Király Linda: „Az ember súlya nem egyenlő az értékével”

„Megérett a disznó a vágásra” és ehhez hasonló hozzászólások érkeztek a napokban Király Linda fotójára. Bár az elmúlt években megtanulta elengedni a rosszindulatú megjegyzéseket, most úgy érzi, nem maradhat csendben, muszáj megszólalnia és kiállnia azokért, akik hozzá hasonlóan a testképgyalázás elszenvedői.

Nem ez az első alkalom, hogy belekötnek a külsődbe.

Tizenhat évesen ismert meg a közönség, és nem volt egyszerű úgy felnőni, hogy állandóan szem előtt vagy. Azóta folyamatosan kapom a különböző támadásokat a külsőm miatt. Úgy éreztem, most jött el az a pont, amikor nem hallgathatok tovább, muszáj szót emelnem. Nagyon nehéz időszakot élünk, az emberek feszültek, és ahelyett, hogy egymást támogatnánk, másokon próbáljuk levezetni a frusztrációinkat. Ez pedig egyáltalán nem jó irány. Mégis milyen mintát mutatunk így a fiatal generációnak? Kezdek rájönni, hogy teljesen mindegy, mit csinálsz, egyszerűen nem tudsz jót tenni. Amikor 53 kilóra fogytam, hasonlóan belém kötöttek. Rá kellett jönnöm, hogy mindig lesz valaki, akinek éppen nem tetszel valamiért, hiába érzed magad jól a bőrödben.

Miközben fogalmuk sincs arról, mennyit árthatnak a másiknak...

Néha úgy tűnik, mintha az sem számítana, mit tettél le az asztalra, milyen szakmai sikereket értél el. Az eddigi életem során számtalanszor kezdtem újra a karrieremet, sorra kaptam a pofonokat, de mégis felálltam. Azt gondolom ezek lennének az igazi értékek, ami alapján az embereknek ítélkezni kellene. Boldog voltam, hogy hat év után végre eljutottam nyaralni, gondoltam, posztolok egy egészalakos fotót, hogy megmutassam, itt vagyok, nő vagyok - ezzel is támogatni akartam másokat, és látod, ez lett a vége. Nem magam miatt bosszant fel ez az egész, mostanra tényleg megbékéltem önmagammal, elfogadtam, hogy igen, van rajtam plusz tíz-húsz kiló - és akkor mi van? A mai napig sportolok, figyelek az étkezésre, mert fontos az egészségem. Nem szabad mások felett ítélkezni, soha nem tudhatod mi áll a háttérben.

A közösségimédia-felületek tökéletes táptalajai a testképgyalázásnak.

Ez így van, de ne felejtsük el, hogy az ilyen felületüknek van egy nagyon erős pozitív vonatkozása is, ezeknek a platformoknak köszönhetem, hogy közelebb kerülhettem olyan emberekhez, akik hasonló a problémával küzdenek, mint én. Neked, felhasználónak kell egy határvonalat húznod, mit engedsz be és mit mellőzől.

Rengeteget időt töltesz Amerikában. Hogy látod, ott elfogadóbbak az emberek?

Amikor aláírtam Amerikában a lemezszerződésemet, hiába voltam 58 kiló, a Can’t let go videóklipem forgatása előtt finoman jelezték, hogy fogyjak le. Tipikus homokóra alkat vagyok, nagy fenékkel, mellekkel, a lemezkiadó képviselői mégis azt sugallták, egy fehér bőrű popénekesnek vékonynak kell lennie. Egyszerűen nem volt elfogadott, hogy esetleg teltebb idomokkal sikereket érj el. Hirtelen fel sem tudnám sorolni, hány sokszínű előadő van, aki világszinten sikereket ért el. Komoly felelősség van a kezünkben, rajtunk áll, milyen szemléletet visz tovább a jövő generációja.

Emlékszel az első negatív megjegyzésre, ami nagyon szíven ütött?

Abban az időben történt, miután Magyarországra költöztünk, még senki nem ismert, tizenhat évesen nagy dolog volt, hogy felléphettem egy divatbemutatón. Azt tudni kell, hogy tíz és tizenhét éves korom között nagyon túlsúlyos voltam, bőven kilencven kiló felett jártam. Ott álltam a színpadon, emlékszem még a ruhára is, amit viseltem. Csinosnak, magabiztosnak éreztem magamat, ez csak fokozódott, miután a Whitney Houston I Will Always Love You című szám után állva tapsolt a közönség. Óriási mosollyal mentem hátra az öltözőbe. Két modell hangjára lettem figyelmes, akik természetesen nem tudták, hogy elcsípem a beszélgetésük lényegét: „de kár érte, pedig olyan gyönyörű hangja és pofija van”. Annyira belémivódott ez a mondat, hogy másnap azonnal elkezdtem fogyókúrázni, három hónap alatt 53 kilóra fogytam, aztán nem telt el egy hónap, ott voltam minden újság címlapján, és szép lassan belémrögzült: a tehetség nem elég, vékonynak kell lenned, csak így érhetsz el sikereket. Később sok évembe telt, hogy helyre tudjam tenni magam lelkileg, megváltoztassam a szemléletemet. Az ember súlya nem egyenlő az értékével. Ismert emberekként példát kell mutatnunk másoknak, nem szabad ezeket a problémákat a szőnyeg alá seperni.

Mit gondolsz, mi lehet hosszú távon a megoldás?

Nem hiszem, hogy egyik percről a másikra eltűnnek a negatív kommentelők ezekről a platformokról, viszont fontos, hogy minél nyíltabban beszéljünk ezekről a bántalmazásokról, támogassunk a másikat, kiálljunk egymásért. Hosszú távú céljaim egyike egy iskola, ahol a fiatal tehetségek mentális támogatást is kapnak. A hangunk fejlesztése mellett a lelkünket is kezelni kell.

És akkor még nem beszéltünk azokról a nőkről, akik más külső adottságaik miatt kerülnek kereszttűzbe.

Hány nő van, aki mindent megtenne azért, hogy egy kicsit hízzon. Folyamatosan kapják a negatív beszólásokat a külsejük miatt ők is. Rengeteg problémával küzdünk, nem lenne szabad így viselkedni. Nagyon sok munkámba telt, hogy megtanuljam ezeket elengedni, de azért azt ne felejtsük el, hogy minden szónak van egy rezgése. Minden leírt kommentnek van egy súlya, ami hatással lehet a lelkiállapotunkra.

Neked milyen módszerrel sikerült elérni, hogy mára ne foglalkozz ezekkel a megnyilvánulásokkal?

Rengeteg meditációval értem el, de természetesen mindenkinek meg kell találnia a saját módszerét. Lehet, hogy valakinek a jóga, egy jó kineziológus vagy pszichológus jön majd be, nem vagyunk egyformák, meg kell találni a legjobb kapaszkodót. Egy megértő barátnő támogatása is nagyon sokat segíthet, csak beszéljünk róla. Nálam nagyon sokáig az volt a baj, hogy inkább lenyeltem, és magamban tartottam a sérelmeket, de ezzel hosszú távon csak megbetegítjük magunkat. Keménynek, erősnek érzed magad, aztán szép lassan jelez a tested, kell, hogy találjunk valakit vagy valamit, ami segít ebben.

Szakmai vonalon mi a helyzet nálad?

Rengeteg koncertem, fellépésem van, a nyári szezon mindig egy elfoglalt időszak a zenészek életében. Játszok az Anyatigrisek című musicalben, hamarosan elkezdődnek a Nő comment című televíziós műsor forgatásai is. Még a covid alatt írtam egy dalt, ami érdekes módon a kommentekről szól. Talán tudat alatt megéreztem, mikor lesz majd rá különösen nagy szükség. Ősszel szeretnék majd előrukkolni ezzel a számmal és a videóklipjével. Közben pedig próbálok támogatni minden nőt, aki nap mint nap támadás ér. Üzenem nekik, hogy soha nincsenek egyedül.