Láthatatlan munka úgy, ahogy talán még nem hallottál róla
Időről időre felmerülő kérdés, hogy a fizetetlen, láthatatlan munka miként függ össze a fizetett munkával. Ez az a terület, ami ugyan a gazdasági termelés alapját adja, mégis anyagi és társadalmi megbecsültsége rendkívül alacsony vagy teljes mértékben elmarad. Nők ezreit tartja távol a fizetett munkától, ezáltal egzisztenciális kiszolgáltatottságba szorítva őket, mégis nagyon keveset beszélünk erről. Csernus Fanni, az Amnesty Internatonal munkatársa segít nekünk tájékozódni,
Ezeket láttad már?
Vajon mi is az a láthatatlan munka, hogyan küzdöttek megbecsültségéért, lehet-e számszerűsíteni értékét és hogyan függ össze a gazdasági rendszerrel?
Mit jelent a láthatatlan munka?
A marginalizált csoportokat érintő láthatatlan munka fogalmában a láthatatlanság jelzője nem arra utal, hogy társadalmilag, gazdaságilag ne lenne fontos szerepe, a kifejezés inkább annak elvégzőire hívja fel a figyelmet, akik gyakran alig vagy egyáltalán nem részesülnek ezért társadalmi elismerésben vagy bérezésben. A KSH definíciója szerint „a láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai.” Ennek elvégzői elsősorban nők. Ugyan a fogalom csupán 1987-ben született meg, maga a jelenség történelmünkbe ágyazva él. Ez az a munka, ami sokszor csak akkor tűnik fel, ha nincsen, elvégezve. Erre mutat rá az izlandi nők sztrájkja is. 1975 előtt az izlandi nők hozzávetőleg 40%-kal kevesebb bért kaptak, mint a férfiak. Részben ez sarkallta őket arra, hogy 1975. október 24-én sztrájkba lépjenek. Ezen a napon az izlandi nők közel 90%-a sem a fizetett sem az otthoni és gyermekneveléssel kapcsolatos munkát nem végezte el. Nem nyitottak ki gyárak, iskolák, üzletek és bankok, nem csupán azért, mert a nők egy napra felhagytak a munkával, hanem azért sem, mert így a férfiak a gyermekek és a háztartás miatt nem tudták hétköznapi munkájukat elvégezni. Ennek a „hosszú pénteknek” az eredményeként az izlandi parlament a következő évben elfogadta az egyenlő díjazást garantáló törvényt. Ez a sztrájk biztosította annak az alapját, hogy 1980-ban Vigdís Finnbogadóttir a világ első demokratikus úton, a nép által választott női államfőjévé vált.
Hogyan számoljuk a láthatatlan munkát?
Közel 80 éve James Meade és Richard Stone brit közgazdászok kidolgozták GDP fogalmát, ami az adott idő alatt termelt javak gazdasági mérőszáma, mely a jövedelmet és teljesítményt globális mércével mérhetővé teszi. A negyvenes évek elején egy brit gazdaságtörténésznek Phyllis Deanenek eszébe jutott, hogy bizonyos létfontosságú munkafolyamatok nem jelennek meg a GDP mutatóban. Deane feltevését ekkor még figyelmen kívül hagyták. Mára ez változott, az ENSZ 1990 óta évről évre kiadja az emberi fejlődési jelentést, ami egy új megközelítést vezetett be az emberi jólét mérésében és 1995 óta a nemekkel kapcsolatos fejlettségi indexet (GDI) is tartalmazza. Ennek célja az országok rangsorolása mind az emberi fejlődés abszolút szintje, mind a nemek közötti egyenlőség relatív pontszáma alapján. Hazai szinten a KSH láthatatlan munkára vonatkozó számítása szerint annak gazdasági mérőszámokba történő bevonása 25%-kal növelné a GDP-t. A láthatatlan munka láthatóvá tételének igénye Marga Bruyn-Hundt holland közgazdászban is felmerült, aki a The economics of unpaid work (1996) című tanulmányában kétféle számítási módszert emel ki. Az egyik a lehetőség kiesésével számol, annak mentén, hogy az adott személy tapasztalata, iskolai végzettsége függvényében milyen fizetési lehetőségtől esik el, míg a másik az elvégzett láthatatlan munka piaci helyettesítését veszi alapul, vagyis azt, hogy az adott munka elvégzése egy fizetett alkalmazott által mennyibe kerülne.
Reproduktív munka mint a kapitalizmus láthatatlan fenntartója
A reproduktív munka túlmutat a biológiai reprodukció jelenségén. Ide tartoznak azok a nem fizetett vagy alulfizetett informális munkák, melyek a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) definíciója szerint „a jelenlegi és a jövőbeni munkaerő – a jelenleg vagy később termelő munkát végzők – támogatásával és kiszolgálásával kapcsolatos valamennyi feladat, beleértve egyebek mellett a gyermekvállalást és a gyermeknevelést”. Az élet újratermelése mellett a gazdasági termelés alapját is biztosítja, a gyermekszülés, gyermeknevelés és gondozás, illetve a háztartási munkák által. Ez teszi lehetővé, hogy mások fizetett gazdasági tevékenységeket láthassanak el. Vagyis a kapitalizmus alapvető fontosságú alkotóeleme, mely a nők által végzett háztartási és gondozási munkát ingyen vagy alacsony bér mellett a munkaerő újratermelésére használja. A társadalmi reprodukció vagy reproduktív munka magában foglalja (1) az élet (munkaerő) hosszú távú újratermelését, vagyis a gyermekszülést, gyermeknevelést, illetve (2) az élet rövid távú újratermelését, melyek közé azok a tevékenységek tartoznak, amik szükséges alapjául szolgálnak az ember napiszintű életben maradásának, ide tartozik például az étel feldolgozása, elkészítése, a higiénés körülmények megteremtése.
A láthatatlan munkára egyes elképzelések gazdasági kizsákmányolásként tekintenek, míg mások a fizetett gazdasági rendszerbe való bekapcsolódás hiányára helyezik a hangsúlyt. Ami azonban minden esetben elmondható, hogy elsősorban a nőket érintő hátrányos megkülönböztetésről beszélhetünk, ami nem csupán az anyagi biztonságtól, de a lehetőségektől is megfosztja elvégzőit, így szervesen kapcsolódik a fizetett munka területéhez. Mivel a nemi normák és nemi szerepek a gondozási, gyermeknevelési és háztartási munkákat „női feladatként” jelölik meg, ezért hatalmas nyomás helyeződik a nőkre, ha egyszerre szeretnének megfelelni az elvárt „ideális anyai, női szerepkörnek” és mellette önálló egzisztenciát kialakítani. Sokan a munka és magánélet egyensúlyban tartása érdekében részmunkaidőben dolgoznak, hogy így időben elhozhassák gyermekeiket az iskolából, elvégezzék a napi bevásárlást és házimunkát, a gyerekek házifeladatát ellenőrizzék, a vacsorát elkészítsék. Részmunkaidőben azonban kisebb eséllyel részesülnek bónuszban, kevesebb az esélyük a szakmai fejlődésre, ezáltal az előléptetés és magasabb fizetés lehetőségétől is elesnek, ami mélyíti a férfiak és nők között fennálló nyugdíjszakadékot. Mindezen munka súlya azok esetében, akik nem tudnak igénybe venni segítséget a hátrányokat tovább fokozza. A láthatatlan munka hatása élethosszig kimutatható. Megváltoztatása, akár csak Izlandon, világszerte transzparenciát, összefogást és kitartó, tudatos fellépést igényel.
Ha szeretnél többet tudni a láthatatlan munka gyakorlati megjelenéséről hazai és Európai Uniós szinten, regisztrálj Tudatos lépés hírlevelünkre.
Szerző: Csernus Fanni nemek közötti egyenlőség programmunkatárs, Amnesty International Magyarország
