Az éghajlatváltozás miatt egyre kevesebb fiatal akar gyereket
A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik. Az éghajlatváltozás számlájára megbetegedések is írhatók, melyek 88%-a az 5 évnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő. A szélsőséges időjárási események jelentette fizikai kockázatok mellett a klímaváltozás 21. század egyik legjelentősebb egészségügyi kockázata is, a veszélyeinek különösen a gyermekek vannak kitéve, akik még a fizikai és kognitív fejlődés állapotában vannak, ezért érzékenyebbek a környezeti változásokra. A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás, mely jelentős hatással van a jövő nemzedékeinek biztonságára, jóllétére és egészségére. Nemcsak a szülők aggódnak, egy kutatás szerint a fiatalok háromnegyede ijesztőnek véli a rá váró éghajlati jövőképet. A másfélfok.hu cikke.
Ezeket láttad már?
A 2022-ben tizenkét éves vagy annál fiatalabb gyermekek a szimulációk szerint 1,5 °C-os globális felmelegedés esetén a maihoz képest négyszeres növekedést, 3 °C -esetén ötszörös növekedést tapasztalnak majd meg a szélsőséges időjárási eseményekben 2100-ra. Ilyen mértékű növekedést nem tapasztalna egy 2022-ben 57 éves személy hátralévő élete során semmilyen felmelegedési forgatókönyv szerint. A gyermekek és a jövő generációk növekvő valószínűséggel lesznek kitéve árvizeknek, hőstressznek, vízhiánynak, szegénységnek és éhezésnek.
Egy 2020-ban született gyermek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több folyami árvizet fog átélni élete során, mint aki 1960-ban született.
Az éghajlatváltozás súlyos következményei lehetnek a szélsőséges időjárási események miatti sérülések és halálozások, a növekvő számú fertőző betegségek, a levegőszennyezéssel összefüggő megbetegedések számának emelkedése és a hőhullámok miatti hőguta okozta halálozás.
A növekvő klímaszorongás a gyermekvállalást is befolyásolja
Az éghajlatváltozás hatásait már napjainkban is a bőrünkön érezzük, a nem túl fényes jövőkép pedig kihat a mentális egészségünkre is. A fiatalok éghajlati szorongásával kapcsolatban valaha készült legnagyobb felmérésben több mint 10 (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) ország több mint 10 000 fiatalja vett részt. A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben.
A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és
körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt.
Nemcsak a saját jövő féltéséről van szó. Sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A fent említett felmérésből az is kiderült, hogy
a válaszadók 40%-a habozik a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt.
2018-ban a Morning Consult által a The New York Times számára, egy 20 és 45 év közötti férfiakból és nőkből álló országos reprezentatív minta alapján készített felmérésben a válaszadók 33 százaléka említette az éghajlatváltozást, mint okot, ami miatt kevesebb gyermek mellett döntött, mint amennyit ideálisnak tartott, vagy várhatóan kevesebbet vállal.
A klímaválság hatása a gyermekvállalási kedvre nem újkeletű, már egy 2011-es Eurobarometer felmérés alapján kimutatható volt a kapcsolat az éghajlatváltozás és a tervezett gyermekek száma között. Egy későbbi, 2020-as felmérés szerint a válaszadók több mint 95%-a nagyon vagy extrém módon aggódik a meglévő vagy tervezett gyermekeinek jövőjéért az éghajlatváltozás okozta hatások miatt.
Egy, a V4-es országokra vonatkozó kutatásban összefüggést mutattak ki az éghajlatváltozás miatti aggodalom és a kisebb családtervezés között Magyarországon és Csehországban is, míg Szlovákiában és Lengyelországban a nagyobb preferált családmodell esetén volt kapcsolat.
Nem ok nélkül aggódunk gyermekeink jövőjéért
Az UNICEF tanulmányt készített a gyermekjogok éghajlatváltozás miatti sérülésének felmérésére. A tanulmányban bemutatott éghajlati kockázati index szerint
a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve.
Ezen hatásokat három csoportba sorolták:
- Hirtelen és közepesen hirtelen fellépő események
Ide tartoznak például a hőhullámok, melyeknek már napjainkban 820 millió gyermek van erősen kitéve. Továbbá a 400 millió gyermeket érintő trópusi ciklonokhoz köthető kockázatok, a 330 millió gyermeket érintő folyóvízi és a 240 millió gyermekre kockázatot jelentő parti áradások.
- Lassabban kialakuló kockázatok
Ide sorolják a már most 920 millió gyermeket érintő vízhiányt és a 600 millió gyermeket veszélyeztető vektorok által terjesztett betegségeket, mint a malária.
- Környezetromlás és stressz okozta hatás
A világ gyermekeinek közel 90%-át érintő légszennyezés és a 815 millió gyermeket érintő ólomszennyezés, mely a levegő, a vizek, a talaj és az élelmiszerek kitettsége miatt jelentős.
A gyerekek egészsége jobban megszenved minden negatív változást
Az éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Ide tartoznak:
- Asztma, allergia, egyéb légúti betegségek
- Hőség okozta betegségek
- Idegrendszer fejlődésével kapcsolatos problémák
- Szív- és érrendszeri betegségek
- A vektorok által terjesztett betegségek
- Víz útján terjedő fertőző betegségek
- Alultápláltság
- Mentális egészségre gyakorolt hatások
- Reproduktív képesség
Bár ezek a hatások a felnőtteket is veszélyeztetik, a gyermekek különösen kitettek az éghajlati és környezeti hatásoknak. Ennek oka, hogy a gyerekek kevéssé képesek például egy hirtelen és intenzív hőhullám esetén védekezni a hőség ellen vagy odafigyelni a megfelelő mértékű hidratációra. Az erős napsugárzás is veszélyes lehet, mert a bőrük könnyebben megég és kevésbé tudatosak az UV-sugárzás elleni védelemmel.
A légszennyezettség káros hatása is jelentős lehet, mert a gyermekek gyorsabban és gyakrabban vesznek levegőt játék közben, mint a felnőttek, amikor a szabadban vannak, ami nagyobb egységnyi tömegre vonatkozó szennyező anyagoknak való kitettséget eredményez.
Ráadásul az éghajlati katasztrófák következményei, mint például a társadalmi problémák, a gazdasági hanyatlás és a népességvándorlás, mind negatív hatással lesznek a gyermekek pszichoszociális fejlődésére. Ennek következtében kialakulhat mentális és érzelmi szorongás, mely esetei közé tartozik a poszttraumás stressz-zavar (PTSD), az alvászavarok, az agresszív viselkedés, a depresszió és akár kábítószerhasználat. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a gyerekeknél nagyobb arányban figyelhető meg mentális egészségkárosodás egy természeti katasztrófa után és érzékenyebbek például a viharok okozta PTSD kialakulására mint a felnőttek.
Az egészségügyi hatások mellet az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. Ez negatívan befolyásolhatja a gyermekek iskolai végzettségét, ezáltal csökkentve esélyeiket a jól fizetett munkára vagy a magasabb jövedelemre későbbi életük során.
Valódi cselekvéssel élhető jövőt biztosíthatnánk a jövő generációinak
Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is. Sok olyan lehetőség van, amivel csökkenthető a gyermekek kitettsége és sebezhetősége az éghajlatváltozás kockázataival szemben.
A tiszta vízhez és megfelelő csatornázási és higiéniai szolgálatásokhoz való hozzáférés biztosítása, például egy diverz vízkészlet biztosításával, megújuló energia használatával, a helyi magánszektor bevonásával a vízügyi és csatornázási szolgáltatások fejlesztésbe. Fontos a háztartási szintű vízmegtartás és víztározás, valamint a többszöri vízfelhasználást lehetővé tevő rendszerek kiépítése. Elengedhetetlen továbbá a vízkészletek védelme és a vízminőség rendszerszíntű ellenőrzése.
Az oktatás színvonalát javító beruházások, például a fenntarthatósági gyakorlatok fejlesztése és elsajátítása, mely hozzájárul az egyéni kibocsátások csökkentéséhez és a megváltozó környezethez való alkalmazkodási képesség javításához. Az oktatáshoz szükséges infrastruktúra ellenállóképességének fejlesztése a tanulási lehetőség hosszútávú biztosítására.
Elengedhetetlen az oktatáshoz való hozzáférés növelése a digitális oktatás fejlesztésével és a színvonal emelése motivált, képzett oktatókkal, biztonságos környezettel. Az éghajlati válság mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz, valamint a hatásokra való felkészüléshez szükséges, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudományos ismeretek is a tanterv részét képezzék.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz és élelmiszerhez való hozzáférés biztosítása, ide tartozik például a fejlett szülési és újszülöttgondozási szolgáltatások vagy az immunrendszert erősító megelőző szolgáltatások, oltási programok támogatása például a tüdőgyulladás, malária, valamint hasmenéses és más megbetegedések ellen. Fontos továbbá az éghajlatváltozás miatt bekövetkező egészségügyi hatások esetén történő célzott segítségnyújtás. Ide tartozik a serdülők egészségének és jólétének támogatása és életkor-specifikus egészségügyi információk nyújtása is.
A szociális védelemhez való hozzáférést javító és a szegénységet csökkentő intézkedések, például a gyermek- és családi ellátások biztosítása és egy integrált, a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményeket, például az egészségügyet, az oktatást magába foglaló rendszer kiépítése. Az éghajlatváltozás okozta klímaszorongás és a fellépő társadalmi, gazdasági hatások esetén biztonsági háló nyújtása a gyermekek számára.
A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát.
Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, doktorandusz az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén és a Másfél fok egyik állandó szerzője.
Ha szeretnél még több izgalmas cikket olvasni az éghajlatváltozásról, akkor mindenképpen érdemes ellátogatnod a másfelfok.hu oldalra, ahol rengeteg érdekes téma közül választhatsz.
