Egy mentális betegség, ami lopásra késztet: minden, amit a kleptomániáról tudnod kell
A kleptománia egy olyan állapot, amelyet a lopás iránti ellenállhatatlan vágy jellemez. A kleptomániában szenvedő emberek olyan tárgyakat lopnak el, amelyekre nincs szükségük, amelyeket megengedhetnének maguknak, vagy amelyeknek csekély vagy egyáltalán nincs pénzzel meghatározható értékük.
Ezeket láttad már?
A kleptomániában szenvedő egyének belső feszültséget tapasztalnak, amely enyhül a lopás elkövetésével. A legtöbb esetben valamikor serdülőkorban jelentkezik, és gyakrabban jelenik meg nőknél, mint férfiaknál. Mivel a lopás illegális, a kleptománia jelentős jogi következményekkel járhat - nem úgy, mint számos más mentális probléma, amelynél ez a veszély nem áll fenn.
Jogi következménye van a kleptomániának
A kleptomániában szenvedők letartóztatással, jogi eljárásokkal szembesülhetnek a tüneteik következtében. Egy klinikai betegeken végzett tanulmány kimutatta, hogy a kleptomániában szenvedők már több mint 68%-át tartóztatták le lopás miatt, további 20%-át pedig elítélték és bebörtönözték bűncselekményeikért.
Az Amerikai Pszichiátriai Egyesület által megállapított diagnosztikai kritériumok szerint a kleptomániát az jellemzi, hogy a személy újra és újra, ismételten képtelen ellenállni a lopás iránti vágynak. Az ilyen állapotú emberek feszültséget tapasztalnak a lopás előtt, de ez a szorongás és feszültség a lopást követően elmúlik, az ugyanis kielégülést, megkönnyebbülést, sőt örömet okoz nekik.
A kleptománia tünetei
Míg a lopás enyhítheti az egyén által átélt feszültséget, bűntudat és lelkiismeret- furdalás maradhat benne a bűncselekményt követően. A szégyenérzet, az önvád meglehetősen gyakoriak egy lopási epizódot követően.
Legalább 85 ezren élnek itthon skizofréniával, mégis rengeteg tévhit terjed a betegségről
Fontos megjegyezni, hogy a kleptománia nem jár személyes haszonszerzés céljából történő lopással. Az ilyen állapotú emberek nem anyagi ösztönzés alapján lopnak el dolgokat, vagy nem azért, mert vágynak az elvitt tárgyakra. Ezek a lopások szintén nem kapcsolódnak ahhoz, hogy nem engedhetnék meg maguknak a kérdéses tárgyakat. Sőt, rendkívül gyakori, amikor olcsó dolgokat lopnak, amelyeknek nincs anyagi értékük.
Van, hogy vissza is adják, amit elloptak
Az érzelmi aspektus a fő kulcsa ennek az állapotnak. A kleptománia két fő dologban különbözik a kényszerből való lopástól: a belső érzelmi feszültség felhalmozódása a lopás előtt, és ennek a feszültségnek a feloldása a lopás alatt vagy után. Azok, akik más okból lopnak, nem tapasztalják ugyanazt a nyomasztó késztetést és az azt követő megkönnyebbülést.
A kleptomániásokra jellemző a halmozás, elrejtett helyeken tárolják az ellopott tárgyakat - érintetlenül. Mások úgy szabadulnak meg az ellopott tárgyaktól, hogy odaadják őket barátaiknak és családtagjainak, vagy akár vissza is viszik arra a helyre, ahonnan elvitték. A lopási epizódok egyébként általában nem igényelnek részletes tervezést, és gyakran spontán módon történnek.
Mi más lehet?
A kleptomániát azért különböztetik meg a normál bolti lopástól, mert a bolti tolvajok általában megtervezik lopásukat, és ezt a magatartást azért hajtják végre, hogy olyan tárgyakat szerezzenek, amelyekre vágynak, de nem engedhetik meg maguknak. A kleptomániában szenvedő egyének viszont spontán módon lopnak, hogy enyhítsék a feszültséget, amely továbbra is fokozódik, ha nem cselekszenek.
A kleptomania előfordulhat önmagában, de gyakran más betegségek mellett is megjelenik. Az ilyen állapotú emberek hajlamosak lehetnek a szerhasználatra, a szorongásra, az impulzuskontrollhoz kapcsolódó rendellenességekre is. De ezen kívül jellemzik még:
- Hangulatingadozások
- Pánikrohamok
- Szeparációs szorongás
- Testi diszmófiás rendellenesség
- Obszesszív-kompulzív zavar
Kimutatták, hogy a rendellenesség a szer- és alkoholfogyasztással is összefüggésbe hozható. Egyes szakértők szerint lehet valamilyen közös genetikai kapcsolat a szerhasználati rendellenességek és a kleptománia között. A kutatások azt is kimutatták, hogy a kleptomániában szenvedők 73%-ánál affektív zavart (hangulati rendellenességet) is diagnosztizálnak életük egy szakaszában. A tanulmányok hasonlóan magas társbetegségek arányát mutatják más pszichiátriai állapotokkal, beleértve a szorongásos zavarokat, a bipoláris zavart és az étkezési zavarokat.
Miért alakul ki a kleptománia?
A kleptománia pontos okait vizsgálják, bár feltételezhető, hogy mind a genetikai, mind a környezeti hatások szerepet játszhatnak. A pszichológia különböző nézőpontjai néhány lehetséges magyarázatot hoznak. A pszichoanalitikus megközelítés szerint a kleptomániások az elhanyagolást, valaminek az elvesztését szeretnék vele kompenzálni. A kognitív-viselkedési megközelítés szerint, amint az első lopás megtörténik, méghozzá negatív következmény nélkül, az szinte garantálja, hogy megismétlődik majd.
Mivel a lopás csillapítja az egyén által tapasztalt stresszt és feszültséget, a viselkedés a stresszoldással is összekapcsolódik. Idővel az egyén elkezdhet lopni a stressz kezelésének és enyhítésének eszközeként. A biológiai megközelítésnél egyes tanulmányok összefüggésbe hozták a kleptománia kialakulását az agy elülső lebenyének diszfunkciójával.
Mennyire gyakori a kleptománia?
A kleptománia előfordulása viszonylag ritka, minden 1000 felnőttből 6 embert érint. A becslések szerint, a kleptománia az összes bolti lopás 5%-át teszi ki, amely évente 500 millió dolláros éves gazdasági veszteséget jelent.
