Ezeket a lépéseket kell megtennünk, hogy 2050-re egy körkörös, fenntartható gazdaságban és környezetben éljünk
Az emberiség jövőjét fenyegető egyik legnagyobb probléma a klímaváltozás, ami már szerencsére nemcsak a környezetvédő aktivistákat, szervezeteket aggasztja, hanem a világ fejlett országainak vezetői körében is prioritásként kezelik, és az úgynevezett éghajlat-politika központi fontosságú az Európai Unió számára is.
Ezeket láttad már?
Az EU számos intézkedést tesz azért, hogy a lehető legoptimálisabban kezeljék a tagországok a klímakérdést. Ebben a videóban például megtudhatod, hogy az Európai Bizottság milyen döntéseket hozott a 70-es évektől napjainkig annak érdekében, hogy az Unió tagországai a környezettudatosság útjára térjenek:
Az Unió klímapolitikáján belül is kiemelt a műanyaghulladék jelenlétének és csökkentésének kérdése. De vajon mi történik azzal mennyiséggel, ami ennek ellenére keletkezik? Hogyan lehet növelni az újrafeldolgozás mértékét?
Ami Magyarországot illeti, Botár Alexával, az Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat- és energia csoportvezetője segített válaszokat találni a kérdésekre: "Magyarország az EU-ban az elsők között fogadott el egy nemzeti éghajlatvédelmi törvényt, amiben 2050-re klímasemlegességet vállalt. Ez azt jelenti, hogy az iparunk, épületeink és minden más hazai szereplő minimálisra kell csökkentse szennyezőgáz-kibocsátásait: csak olyan kevés üvegházgázt bocsát ki, amennyit természetes módon el tudnak nyelni erdőink, a természet. Ez nemcsak zöldebb életmódra váltást igényel, hanem a zöldterületeink védelmét, és hogy a cégek, intézmények az ország termelés-fogyasztását átalakítsák (közel) fosszilis energia-mentessé - energiatakarékossá és megújuló energia-alapúvá. Ez az energiafordulat már elkezdődött és közös érdekünk, hogy mindenki kivegye belőle a részét, hiszen a saját jövőbeni megélhetésünkről, élhető környezetünkről van szó. Mi, lakosok ehhez állami és uniós forrásokat, segítséget kaphatunk: a lakásunk energetikai felújításához, például hőszigeteléshez, napelemekhez vagy más energiaszámla-csökkentő beruházáshoz. Az MTVSZ és partnerei info-standjával idén számos nyári és őszi fesztiválon találkozhatsz, ahol új és látványos #otthonosenergia kiállítással, ingyenes energia-tanácsadással segítünk."
Az elmúlt évtizedekben a műanyagtermelés nagy mértékben megnövekedett - az 1950-es években 1,5 millió tonna volt világszerte, 2018-ra ez 359 millióra emelkedett -, ezzel együtt pedig a műanyaghulladék mértéke is. A Covid-19 járvány miatt 2020 első felében a termelés hirtelen visszaesett, azonban az év második felére ismét helyreállt -- és sajnos visszatértünk a jól megszokott, szennyező „kerékvágásba”.
Az óceánok szennyezése a legveszélyesebb
Az EU-ban évente nagyjából 26 millió tonnányi műanyaghulladék keletkezik. Ennek kevesebb, mint 30 százalékát hasznosítják újra. A maradék szemétlerakókba kerül, elégetik, vagy a természetbe kerül, például strandokra, erdőkbe, folyókba vagy tengerekbe. Ezek közül, a klímaváltozás szempontjából talán a legnagyobb problémát az óceánokba kerülő hulladék jelenti:
A leghatékonyabban úgy tudunk harcolni a probléma megszüntetéséért, ha megakadályozzuk, hogy még több műanyag kerüljön a világ óceánjaiba. A tengerekben található hulladék legnagyobb részét az egyszer használatos műanyag termékek teszik ki: a műanyag evőeszközök, poharak, cigarettacsikkek, vagy fültisztító pálcikák a tengeri hulladék majdnem felét alkotják. Első lépésként az EU betiltotta azon egyszer használatos műanyag termékek gyártását és használatát, amelyeknek már létezik környezetbarát változata: műanyag fültisztító pálcikák, evőeszközök, tányérok, szívószálak, italkeverők és léggömb pálcikák.
A műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó uniós stratégia egyik legfőbb célja, hogy 2030-ra minden műanyagcsomagolást újra lehessen hasznosítani. Az, hogy a műanyaghulladék újrahasznosítási mértéke Európában igen alacsony, nemcsak a gazdaságot érinti rosszul, de környezetünkre is rossz hatással van. A műanyag csomagolások körülbelül 95 százalékát például eldobjuk mindössze egyszeri használat után. 2019-ben a kutatók becslései szerint a műanyag előállítása és elégetése globálisan több mint 850 millió tonna üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe. 2050-re ezek a kibocsátások 2,8 milliárd tonnára növekedhetnek, amely hatékonyabb újrahasznosítással megelőzhető lenne.
Ha továbbra is olyan mértékben aknázzuk ki erőforrásainkat, mint most, 2050-re három Földnyi erőforrására lesz szükségünk. A nem-megújuló erőforrások kérdése és a klímaváltozás megkövetelik, hogy 2050-re a társadalom a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaságra térjen át.
Mi az a körkörös gazdaság?
A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, a már megvásárolt termékeknek pedig „második esélyt” adunk azzal, hogy megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
Ezzel szemben a hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol. Emiatt a termékek olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, az alacsonyabb minőségük miatt pedig nem is olyan tartósak. Az EP-képviselők épp ezért tartóssági kritériumokat határoznának meg a használati tárgyakra.
Ahhoz, hogy a körkörös gazdaság megvalósuljon, a fenntarthatóságot be kell építeni a termelői és fogyasztói lánc minden egyes szakaszába, a tervezéstől a gyártáson át egészen a fogyasztásig. A Bizottság cselekvési terve ezért 7 kulcsfontosságú területet esetében határoz meg különböző lépéseket: műanyagok, textíliák, e-hulladék, élelmiszer, víz és tápanyagok, csomagolás, elemek és akkumulátorok, épületek és építkezés. Az egyes területekre vonatkozó stratégiai részleteket itt találod.
Nem vagy csepp a tengerben
Az adatok félelmetesek és a jövőre nézve aggasztónak tűnhetnek, és bár egyes emberként alig tehetünk valamit a nagy cégekkel, gyárakkal szemben, de mindennapi döntéseinkkel is befolyásoljuk a piacot. Például ha tudatosan vásárolunk olyan cégektől, amelyek nyíltan etikusak és környezetkímélőek, vagy ha erre rávesszük az ismerőseinket, családunkat is. De ami a legfontosabb: azzal érhetünk el igazán pozitív változást, ha olyan vezetőket választunk, akiknek a környezetvédelem bizonyítottan fontos szerepet tölt be a programjában és ezért tesznek is.
A megjelenített tartalom az EP Kommunikációs Főigazgatósága által támogatott együttműködés keretében készült, annak tartalmáért az Európai Parlament felelősséget nem vállal.
