Milyen hatással van a klímaváltozás hazánk erdőire? Dr. Aszalós Réka erdőökológust kérdeztük

Az erdők amellett, hogy árnyékot adnak a hőségben és hatékonyan csökkentik a klímaváltozás negatív hatásait, maguk is szenvednek a felmelegedés következményeitől, amelyek már a hazai faállományokban is tetten érhetők. Magyarországon több fafaj eltűnőben van, és állítólag harminc éven belül olyan klimatikus viszonyok lesznek, hogy az ország bizonyos részein nem tudnak majd létezni fák. Valóban ennyire rossz a helyzet?

A klímaváltozás pusztító hatása globális jelenség, és már nálunk is helyrehozhatatlan károkat okozott. Legjobban a hazánkban nem, vagy csak egy-két tájban őshonos tűlevelűk szenvednek a szárazságtól. Az egyik látványos magyarországi példa erre a feketefenyő pusztulása volt 2013-ban a Keszthelyi-hegységben, de az ország több részén is pusztulásnak indult ez a faj. Az elmúlt évtizedekben a lucfenyő tömeges elhalása tapasztalható egész Európában, így hazánkban is – mára nagyon kevés egészséges állománya maradt a szúbogár kártétele miatt. A nyári szárazságok, a melegedő klíma sajnos a hazai, őshonos bükkösöket és tölgyeseket is érinti. Ilyen volt a Zala megyei bükkösök tömeges pusztulása a 2000-es évek első felében. A szárazság miatt legyengült fákat két, robbanásszerűen szaporodó rovarfaj támadta meg, előbb az ágaik törtek le, majd leesett a korona, végül kettétört a törzs is. A klímaváltozás számlájára írható az is, hogy 2-3 aszályos év után a már a nagyméretű, kiemelkedő tölgyegyedek is pusztulni kezdenek.

Ön egy olyan projekten dolgozik, amely a tölgyeserdők immunrendszerét hivatott erősíteni. Hogy történik mindez?

Én inkább a visszavadítás szót használnám. Az Európai Unió természetvédelmi keretprogramja által finanszírozott LIFE4OakForests pályázatban veszek részt – három hazai és egy olasz nemzeti park saját vagyonkezelésében lévő tölgyes erdőállományait próbáltuk olyan állapotba elmozdítani, melyek jobban hasonlítanak az idős, őserdő jellegű területekre. Vagyis a visszavadítás során a fafajok sokféleségét, az erdő szerkezetének változatosságát állítjuk vissza.

Minél természetesebb egy erdő, minél jobban hasonlít fafaj összetételében, szerkezetében az idős, természetes erdőkre, amelyek már rengeteg évszázadot túléltek, annál inkább meg tudjuk őrizni ezeket az utókornak.

Ha egy erdőben sokféle és különböző korú őshonos fafaj és cserje van jelen, akkor azok szénraktározó képessége is sokkal nagyobb sikeresebben tudják kompenzálni a klímaváltozás hatásait, ráadásul nagyobb lesz az ellenálló képességük a szélsőséges időjárással, a rovar- és gombakártevőkkel szemben, mint egy olyan ültetvényben, amelyet egy-két, azonos korú fafaj alakot.

Számos faültető közösség munkálkodik hazánkban. Az ő tevékenységük miből áll?

Sajnos sok kudarcba fulladt faültetési akcióról tudunk, Magyarországon szerencsére kevés ilyen van. Ha nem megfelelő a fafaj, vagy ha megfelelő is, de nem jó módon és nem jó helyre van elültetve, akkor nagyobb kárt okozunk, mint hasznot. Ha klíma- vagy biodiverzitás védelmi szempontból ültetünk erdőt, vagy faállományt, akkor a legjobb, ha vegyes állományt hozunk létre, amelyet őshonos cserjékből és fafajokból állítunk össze. Ültetéskor nagyon fontos szempont, hogy a termőhelynek megfelelő fajokat válasszunk, de többségében legyenek azok a fajok, amelyek jól bírják a száraz klímát. Az ültetés összes részletére figyelemmel kell lenni, például a szabadgyökerű fákat csak az őszi lombhullástól a tavaszi rügyfakadásig lehet ültetni. A kialakítandó gödör méretére már több szabvány létezik de a gödör minden irányban 10-20 cm-rel legyen nagyobb, mint a gyökérzet, a fácskát pedig még 3 évig, különösen szárazság esetén, öntözzük! Ültetés előtt érdemes elolvasni az ültetési kisokost amit a 10 millió Fa közösség hozott létre.

Az ökológiai sokféleség, a biodiverzitás érdekében mi is sokat tehetünk, ha beporzólepke és madárbarát kertet hozunk létre!

Válasszunk úgy virágokat a kertbe vagy a balkonládákba, hogy tavasztól őszig, mindig legyen virágzó növényünk. A gyümölcsösökben, szőlős kertekben engedjük a vadvirágok megtelepedését, ezzel segítve a méhek, darazsak, lepkék beporzó munkáját.

Beporzók nélkül a gyümölcsfák, és s zöldségek egy jó része nem tud termést hozni, nem tud magokat termelni, ami nemcsak a mi táplálkozásunk miatt elengedhetetlen, de a földi élet alapját is jelenti.

Ha a kert legalább egy részében hagyjunk kaszálatlan gyepfoltokat, ezek segítik a növények magtermését, és a rovarok, kétéltűek, madarak búvó- és táplálkozóhelyei lehetnek. A madárvilágot bogyós gyümölcsű fákkal és sűrűn növő bokrokkal is támogathatjuk, pl. galagonya, magyal, mogyoró, fagyal, kökény, madárberkenye ültetésével. Fontos, hogy egész évben legyen kint a kertünkben vagy az erkélyünkön egy tál, amiből a madarak vizet tudnak inni, télen pedig etessük őket napraforgómaggal, cinkegolyóval, almával!

Cikk: Jónás Ágnes