Emberi életeket vesznek el és milliós károkat okoznak a vízhez köthető katasztrófák a klímaváltozás miatt
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát jelentette és 3,64 billió USA dollár veszteséget okozott globálisan. Európában a legtöbb halálozás az extrém hőmérséklethez kapcsolható, a legnagyobb gazdasági károkat a viharok és az árvizek okozzák.
Ezeket láttad már?
A vízhez kötődő veszélyek is megnövekedtek az elmúlt években és változatlan népességet feltételezve a világ lakosságának +8%-a lesz kitéve újonnan megtapasztalt vagy súlyosbodó vízhiánynak a 2 fokos globális melegedéssel összefüggésben. A szegényebb országok és társadalmi rétegek különösen kitettek a veszélyeknek. Megfelelő és ténylegesen megvalósuló adaptációs stratégiákkal a károk ugyan csökkenthetők, de a klímaváltozás azonnali mérséklése nélkül egy idő után már ezekre sem lesz lehetőség. A másfélfok.hu cikke.
Európában az 1970–2019 között feljegyzett időjáráshoz köthető 1672 katasztrófa összesen kb. 160 000 fő halálát okozta és 476,5 milliárd dollár gazdasági veszteséget eredményezett.
Kontinensünkön a legtöbb halálozás egyértelműen az extrém hőmérséklethez köthető.
A tíz legszörnyűbb eset (ami a totális halálozás 81%-áért felel) mind az ezredforduló után következett be: hét 2003-ban fordult elő és a listára került még 2006, 2010 és 2015. A Németországban, Olaszországban és Spanyolországban jelentett halálozásoknak több mint 90%-a a 2003-as hőhullámhoz kapcsolódott, a 2010-es eset pedig Oroszországban okozott kimagasló értékeket.
A gazdasági veszteségek fő okozói Európában a viharok (44%) és az árvizek (36%).
A top 10 esetet tekintve (ami a gazdasági veszteség 23%-áért felelős) a lista élén Németország szerepel 16,48 milliárd dollárral a 2002-es áradások miatt. A második helyezett Olaszország az 1994-es árvízzel, majd ismét a németek következnek a 2013-as esettel. Ebben az évben hazánkban is jelentős árvíz volt: Budapesten, a Vigadó téri vízmércén levő rekordot ekkor regisztrálták.
A víznek nemcsak a többlete, de a hiánya is komoly károkat okozhat. Az utóbbi végletből az 1970–2019-es időszakot tekintve csak egy eset, a spanyolországi 1990-es aszály került be a tíz legnagyobb gazdasági kárt okozó európai időjárási esemény közé. Azonban a vizsgált időszak bővítésével nagy valószínűséggel több lesz a szárazsághoz köthető esetek száma, például 2022 nyara is aszállyal sújtotta Európa nagy részét.
A szárazság okozta károkat 2022 nyarán mi is megtapasztalhattuk. A KSH adatai szerint Magyarországon már korábban több évben is jelentős volt az aszályos területek aránya és az idei, 2022-es aszály valószínűleg nagy területen a legsúlyosabb lesz. A mezőgazdasági kárkifizetések 2021-ben 10,9 milliárd Ft-ot tettek ki: ez 65%-kal több mint a 2020-as érték. Pedig 2020-ban is több tényező, úgymint
az aszály, a tavaszi fagy vagy a belvíz nehezítette a mezőgazdasági termelést hazánkban, amely a káresemények számában is látható.
Mindenkit érint, de régiónként eltérően
1970 és 2019 között több mint 11 000 katasztrófa kötődött az időjáráshoz, ami 2,06 millió ember halálát és 3,64 billió dollár veszteséget okozott a WMO jelentése szerint. Az elmúlt 50 évet tekintve a regisztrált katasztrófák fele az időjáráshoz volt kapcsolható.
A legtöbb emberéletet követelő események között szerepel az aszály, a viharok, az árvizek és az extrém hőmérséklet. A gazdasági veszteségekhez a viharok és az árvizek járultak hozzá legnagyobb mértékben (világszinten a katasztrófák 44%-a az árvizekhez köthető, 17%-a pedig a trópusi ciklonokhoz). A vizsgált évtizedekben (2000–2009 vs. 1970–1979) a katasztrófák száma ugyan nőtt, de az ehhez kapcsolódó halálozások a korai figyelmeztető rendszereknek (early warning system) köszönhetően csökkentek.
A vízhez kapcsolódó veszélyek gyakorisága is megnövekedett az elmúlt 20 évben. Ennek súlyossága és fajtái régiónként eltérőek: míg Ázsiában főleg az árvizek jelentenek gondot, addig Afrikában elsősorban az aszály okoz problémát. 2018-ban 2,3 milliárd ember volt kitéve vízstressznek és 3,6 milliárd nézett szembe nem megfelelő víz-hozzáférhetőséggel az év legalább egy hónapjában. A kitett emberek száma 2050-re várhatóan meghaladja az 5 milliárdot. A 2000-es évekhez viszonyítva
változatlan népességet feltételezve a világ lakosságának +8%-a lesz kitéve új vagy súlyosbított vízhiánynak a 2 fokos globális melegedéssel összefüggésben.
Ahol igazán súlyos a víz-stressz: Közép-Kelet-Ázsia, Dél-Ázsia, a mediterrán térség és Dél-Afrika.
A vizsgált 50 év alatt a teljes halálozás 35%-a Afrikában fordult elő (elsősorban az aszályok miatt), míg a globális gazdasági veszteségeknek csupán az 1%-át tette ki a kontinens (amely leginkább viharokhoz és árvizekhez köthető). Ázsiában és Dél-Amerikában a katasztrófák legtöbbje szintén árvizekhez és viharokhoz kapcsolódik.
Észak- és Közép-Amerika esetén az elmúlt 50 évben a gazdasági veszteség megtízszereződött (a globális gazdasági veszteség 45%-a ide köthető). A viharok és árvizek a leginkább jellemzőek, a trópusi ciklonok okozta károk a legmagasabbak (2017-ben ráadásul három kiemelkedő eset is volt: Harvey, Maria és Irma). A dél-nyugati Csendes-óceáni területeken szintén a viharok (trópusi ciklonok) és az árvizek a főbb tényezők, de a gazdasági veszteségnél az aszály és az erdőtűz is jelentős.
A szegényebbek jóval kitettebbek
Az ENSZ besorolása szerint az időjáráshoz köthető halálozások 91%-a a fejlődő országokban következett be. A legkevésbé fejlett országokban a gazdasági veszteségek legnagyobb részét az árvizek, míg a halálozások többségét az aszályok okozzák.
A szegénységben élők különösen sebezhetők a természeti katasztrófák által: aránytalan mértékben ki vannak téve a veszélyeknek, főleg a városi területeken; a kontinensek közül Afrika a leginkább sérülékeny. Ez a minta várhatóan a jövőben sem fog jelentősen változni, azonban az abszolút értékben kitett emberek száma növekedhet és csökkenhet is, régiótól és szcenáriótól függően, továbbá persze az is lényeges, hogy mennyire képesek alkalmazkodni az új körülményekhez.
A klímaváltozás a szegénység növekedéséhez is hozzájárulhat a csökkenő munkaképesség, a kiszámíthatatlanabb mezőgazdasági termelés, a növekvő egészségügyi kiadások és a szélsőséges éghajlati körülmények miatti nehezebb tőkefelhalmozás miatt. Latin-Amerikában az extrém szegénység jelentősen megnövekedhet 2030-ra az éghajlatváltozás következtében.
Az alkalmazkodás segíthet – jó gyakorlatok a Száhel-övtől Thaiföldig
A legtöbb adaptációs stratégia során kiemelt szerepe van a víznek: gondolhatunk a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, az egészségre, vagy akár az energia-ellátásra. Ezért az integrált vízkészlet-gazdálkodás létfontosságú a hosszútávú társadalmi, gazdasági, és környezeti jólét eléréséhez.
A Száhel-övben a legnagyobb kihívást az aszály és az elsivatagosodás jelenti. Az eső hiánya a palánták alacsony túlélési arányához, a termés és az állatállomány pusztulásához vezethet. Az ún. Great Green Wall kezdeményezés (GGWI) célja, hogy 2030-ra 250 millió tonna szenet kössenek meg a légkörből, a degradált földekből 100 millió hektárnyit helyreállítsanak és 10 millió munkahelyet teremtsenek. Több ezer közösséget támogatnak a földek helyreállításában és továbbképzéseket tartanak a gazdáknak, hogy az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb gazdálkodási módszerekre váltsanak, így növelve az élelmiszerbiztonságot.
A kezdeményezés segíti az innovatív gyakorlatok elterjesztését is, mint például gödrök ásása a víz tárolása és a nedvesség hatékonyabb megtartása érdekében, amely lehetővé teszi a víz átszivárgását a gyökerekhez. A GGWI 2007-es indulása óta több pozitív eredmény is született. Etiópiában 15 millió, Szenegálban 25 ezer, Nigériában 5 millió, Burkina Fasoban 3 millió hektárnyi földet állítottak helyre, Szenegálban pedig 11,4 millió fát ültettek eddig.
Thaiföldön, Mae Sot városát vízesések, források és patakok ölelik körül, az esős évszak pedig nyolc hónapig is eltarthat – az árvizek természetes jelenségei a területnek. Az utóbbi években azonban a város terjeszkedése miatt megváltoztak a lefolyási körülmények, csökkent a talajba való beszivárgás (hiszen azt nehezítik a mesterséges burkolatok), ráadásul a klímaváltozás következtében intenzívebbé váltak az esőzések a régióban.
A Global Water Partnership (GWP) Thailand célja, hogy egy fenntartható, közösségen alapuló árvíz kezelést valósítson meg, és hogy mérsékeljék a városban az árvizek kockázatát. A munkát azzal kezdték, hogy a helyi csoportokat megismertették a medence természetes vízforrásaival, áramlásaival, ami segítette az árvizek okainak megértését. Kockázatfelmérést készítettek, amiket kockázat-csökkentési tervekké alakítottak. Egy mobil applikáció segítségével figyelmeztető rendszert alakítottak ki, hogy a közösség tagjai gyorsan meg tudják osztani egymással a megfigyeléseiket. Ennek több mint 200 ezer ember élvezi az előnyeit.
A mi térségünkben is a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt
Az éghajlatváltozás hatásai nem csak a tőlünk távol eső, sivatagos vagy éppen monszunesővel jellemezhető vidékeken érezhetők. A klímaváltozás Európa több területén is már most megköveteli az alkalmazkodást.
Szlovákiában a 2000-es évek elején az átlagosnál melegebb nyarak érezhető közelségbe hozták a klímaváltozást a mezőgazdászok számára. Az eső ugyan nem maradt el, de a fokozott, gyors párolgás miatt a tározók kiürültek, a talajvíz kimerült, megjelent az aszály. A probléma pedig nemcsak egy országban jelentkezett, hanem a Duna vízgyűjtőn általánosságban. A hatások több szektort is érintenek, a szőlőültetvényektől a hajózásig (szállítmányozás és turizmus). 2013-ban megalakult az Integrated Drought Management Programme in Central and Eastern Europe, amelynek célja az volt, hogy
a reaktív cselekvés helyett proaktivitás jelenjen meg az aszály-kezelésben.
Az erdőtüzek oltása és a gazdák szezonról szezonra történő kompenzálása helyett az aszály előrejelzésén van a fókusz, és azon, hogy hogyan készüljenek fel, hogyan csökkentsék a hatásokat. Létrehoztak egy online felületet, ahol a régió időjárási-, talaj-, termés- és erdészeti adatait gyűjtik és osztják meg egymással. Műholdas adatok, meteorológiai állomások és az aszály hatásainak jelentései alapján egy interaktív térképet készítettek az aktuális állapotról, ami segíti a felhasználókat a tervezésben.
A szlovákok 2017-ben elkészítették a régió első, országos szintű Aszály Cselekvési Tervét. A tervek között szerepel az aszály-tűrő fafajták azonosítása, az új öntözési csatornák tervezése, a monitoring hálózat kibővítése, a talajvíz felmérése és a katasztrófahelyzetekre vonatkozó osztályozási eljárások kidolgozása. A megelőzésre és a cselekvésre összpontosítva a szlovák Aszály Cselekvési Terv élen járhat Európában a klímaváltozás okozta károk enyhítésében, és hazánk számára is jó példával szolgálhat.
Az éghajlatváltozás tehát bármely kontinensen éreztetheti hatását, gazdasági fejlettségtől függetlenül. Annak érdekében, hogy a potenciális károkat csökkentsük, már most el kell kezdeni az alkalmazkodást. Hazai körökben is találhatunk jó gyakorlatokat és adatokat, amelyek segítik a stratégiák kidolgozását. Azonban ez sem folytatható a végtelenségig: az elsődleges cél a klímaváltozás azonnali mérséklése kéne, hogy legyen.
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.
Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.
