Figyelemzavartól a depresszióig: így rombolja egy káros munkahely az LMBTQ+ alkalmazottak életét
Egy befogadó munkahely nemcsak jogi és etikai kötelesség, hanem üzleti szempontból is megtérülő befektetés. Az LMBTQ+ munkavállalók számára különösen fontos a biztonságos környezet, ahol nem kell rejtegetniük önmagukat. A Skanska és a Love Does Not Exclude Egyesület közös jelentése rávilágít arra, hogy a befogadó munkahelyi légkör hogyan javíthatja mind az alkalmazottak jólétét, mind pedig a vállalat teljesítményét.
Ezeket láttad már?
Az LMBTQ+ közösség tagjai számára a munkahelyi biztonság és elfogadás létfontosságú. A „Safe Havens” című jelentés – a Skanska és a Love Does Not Exclude Egyesület együttműködésével – részletesen bemutatja, hogyan járul hozzá egy befogadó munkahely az alkalmazottak mentális és fizikai jóllétéhez, és milyen gyakorlati lépésekkel támogathatják a cégek az LMBTQ+ munkavállalókat. Ahogy mindenkit, így az LMBTQ+ közösségek tagjait is megilleti a jog, hogy szégyenérzet nélkül, nyíltan vállalhassák önmagukat - akár a magánéletben, akár a munkahelyen.
Az elfogadó környezet közös érdek
Azon túl, hogy az érintettek életét nagyban beárnyékolhatja, ha folyamatosan rejtőzködniük kell, a munkahelyek sem profitálnak ebből a helyzetből. Az adatok egyértelműek: az elfogadó környezet nem csupán szociális szempontból, hanem üzletileg is hasznos. Ahogy Hubert Sobecki, a Love Does Not Exclude Egyesület társelnöke fogalmaz: „A biztonságérzet nemcsak a fenyegetettség hiányát jelenti, hanem támogatást is kell nyújtani azokban a helyzetekben, ahol az állam kudarcot vall.”
A rejtőzködés kiégéshez vezethet
Egy befogadó munkahelyi környezet javítja a munkahelyi légkört, és megakadályozza, hogy az LMBTQ+ alkalmazottaknak titkolózniuk kelljen. A statisztikák szerint az LMBTQ+ dolgozók 83%-a rejti el szexuális irányultságát és nemi identitását kollégái előtt, mivel fél a negatív megkülönböztetéstől.
A Skanskánál az LMBTQ+ emberek befogadása a sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra irányuló stratégiánk (DEI) egyik alappillére.
Ez a rejtőzködés jelentős stresszt okozhat, hosszú távon pedig kiégéshez és kimerültséghez vezethet. A „Safe Havens” jelentés arra is rámutat, hogy a diszkrimináció miatt az LMBTQ+ munkavállalók hajlamosak elkerülni bizonyos projekteket és csapatépítő eseményeket, ami nemcsak az egyének számára nehéz, hanem a céges együttműködést és termelékenységet is aláássa.
A kelet-közép-európai régióban bőven van hova fejlődni
A kelet-közép-európai térségben a LMBTQ+ emberek jogi és társadalmi megítélése gyakran elmarad az EU-s átlagtól. Az ILGA-Europe Szivárványtérképe szerint Magyarország jelenleg a 30., míg Lengyelország a 42. helyen áll a 49 országot vizsgáló listán. Ezek az alacsony pontszámok nem csupán statisztikák: olyan gyakorlati következményekkel járnak, mint a munkaerő elvándorlása olyan országokba, ahol nagyobb az elfogadás. Az ilyen környezetben működő vállalatok különösen fontos szerepet játszanak abban, hogy befogadó munkahelyet teremtsenek.
„A nagy változásokhoz kis lépések kellenek”
A Skanska példája rávilágít arra, hogyan lehet lépésenként javítani a munkahelyi környezetet. Sylwia Kaczmarek, a Skanska Commercial Development Europe vállalati marketingmenedzsere így fogalmazott: „Gyakran grandiózus gesztusokban gondolkodunk, pedig akár kis lépésekkel is lehet kezdeni.” A vállalat elsőként szűk körben találkozott az LMBTQ+ alkalmazottakkal, majd webináriumokat szervezett a munkavállalók számára. Ezt követően pedig a HR-szabályzatokat is átdolgozták annak érdekében, hogy minden dolgozó egyforma juttatásokat kapjon. Kaczmarek hangsúlyozta: „Fontos, hogy a DEI elméletét átültessük a gyakorlatba is, és minden alkalmazottat egyformán vonjunk be.”
A munkahelyi diszkrimináció súlyos következményekkel járhat
A munkahelyi diszkrimináció nemcsak pszichológiai, hanem fizikai hatásokkal is járhat. A „Safe Havens” jelentés számos negatív következményt sorol fel az LMBTQ+ alkalmazottak esetében, mint például a figyelemzavar, a csapatépítő események, rosszabb esetben munkahely elkerülése, kifáradás és depresszió. Ezek mind abból fakadnak, hogy a munkavállalók nem érezhetik magukat biztonságban, és folyamatosan titkolniuk kell életük fontos részleteit. A jelentés szerint a támogatás hiánya gyakran vezet a munkahely elhagyásához, ami hosszú távon nemcsak az egyénekre, hanem a vállalatokra is negatív hatással van.
Reméljük, hogy az erőfeszítéseink másokat is cselekvésre sarkallnak.
A változás három lépése
A befogadó munkahely kialakítása nem merülhet ki felszínes gesztusokban, fontos, hogy valódi lépéseket tegyenek a cégek. A „Safe Havens” három fontos intézkedést javasol:
- Hallgassák meg az érintetteket – A cégvezetők kérdezzék meg az LMBTQ+ dolgozókat, mire van szükségük, és folyamatosan vizsgálják felül előfeltevéseiket.
- Világos szabályozás az egyenlőtlen bánásmód ellen – A cégeknek egyértelmű szabályokat kell bevezetniük a diszkrimináció ellen, és támogatniuk kell a dolgozókat.
- Példamutatás és cselekvés – Támogassák a transznemű dolgozókat a választott nevük és névmásuk használatában, valamint pénzügyi támogatást és plusz szabadnapokat biztosítsanak számukra tranzíciójuk idejére.
A befogadó munkahelyi kultúra tehát nemcsak a dolgozók jólétét szolgálja, hanem a cégek hosszú távú sikeréhez is hozzájárul. Ahogy a Skanska példája is mutatja, az elfogadásba és egyenlőségbe fektetett erőforrások mindkét fél számára pozitív eredményekhez vezetnek.
