Ezt teszi az önképeddel a közösségi média
A közösségi média hírfolyamunk – torzítva a világról és magunkról alkotott képet – saját személyes görbe tükrünkként is szolgálhat. A szakértők szerint megértünk a változtatásra.
Ezeket láttad már?
A kezdőképernyőnket sakktáblaszerűen felosztó appok úgy zúdítják ránk a képeket megállás nélkül, mintha egy zsebmúzeum szépségideálkiállításán lennénk. Faljuk a fotókat egymás után, időnk sincs feldolgozni mindet. Mi, akik hajlamosak vagyunk azt hinni magunkról, hogy immunisak vagyunk a közösségi média intelligens algoritmusaira, a kattintások és megosztások által felszabadult dopaminnak köszönhetően még mindig nem tudunk teljesen leszokni róla. Egész egyszerűen emberi természetünk az, ami nem hagyja, hogy kiloggoljunk, még akkor sem, ha káros az oldalon maradni.
TUDATMÓDOSÍTÓ KÖRFORGÁS
„Az ember az önértékelés kialakulásakor, vagyis kamaszként a legérzékenyebb – állítja dr. Amy Wechsler bőrgyógyász és pszichológus. – Vannak gyerekek, akiket a magányos esti görgetés fekete lyukként fenyegethet.” A sötét valóság – és annak világos bevételi eredménye – azonban nem kerüli el az appok létrehozóinak figyelmét. Néhány hónappal ezelőtt a The Wall Street Journal nyilvánosságra hozta azokat a Facebook belsős anyagait kiszivárogtató dokumentumokat, melyek a közösségimédia-óriás a legfiatalabb felhasználók mentális egészségére gyakorolt hatásairól végzett kutatásának eredményét tartalmazta. A lehangoló eredmények közül néhány: az egyik felmérés szerint a brit tinilányok 13,5 százalékát gyakrabban foglalkoztatja öngyilkos gondolat, mióta csatlakoztak az Instagramhoz. Egy másik vizsgálat során a kamaszlányok 17 százaléka vallotta be, hogy az applikáció használatával súlyosbodott táplálkozási zavaruk. És semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy korunk előrehaladtával ki tudnánk törni ebből az ujjgörcsöt okozó, tudatmódosító körforgásból.
Egy nemrég készült tanulmányban a harmincöt éves vagy annál idősebbek körében megjelenő depresszív tüneteket is összefüggésbe hozták a Tiktok- és Snapchat-használattal. Lehet, hogy idővel értelmesebbek és intelligensebbek leszünk, de velünk együtt a technológia is, ami viszont torzítja önészlelésünket. Ez a technológia látszólag ártalmatlan, ugyanakkor kifinomult szűrőket alkalmaz, melyek akár a teljes testet beborító tetoválásokkal, fuksziaszínű dús hajtincsekkel vagy csillámos angyalszárnyakkal csinosíthatják a felhasználókat. A bonyolultabb filterek ennél azonban sokkal alattomosabbak. Egyetlen érintéssel a jelenleg uralkodó, leginkább európai szépségideálnak megfelelő arcot varázsolhatunk magunknak: markáns arccsontot, fotogén kisugárzást, feltöltött szájat és halvány szeplőket. Egy elérhetetlen szintre szerkesztett „te” marad csak a végén. De még ez sem tántorít el minket valóságtól elrugaszkodott imázsunk kergetésétől. „A filterekkel épp az emberi tulajdonságok tűnnek el a fotóról”, magyarázza Amy Wechsler. „Pácienseim a közösségi médiában látottak alapján szélesebb arccsontra, teltebb ajkakra és új oldalprofilra vágynak. Nekem kell megértetnem velük, hogy bizonyos dolgokon miért nem lehet javítani. Sokan szeretnék például, ha bőrükön nem látszódnának a pórusok, de nyilván ez lehetetlen.”
TUDATOS FELHASZNÁLÁS, NAGY AKARATERŐ
Dr. Evan Rieder bőrgyógyász és pszichológus szerint az Instagram a filterekre visszavezethető önképtorzulás fő forrása. Mert függetlenül attól, hogy milyen kritikus a gondolkodásunk vagy egészséges az önképünk, még mindig bedőlünk a legnagyobb influenszernek, ami nem más, mint az ismétlődés. „Az applikácó – tudatosan vagy sem – hatékonyan alkalmazza a «puszta észlelés hatásaként» ismert pszichológiai jelenséget, mely szerint az emberek általában pozitívabban ítélik meg azokat a dolgokat, amelyekkel már többször találkoztak. Ez az oka annak, hogy a korábban nevetségesnek vélt, túlzottan felduzzasztott ajkak egyre természetesebbé és tetszetősebbé válnak a szemünkben.”
A felhasználók egy része viszont nem rugaszkodik el ennyire a talajtól, ha úgy érzi, nincs egyedül. „A tinédzserek 85-95 százaléka küzd pattanásokkal, legtöbbjük mégis úgy érzi, egyedülálló problémával néz szembe – magyarázza Amy Wechsler. – De ha találnak egy támogató online csoportot, vagy egy olyan celebet, aki aknés bőre ellenére smink nélkül is vállalja az arcát, máris közösségben érzik magukat.” A Tiktok esetében ez igen nagy közösséget jelent, ami óriási megerősítést nyújt azoknak, akik ilyen támogató algoritmusokat keresnek – vagy már rendelkeznek vele. A lelkesítő hashtagek, mint a testpozitivitás és a pattanásos bőr elfogadására buzdító „acne positivity” (egyenként 17,3 milliárd és 109,4 millió megtekintéssel) a káros információk mellett többórás időtöltéshez elegendő támogató tartalmat is nyújt. Bár ezekről a platformokról csaknem lehetetlen teljesen kiiktatni magunkat, tudatos felhasználást és nagy akaraterőt igényel, hogy megküzdjünk a görgetés bűverejével, és hogy horgonyt vessünk saját valóságunkban – legyen az a legideálisabb verzió vagy sem.
GÖRGETÉS SZÁMOKBAN
Az Allure felkérte dr. Evan Riedert, hogy töltsön el némi időt a legnépszerűbb közösségimédia-felületeken, majd az alábbi kategóriák szerint értékelje az egyes platformok felhasználókra gyakorolt negatív hatását: önkép, ösztönzés a másokkal való összehasonlításra, előidézett szorongás mértéke. Az értékelést egy egytől (ártalmatlan) ötig (káros) terjedő skálán végezte el.
TIKTOK: „A különböző videók gyors egymásutánisága miatt igen nehéz megkülönböztetni a tényeket a fikciótól, ráadásul a felhasználó könnyen elveszítheti időérzékét is. Az Instagram és a Tiktok algoritmusai a szépséggel kapcsolatos tartalmak követőit veszélyes spirálba vezethetik, ami egy valóságtól elrugaszkodott szépségideált alakít ki bennük.”
- ÖNKÉP 4; ÖSSZEHASONLÍTÁS 5; SZORONGÁS 5
TWITTER: „Összességében a Twitter az egyik legártalmatlanabb applikáció, ahol az információt gyakran szövegként és nem kép alapon osztják meg. Míg a valós és téves információk egyértelműen keverednek itt, az írott szó használata iránti hajlandóság miatt az applikáció bár vizuálisan kevésbé vonzó, de a legkevésbé is okoz függőséget.”
- ÖNKÉP 2; ÖSSZEHASONLÍTÁS 2; SZORONGÁS 3
YOUTUBE: „A videómegosztó sokkal mélyebb tartalom megosztását teszi lehetővé, ami a valós személyek megszólalásait, a hasznos „hogyan csináld?”- videókat tekintve egyértelműen előnyt jelent, illetve ezeknél a tartalmaknál az is könnyedén felismerhető, ha valaki szakértő egy témában vagy csak szórakozik. A hosszabb felvételek természetüknél fogva kevésbé okoznak függőséget, szemben a többi közösségi média felület gyorstüzelő megtekintési módjával.”
- ÖNKÉP 2; ÖSSZEHASONLÍTÁS 2; SZORONGÁS 2
INSTAGRAM: „A végtelen számú filterekkel megszerkesztett fotók feltöltésére létrehozott alkalmazás kizárólag olyan vizuális tartalmak megosztását célozza, melyek kevés kognitív adatbevitelt igényelnek a felhasználótól. A szépséggel kapcsolatos tartalmakat fogyasztó közönség számára ez leginkább azt jelenti, hogy a tökéletes arcok, gyönyörű helyszínek és valótlan elvárások záporában a való életben is ezekhez kezdik el hasonlítani magukat.”
- ÖNKÉP 5; ÖSSZEHASONLÍTÁS 5; SZORONGÁS 4
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es szeptemberi lapszámában jelent meg.
Szöveg: Taylore Glynn
Fordította: Balázs Tünde
Illusztráció: Niege Borges
