés. Ugyanakkor az Unió támogatottsága továbbra is tartósan magas, és a polgárok elvárják az EU-tól, hogy a krízis hatásainak csökkentésére további intézkedéseket dolgozzon ki.
Ezeket láttad már?
Az emelkedő megélhetési költségeket tartja az európaiak kilencvenhárom százaléka a legnagyobb problémának. Ezt a szegénységtől és a társadalmi kirekesztéstől való félelem követi (nyolcvankét százalék).
Az elszegényedéstől félünk
A közelmúlt válságai erősítették az EU támogatottságát az uniós polgárok körében: 72 százalék szerint országuknak előnyös a tagság, és hatvankét százalék szerint az uniós tagság “jó dolog”. A polgárok elvárják az EU-tól, hogy további megoldásokat dolgozzon ki a folytatólagos válság hatásainak csökkentésére.
Tízből hét válaszadó aggódik a megélhetési költségek emelkedése miatt minden uniós tagállamban; a legmagasabb százalékban, Görögországban (100 százalék), Cipruson (99 százalék), Olaszországban és Portugáliában (98 százalék). Magyarországon ez az arány 96 százalékos. Minden társadalmi-gazdasági kategóriában (nemek és életkorok szerint) és minden tanulmányi és társadalmi-szakmai háttérrel rendelkező válaszadói spektrumon érezhető az emelkedő energia- és élelmiszer-árak hatása.
A második leggyakoribb aggodalom (82 százalékkal uniós szinten, nyolcvankilenc százalékkal Magyarországon) a szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől való félelem. Ezt követi, egyenlő arányban, a klímaváltozás és az ukrajnai háború kiterjedése (81 százalék) uniós átlagban.
Az éghajlatváltozástól való félelem Magyarországon jelentősen magasabb az uniós átlagnál: nyolcvanhét százalék, míg harmadik helyen, az ukrajnai háború kiterjedését egy százalékponttal megelőzve (85 százalék) a közös európai értékek (demokrácia, szabadság) elvesztésével szembeni aggodalom áll.
Az Unió stabil támogatottsága ellenére az uniós polgárok elvárják, hogy az EU továbbra is dolgozzon a kontinenst sújtó, egymást követő válságok súlyosbodó hatásainak csökkentésén. Az EU magas támogatottsága az elmúlt évek tapasztalatain alapul, amikor az Unió megmutatta: figyelemre méltóan képes az összefogásra és a hatékony intézkedésre.
Nem vagyunk elégedettek azzal, amit eddig tettek a vezetők
A polgárok egyelőre nem elégedettek sem a nemzeti, sem az uniós szintű intézkedésekkel. Az európaiaknak csupán egyharmada fejezi ki elégedettségét azokkal az uniós vagy nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek a megélhetési költségek emelkedésének kezelésére irányulnak.
Az európai populáció majdnem fele (46 százalék) szerint életszínvonaluk már csökkent a Covid-19 pandémia, az ukrajnai orosz agresszió és a megélhetési krízis miatt. További harminckilenc százalékuk még nem tapasztalta ugyan az életszínvonal csökkenését, de úgy gondolja, hogy ez be fog következni - ami borús kilátás 2023-ra. Magyarországon ez a két érték 44 és 47 százalék.
A gazdasági aggodalom növekedésének másik fontos indikátora az, hogy az állampolgárok uniós átlagban növekvő arányban tapasztalnak “általában” és “néha” nehézséget számláik befizetésében. Ez a mutató 9 pontos növekedést mutat 2021 ősze óta (30-ról 39 százalékra). Magyarországon ez az érték 28 százalékos, amely jóval a jelenlegi uniós átlag alatt van.
„Az emberek érthető módon aggódnak az emelkedő megélhetési költségek miatt, hiszen egyre több család küzd azzal, hogy a megélhetésük biztosítva legyen. Itt az ideje, hogy eredményeket érjünk el; hogy csökkentsük kiadásainkat, visszaszorítsuk az inflációt, és növekedésre késztessük gazdaságainkat. Meg kell védenünk társadalmunk leginkább kiszolgáltatott rétegeit” - mondta Roberta METSOLA, az Európai Parlament elnöke.
Az elmúlt évek többszörös geopolitikai válságai továbbra is komoly kihívások elé állítják az állampolgárokat és a politikai döntéshozókat. Mivel az infláció mértéke évtizedek óta nem volt ilyen magas, az állampolgárok azt szeretnék, hogy az Európai Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre összpontosítson (37 százalék). Sok állampolgár számára továbbra is fontos a közegészségügy helyzetének javítása (34 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatása (31 százalék) is. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (31 százalék) szintén előkelő helyen szerepel a listán.
A magyar adatok e tekintetben mások: a közegészségügy helyzetének javítása szerepel az első helyen (40 százalék), második helyen viszont, 37 százalékkal, az új munkahelyek létesítése szerepel. A legnagyobb, 6 százalékpontos növekedést a magyar válaszadók esetében az Unió energiapolitikai és ipari függetlensége mutatta.
Ugyanakkor a közelmúlt válságai, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborúja, erősítik az állampolgárok támogatását az Európai Unió iránt: a válaszadók 62 százaléka "jó dolognak" tartja az uniós tagságot, ami az egyik legmagasabb eredmény 2007 óta. Az európai polgárok kétharmada (66 százalék) fontosnak tartja országa uniós tagságát, és 72 százalékuk véli úgy, hogy országának hasznára vált az uniós tagság.
Ebben az összefüggésben az uniós polgárok számára újra jelentőssé vált a "béke", mint az Unió alapításának egyik alapvető oka. Az európaiak 36 százaléka szerint az uniós tagság legfőbb előnye, hogy az Európai Unió hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez, ami hat százalékpontos növekedést jelent 2021 őszéhez viszonyítva.
Magyarországon ez az adat alacsonyabb, és csökkenést mutat: 27 százalék, 2 pontos csökkenéssel, és csupán a 4. helyet foglalja el a rangsorban. A legmagasabb arányban az „Unió új munkalehetőségeket biztosít” szerepel a hazai válaszokban: a válaszadók 40 százaléka ebben látja az uniós tagság legfőbb előnyét.
Emellett az európaiak szerint az EU elősegíti a tagállamok közötti együttműködést (35 százalék) és hozzájárul a gazdasági növekedéshez (30 százalék). Magyarországon a két adat 24 százalék, 6 pontos növekedéssel, és 38 százalék, 3 pontos növekedéssel.
Az eredmények itt tekinthetőek meg.
Háttérinformáció
A Kantar október 12. és november 7. között végezte el az Európai Parlament 2022-es őszi Eurobarométer felmérését mind a 27 uniós tagállamban. A felmérés személyesen, Csehországban és Dániában pedig videóinterjúkkal kiegészítve (CAVI) történt.
Összesen 26 431 interjút készítettek. A teljes EU-ra vonatkozó eredményeket az egyes országok lakosságának nagysága szerint súlyozták.
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
