Meddig lesz ivóvizünk? Nyomasztó kérdés a víz világnapján

Az idei világnap középpontjában felszín alatti vizeink megőrzése áll, melyek láthatatlanok, jelenlétüket mégis mindenhol tapasztaljuk. A felszín alatti vizek teszik ki a Föld édesvízkészletének jelentős hányadát, táplálják az ivóvíz-hálózatot, a higiéniai rendszereket, az ipart és a mezőgazdaságot, fenntartják a természetes ökoszisztémákat, éppen ezért kiemelten fontos, hogy megvédjük a szennyezésektől, például a mikroműanyag szennyezéstől.

Földünk egyik értékes rejtett kincse a felszín alatti víztartalék, hiszen ez alkotja a világ legnagyobb édesvíz tartalékát, az álló édesvíz több mint 97%-át teszi ki (a gleccsereket és a jégsapkát leszámítva). A fennmaradó csekély 3%-ot főként a felszíni vizek (tavak, folyók, vizes élőhelyek) és a talajnedvesség teszi ki.

A közelmúltig a felszín alatti vizek főként az ivóvíz célú felhasználás révén kaptak figyelmet, például az Európai Unióban a lakosság körülbelül 75 %-nak vízellátása a felszín alatti víztől függ, azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a felszín alatti vizet nem szabad csupán vízellátási tartaléknak tekinteni, hanem környezetvédelmi értéke miatt is védeni kell. Mivel a felszín alatti víz lassan mozog a talaj felszíne alatt, az emberi tevékenységek hatása hosszú ideig érzékelhető. Ez azt jelenti, hogy egy szennyezés – származzon az akár a mezőgazdaságból, az iparból vagy egyéb emberi tevékenységből – évtizedeken keresztül veszélyeztetheti a felszín alatti víz minőségét akár még több eljövendő generáció esetében is. A szennyeződések helyrehozása terén az elmúlt évtizedek során szerzett tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy az összes szennyezőanyag teljes eltávolítása a legtöbb esetben nem volt lehetséges, valamint, hogy a szennyező források, még ha részlegesen eltávolításra is kerültek, továbbra is hosszú időn át bocsátottak, bocsátanak még ki szennyezést. Emiatt első helyen a szennyezés megelőzésére kell összpontosítani, meg kell védenünk felszín alatti vizeinket a szennyezésektől, valamint fenntartható módon kell vizeinkkel gazdálkodni, megtartva az emberek és az élővilág közötti törékeny egyensúlyt.

A legújabb felszín alatti vizeinket fenyegető szennyezés a mikroműanyag szennyezés. A mikroműanyag szemcsék láthatatlanul vesznek körbe minket, benne vannak a levegőben, ételeinkben, palackozott italainkban. Hetente egy bankkártyányi mikroműanyag jut be a szervezetünkbe, melynek egészségünkre gyakorolt káros hatásai még felbecsülhetetlenek.

Megdöbbentő adatot publikált 2021-ben a Reloop: a szakmai szervezet adatai szerint a vizsgált 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége (évi 186 db). Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, fejenként 211 darabra, így összesen több mint 2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolás végezte hulladékként hazánkban. Ennek a flakonhegynek a nagy része műanyag palack, legalább másfél milliárd PET-palackot hoznak forgalomba évente hazánkban. Ennek a hatalmas PET mennyiségnek körülbelül 70%-a nem kerül újrahasznosításra, így egymilliárd palack lerakókban, égetőkben, folyómedrekben vagy a tengerparton végzi, majd mikroműanyaggá szétesve bekerül folyóinkba és az ivóvizünkbe, hatalmas terhet róva környezetünkre.

Nemzetközi és immár magyar vízminta elemzések is már kimutatták a mikroműanyag szemcsék jelenlétét talajvízben és csapvízben is.

Magyarország a Föld, sőt még Európa országainak többségéhez képest is kivételes helyzetben van, hiszen az ország egyedülálló ivóvízkészlettel rendelkezik. Jelenleg hazánkban minden településen van vezetékes ivóvíz, a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya minden megyében 90% feletti. Ennek ellenére a MASZESZ 2020-as kutatása szerint a magyar társadalom 27%-a egyáltalán nem fogyaszt csapvizet, helyette palackozott vizet választanak.

Változtatni kell ezen a szokáson saját egészségünk érdekében, kutatások bizonyítják, hogy éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, elenyésző mennyiségű műanyag darabkát juttat a szervezetébe. A palackozott vizek vásárlása emellett teljesen feleslegesen fokozza a természet műanyag terhelését a szemétbe kerülő PET palackok miatt, a víz csomagolás nélkül a legjobb.

Felszín alatti vizeink és saját magunk védelme miatt fontos, hogy nemcsak a víz világnapján, hanem az év minden napján okosabban használjuk természetes vízforrásainkat, ne vásároljunk csomagolt, palackozott vizet, kulacsainkat töltsük meg jó minőségű csapvízzel vagy prémium szűrt vízzel.